Miközben a gazdasági növekedés beindulásával a vállalkozásoknak mind több banki forrásra lenne szükségük, a pénzintézetek tovább szigorítottak a feltételeiken. A cégek hitelt csak keményebb feltételek mellett és drágábban kapnak.

Az előzetes jelzések alapján arra lehetett számítani, hogy a tavalyi negyedik negyedévben végre élénkül a bankok hitelezési aktivitása a vállalati szegmensben, és a négy éve tartó szigorítás után a cégek újra könnyebben és több külső forráshoz juthatnak működésük, beruházásaik finanszírozásához.

Ezzel szemben a pénzintézetek tovább nehezítettek a feltételeken – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felméréséből. Elsősorban a kockázatos hiteleken lévő prémiumot emelték meg a pénzintézetek, de – több negyedév után ismét – tovább keményítettek az ügyféltől megkövetelt szerződéses kötelezettségekben, a minimálisan elvárt hitelképességi szinten, valamint a fedezeti követelményeken. A szigor jól látszik a hitelezés alakulásán is.

Az MNB adatai szerint tavaly a hitelintézetek összesen 14 248 milliárd forint új kölcsönt helyeztek ki a vállalati szektorban, amely öt százalékkal marad el az egy évvel korábbitól és csaknem tízszázalékos visszaesést jelent a 2008-as szinthez képest. A cégek hitelállománya tavaly év végén 7671 milliárd forint volt, míg 2009 végén 7716 milliárd forint – a kihelyezett összegénél kisebb csökkenés oka a gyengébb forint, amely növelte a deviza, jellemzően euróhitelek állományát.

Pedig a gazdasági növekedés beindulásával nő a kereslet a külső források iránt. A cégek gyarapodó megrendeléseik teljesítéséhez több forgóeszközhitelre tartanának igényt, illetve az utóbbi években a válság miatt elnapolt, de tovább már nem halogatható beruházások, fejlesztések finanszírozásához is mind több vállalkozásnak lenne szüksége kölcsönre.

Érzékelik ezt a pénzintézetek is: a tavalyi negyedik negyedévben mind a rövid, mind a hosszú lejáratú hitelek esetében a kereslet emelkedését tapasztalták. Növekedést elsősorban a kis- és mikrovállalkozásoknál figyeltek meg, a közepes és nagyvállalatoknál inkább a stagnálás volt jellemző. A bankok várakozásai alapján az idei első fél évben tovább nő a kereslet, s már nemcsak a kisebb, hanem a nagyobb vállalkozások esetében is a hitelek iránti igény bővülésével számolnak. Ezzel párhuzamosan az új kölcsönök összegében is emelkedést várnak a hitelintézetek (ezenfelül a kis- és középvállalatok esetében az Új Széchenyi Terv miatt is élénkülhet majd a hitelezés), ám ez legfeljebb a második fél évtől jár együtt a hitelezési feltételek enyhítésével.

Utóbbival kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a felmérés készítésekor a bankok még úgy tudták, 2012-től már csak feleannyi különadót kell fizetniük, mint 2010-ben. A Széll Kálmán Terv múlt keddi bejelentésekor azonban a kevés konkrétum között az is elhangzott, hogy még jövőre is a teljes összeget szedné be az állam. Márpedig a változatlan mértékű adóterhelés hatására tovább tolódhat a hitelezés felfutása. A bankok aktivitását jelenleg főleg két tényező fogja vissza: a kockázatok és a különadó. Az évi 130 milliárd forintos pluszterhet jelentő bankadó csökkenti a jövedelmezőséget, és ezzel rontja a hazai pénzintézetek tőkevonzó erejét, versenyképességét régiós konkurenseikkel szemben.

A magyarországi hitelintézetek ugyanis nagymértékben függenek anyabankjaik forrásaitól, ám ha más leányoknál, például a cseh, szlovák vagy lengyel piacon magasabb nyereséget érhetnek el, akkor a szabad likviditásukat ott helyezik ki. A tőkehelyzet kedvezőtlen alakulása utoljára a válság elején, 2008 negyedik és 2009 első negyedévében fékezte úgy a bankok hitelezési aktivitását mint most, csak akkor a nemzetközi pénzpiacok befagyása miatt nem jutottak elegendő külső forráshoz.

A vállalati szektorban a bankadó mellett a hitelezési feltételek szigorítása irányába hatnak a kockázati tényezők is, vagyis a felszámolások magas száma (az Opten adatai szerint például idén februárban másfél ezer cég ellen indult felszámolás, ami ötödével több, mint egy évvel korábban), a kölcsöneiket nem, vagy késve törlesztő cégek növekvő aránya. Az átalakított hitelek aránya ugyan a tavalyi negyedik negyedévben nem változott érdemben (az állomány 4,5 százaléka volt év végén), ám egyre több az olyan vállalkozás, amelynek újra át kell strukturálnia a hitelét, mert ismét gondjai támadtak a törlesztéssel.

A nagyvállalatok körében például a három hónappal korábbi 13-ról 19 százalékra emelkedett az olyan cégek aránya, melyek az átalakított hitelüket már legalább harminc napja nem fizetik, míg a kis- és közepes cégeknél 14-ről 20,5 százalékra nőtt. Szintén jelentősen romlott a kilencven napon túli fizetési késedelem az átstrukturált hiteleken belül: a nagyvállalatoknál 7,5-ről 13 százalékra, míg a kisebb vállalkozásoknál hétről 12 százalékra emelkedett a késve, vagy egyáltalán nem törlesztők aránya.

Forrás: NépszabadságOnline
www.nol.hu