144 milliárdra büntetne minket Brüsszel

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live

Az Európai Bizottság 495 millió eurónyi kohéziós támogatást fagyaszthat be a 2013-as keretből, ez a mostani árfolyamon nagyjából 144 milliárd forintnak felel meg. A Bizottság a maximálisan zárolható, a GDP 0,5 százalékát elérő összeget választotta. Ez azt jelenti, hogy a 2013-as kohéziós támogatásnak csaknem egyharmadát elvennék, de már futó projektek nincsenek veszélyben, és döntést év végéig egyébként is visszacsinálhatják.

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy fagyasszanak be 495 184 000 euró Magyarországnak szánt kohéziós támogatási összeget, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit – közölték szerdán Brüsszelben. A jelenlegi 290 forint körüli árfolyamon ez 143-144 milliárd forintot jelent.

A testület közleménye szerint a GDP 0,5 százaléka a befagyasztani tervezett összeg – ez a legmagasabb érték, amiről dönthettek. A szabály az, hogy legfeljebb GDP 0,5 százalékát vagy a kohéziós támogatás 50 százalékát fagyaszthatják be. Ha ennyi pénzt valóban elvonnak, akkor a 2013-ra tervezett kohéziós támogatás 29 százalékkal csökken.

A döntést, amit maga a bizottság is példátlannak nevezett, azért hozták meg az indoklás szerint, mert a magyar kormány nem tudta garantálni, hogy „költségvetése tartósan és fenntartható módon az EB által megkövetelt 3 százalékos GDP arányos hiánytartományon belül marad”.

Vélhető egyébként, hogy a várt brüsszeli döntés miatt született meg az újabb százmilliárdos megszorításról szóló, kedden közzétett kormánydöntés. Igaz, ezt maga a Matolcsy-minisztérium nem kiigazításnak tartja – szerintük a változtatás az eredeti út megerősítése –, míg Olli Rehn azt mondta az ezzel kapcsolatos felvetésre: eddig nem kapott hivatalos értesítést a lépésekről, de azok megváltoztathatják a fiskális kilátásokat.

Villamos, vonat, várbusz

Hazánk a kohéziós alapból közlekedésfejlesztési és környezeti beruházásokat, jellemzően nagyprojekteket valósít meg. A folyamatban lévő fejlesztéseket – így az M43-as vagy az M3-as autópályák és a négyes metró építését – azonban nem fenyegeti a javasolt befagyasztás. Olli Rehn közölte: „Nem a kifizetések, hanem a rendelkezésre álló keret csökkentéséről van szó, így a már elfogadott meg fogják kapni a tervezett összegeket”, vagyis egy zárolás csak a tervezett projektekre szánt összeget csökkentené.

Ez is számos már előkészített nagyberuházást érinthet. A közlekedési nagyberuházások közül még nem hagyta jóvá Brüsszel az 1-es és 3-as villamosok vonalának meghosszabbítását – ennek tervezett 40 milliárdos költségéből 36-37 milliárd kohéziós támogatás lenne. Szintén nincs még jóváhagyva a budavári buszprojekt – ez kisebb tétel, az összköltségvetése csak mintegy tízmilliárd forint –, de jóváhagyásra vár a százmilliárdos nagyságrendű, majdnem nyolcvan százalékban EU-pénzből megvalósítani tervezett Szajol-Püspökladánya és Budapest-Esztergom vasútfejlesztés is. Sőt, a már lezajlott és ki is fizetett, összesen 24 milliárdos költségvetésű Margit híd felújításáról sem született még uniós döntés, így annak 6 milliárdos támogatása is veszélybe kerülhet.

Nem büntetés

„Nem büntetésként kell értelmezni a mai döntést, hanem egy megelőző intézkedésként. Együttműködünk a magyar kormányzattal, hogy javítsunk a helyzeten, a célunk természetesen egy stabil és jól teljesítő gazdaság” – mondta Olli Rehn pénzügyi biztos az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján. Johannes Rahn regionális politikáért felelős biztos viszont hozzátette: „Ha a helyzet nem javul 2014 végéig, amikor lezárul a mostani költségvetési ciklus, akkor a most zárolt pénzek örökre elvesznek”.

Rahn megjegyezte azt is: a javaslat „arányos és meghagyja a lehetőséget, hogy folytatódjanak a befektetések az alapon keresztül, míg Magyarországnak lehetőséget és időt biztosít, hogy változtasson a helyzeten. Ezt erősítette Rehn azzal: „a magyar kormányon a sor, hogy cselekedjen, mielőtt a felfüggesztés hatályba lép”.

A nyugdíjeinstand nem számított

A brüsszeli bizottság rögzíti, hogy Magyarország 2004 óta, az EU-hoz való csatlakozás kezdetétől, folyamatosan túlzottdeficit-eljárás alatt áll, aminek határideje folyamatosan tolódott ki. 2009-ben az Európai Unió Tanácsa szerint történtek hatékony lépések a deficit csökkentése felé, de 2011-re elvárták, hogy „fenntartható módon” csökkentsék a hazai kiadásokat.

2011-re a GDP 3,5 százalékát elérő költségvetési többletet jósol az EB Magyarország számára, de az elemzés szerint ez csak a hazai össztermék 10 százalékát elérő egyszeri bevételi tételeknek köszönhető. A magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása 9,75 százalékot segített, az egyszeri válságadók, pedig a maradék 0,25 százalékot magyarázzák. Ezek nélkül az EB állítása alapján 6 százalékos hiány lett volna itthon 2011-ben.

A Bizottságot az is zavarja, hogy idén nem csak a 3 százalékos deficit határ túllépését várják, hanem a költségvetés strukturális alakulása is rossz irányba halad, mivel az is a deficit nagyságát növeli. Az elemzés alapján nincs abban semmi meglepő, hogy most részlegesen felfüggesztik a kohéziós forrásokat, hiszen ennek lehetőségét rögzítik a Kohéziós Alap szabályai.

Régóta érlelődött

Mint azt korábban megírtuk, a mai döntés több korábbi EU-s határozat következménye: az Európai Bizottság még tavaly ősszel öt tagállamot fenyegetett meg, hogy a 2004 óta életben lévő túlzott deficiteljárásuk újabb, már szankcióval járó fázisba kerülhet, ha a kormányok nem dolgoznak ki meggyőző terveket a hiányuk csökkentésére.

Végül azonban a többi négy tagállam mind korrigálta pénzügyi terveit, így a bizottság januárban úgy döntött, hogy leveszi a napirendről az ellenük hozandó szankciók lehetőségét. Az öt közül egyetlen tagállam ellen tartották fenn az eljárást: Magyarországgal szemben.

A bizottság azt javasolta a pénzügyminiszterek tanácsának, hogy lépjen következő fázisba a túlzottdeficit-eljárás Magyarország esetében. Január 24-én az EU-s pénzügyminiszterek erre rábólintottak, és ezzel felszólították a bizottságot, hogy dolgozzon ki intézkedési tervet – ez született meg most.

Van még kiút

A javaslat ezután ismét visszakerül a pénzügyminiszteri tanácshoz, ahol minősített többséggel kell elfogadni ahhoz, hogy érvényes legyen. Erre március 13-án kerülhet sor, és viszonylag kicsi az esély arra, hogy a pénzügyminiszterek ne bólintanának rá a javaslatra, hiszen simán átment a testületen januárban a felkérés is a javaslat kidolgozására.

Akármi is lesz a döntés, marad még mozgástér. Bizottsági és magyar oldalon is erős a meggyőződés, hogy az Ecofin-szankciókat jóváhagyó döntése sem jelenti feltétlenül azt, hogy 2013-ban bizonyosan milliárdokat vonnak el Magyarországtól. Egyrészt a büntetésről szóló döntés visszavonható, ha a magyar kormány meggyőző intézkedési tervet mutat be a spórolásra, így lényegében a 2013-as költségvetés számainak bemutatásakor dől majd el, hogy tényleg büntetnek-e. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a döntést idén még bármikor visszavonhatják.

Forrás: Index.hu
www.index.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *