2002 óta egyszer sem volt példa arra, hogy a részvénytársasági hitelintézetek összességében veszteséget termeljenek. Tavaly azonban a bankadó és a végtörlesztés miatt majdnem 100 milliárd forintos negatív adózott eredményt könyvelt el a szektor – derül ki a csütörtök reggel közölt adatokból.

Jókora zuhanás a negyedik negyedévben

Az előzetes adatok alapján 2011-ben 92,6 milliárd forintos veszteséget könyvelhettek el a részvénytársasági hitelintézetek Magyarországon – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által csütörtökön közölt adatokból. Az elmúlt tíz évben egyszer sem volt arra példa, hogy a szektor összességében veszteséges legyen, ezért is lehetett különösen fájó a tavalyi év a bankoknak.

Már 2010-ben a bankadó bevezetésével látszott, hogy minimálisra csökkent a bankszektor nyeresége, hiszen a korábbi 200-300 milliárdos éves nyereség után már csak 12,3 milliárdos profitot tapasztalhattunk. Erre jött aztán 2011-ben a végtörlesztés, mely tovább rontotta a pénzügyi szektor jövedelmezőségét, így tavaly már majdnem 100 milliárd forintos veszteség volt tapasztalható.

A bukás főleg a negyedik negyedévre volt jellemző, hiszen a végtörlesztés szeptemberben indult. Ennek köszönhetően a harmadik negyedév végén még 56,7 milliárd forintos nyereség fordult az év végére több mint 90 milliárdos mínuszba. Vagyis az év utolsó három hónapjában 149,3 milliárd forintos veszteséget szenvedtek el a bankok.

A számok azt mutatják, hogy a romló eredmény elsősorban a céltartalékolásnak köszönhető, ez pedig a végtörlesztéssel függött össze, hiszen a kedvezményes árfolyamú törlesztési lehetőség miatti veszteségekre előre tartalékolni kellett a bankoknak. Az értékvesztés és kockázati céltartalék 2011-ben 528,3 milliárd forintos mínuszt jelentett a banki mérlegekben, ez 151,2 milliárd forinttal volt magasabb a 2010-es értéknél. A teljes éves céltartalékolás fele a negyedik negyedévre esett a végtörlesztési veszteségek miatt.

Az eredményen belül egyébként a kamateredmény kismértékben csökkent, a 2010-es 865,7 milliárd forint után 861,6 milliárdot tett ki, míg a nem kamateredmény 179,4 milliárdról 276,5 milliárdra emelkedett. Utóbbi főleg az osztaléknak volt köszönhető, melynek összege az egy évvel korábbi 21,5 milliárdról 88,7 milliárd forintra emelkedett. Emellett jelentősen javult a pénzügyi és befektetési szolgáltatások eredménye is. A bankok számain a nadrágszíjhúzás is látszik, hiszen a PSZÁF adatai szerint a részvénytársasági hitelintézetek működési költségei a 2010-es 598,8 milliárd forintról 567,1 milliárdra csökkentek.

Az elmúlt tíz évet tekintve egyébként a részvénytársasági hitelintézeteknek 2006-ban volt a legjobb évük, akkor 356,8 milliárd forintos adózott eredményt értek el, ez 2007 óta folyamatosan csökkent, és mostanra fordult veszteségbe. A számokat annyiból érdemes óvatosan kezelni, hogy a kormány és a Bankszövetség megállapodásának értelmében a pénzintézetek a végtörlesztés miatti veszteségeik 30 százalékát leírhatják a tavalyi bankadójukból. Ez nagyságrendileg 100 milliárd forintot tehet ki, ami utólag “nullára” hozhatja a 2011-es eredményt. Az összeget azonban a cégek nem készpénzben, hanem egy éven belüli lejáratú állampapírban kapják meg, és a megállapodás értelmében vállalják, hogy a lejárait azokat meg is tartják.

Részben a megnövekedett veszteségek miatt több banknak már tavaly ősszel tőkét kellett emelnie, ennek köszönhetően a részvénytársasági hitelintézetek tőkemegfelelési mutatója a pénzügyi felügyelet adatai szerint 13,47 százalékra emelkedett a 2010-es 13 százalékról.

A PSZÁF átfogóbb adataiból az is látszik, hogy a teljes magyar hitelintézeti szektor tavaly 74,2 milliárd forintos veszteséget ért el. Ezen belül szinte minden szegmensben mínuszok mutatkoztak: a nagybankoknál 42,3 milliárdos, a kis- és közepes bankoknál 22,8 milliárdos, míg az MFB-nél, az EXIM-nél és a KELER-nél összesen 35,9 milliárdos veszteség volt.

Romlott a porfólió

Persze céltartalékolni nem csak a végtörlesztés miatt kellett, hanem amiatt is, hogy a bankok portfóliója tovább romlott. 2011 végén az előzetes adatok alapján 19 122,6 milliárd forint volt a részvénytársasági hitelintézetek teljes hitelállománya, ebből 14 934,2 milliárd forint esetében nem volt lejárt tartozás. 1992 milliárd forintot tett ki az az állomány, melynél 90 napon belüli lejárt adósságuk volt az ügyfeleknek, míg a 90 napon túli késedelembe esett állomány 2196,4 milliárd forintot tett ki.

A teljes portfólión belül a lakossági hitelek 7407,8 milliárd forintot tettek ki a részvénytársasági hitelintézeteknél, ebből 5123,8 milliárd forint volt problémamentes, 1315,3 milliárd esetében 90 napon belüli, míg 968,7 milliárd forint esetében 90 napon túli késedelmet regisztráltak. Vagyis a hagyományosan elfogadott mutató, az NPL-ráta (a 90 napon túli késedelem aránya a teljes portfólióban) tavaly a lakossági hitelek esetében 13,1 százalékot tett ki az előző évi 9,5 százalék után.

A lakossági portfólión belül a devizában nyújtott hitelek 5046,2 milliárdos állományából 700,9 milliárd volt 90 napon túli késedelemmel érintve, vagyis itt az arány 13,9 százalékos volt a 2010-es 9 százalék után. Ez egyrészt a svájci frank tavalyi erősödésére vezethető vissza, másrészt az is tovább rontotta a portfóliót, hogy a végtörlesztéssel nagy többségben a jó adósok éltek, így a bankok kevés késedelembe esett ügyféltől szabadultak meg, miközben az állomány csökkent összességében.

A PSZÁF a bankok által átstrukturált hitelállomány alakulásáról is közölt statisztikát, melynek értelmében összesen a tavalyi év végéig 1687,1 milliárd forintnyi hitelt strukturáltak át. Ezen belül a legnagyobb szeletet, 900,6 milliárdot a lakossági hitelek teszik ki, a folyamatokat jól jelzi, hogy ezen belül 814,3 milliárdnyi állomány devizahitel volt, vagyis ők esnek a leggyakrabban késedelembe amiatt, hogy az árfolyamingadozás fizetési nehézségeket okoz.

Mi lenne velünk az OTP nélkül?

Az már évek óta megfigyelhető, hogy a legnagyobb hazai kereskedelmi bank nélkül veszteséges a bankrendszer, tavaly is jóval nagyobb lett volna a mínusz az OTP számai nélkül. A bank tavalyi eredményei még nem ismertek, a tervek szerint március 9-én teszik őket közzé, azonban az első három negyedévben az OTP magyarországi tevékenysége (OTP Core) 91,3 milliárd forintos profitot ért el a teljes bankrendszer 56,7 milliárdos profitja mellett.

Vagyis összességében kijelenthető, hogy 2011-ben már az OTP sem tudta ellensúlyozni a többi bank jelentős veszteségeit és nyereségben tartani a részvénytársasági hitelintézeteket. Az azonban biztos, hogy a legnagyobb bankot kivéve a 92,6 milliárdnál is nagyobb lett volna az adózott veszteség, nagyságrendileg 150 milliárd forint.

Beke Károly

Forrás: Mfor.hu
www.mfor.hu