Mi az érdekmúlás?

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live

Nem ritka és nem is szokatlan az üzleti vagy a hétköznapi szerződések világában az érdekmúlás. A fogalom viszont nem a köznyelv része, ezért szentelünk neki egy hírlevélnyi helyet. Megmutatjuk hogyan játszik szerepet a szerződések megszűnésében, kinek érdeke az érdekmúlásra való hivatkozás, és mit kell ehhez bizonyítania.

A szerződésekben szereplő szolgáltatást és ellenszolgáltatást ideális esetben mindkét fél határidőben teljesíti. Gyakran előfordul viszont, hogy késedelembe esik a kötelezett, ami azt jelenti, hogy a szerződésben meghatározott határidőre (vagy a másik fél teljesítésével egyidejűleg) nem nyújtja a szerződött szolgáltatást, vagy ellenértéket. Ilyenkor a jogosult követelheti a teljesítést, vagy elállhat a szerződéstől érdekmúlásra hivatkozva. Világítsuk meg ezt egy kicsit kevésbé jogászi nyelven.

Megegyeztünk a bútorkereskedővel, hogy leszállítja az ülőgarnitúrát, de a kereskedő késik. Ha kell nekünk az ülőgarnitúra, felhívjuk, felszólítjuk (ha lehet írásban is), hogy tegyen eleget szerződésben vállalt kötelezettségének, és szállítsa le a bútort. Ha annyit késlekedett, hogy már vettünk egy másikat, vagy ha a kereskedő állandóan hiteget a telefonban, de mindeddig eredmény nélkül, elállhatunk a szerződéstől érdekmúlásra hivatkozva. Ugyanígy eljárhat a kereskedő is, ha mi nem fizetünk a megbeszélteknek megfelelően.

Az elállással kapcsolatban most csak a leglényegesebb pontokra hívnám fel a figyelmet. Az elállás egyoldalú jognyilatkozat, amellyel a szerződés a megkötésére visszamenőleges hatállyal megszűnik. Ilyenkor a már teljesített szolgáltatások visszajárnak, a fenti példában a kereskedő visszafizeti a pénzünket, vagy mi visszaadjuk a bútort.

Érdekmúlásra hivatkozva gyakorolhatjuk az elállás jogát, ha a másik fél teljesítése többé nem áll érdekünkben. Ez akkor fordulhat elő, ha a szerződéssel elérni kívánt cél (pl. az ülőgarnitúra használata) már nem valósítható meg a kötelezett késedelme miatt. Abban az esetben, viszont ha a kereskedő már leszállította a bútort, és mi késlekedünk a fizetéssel, inkább a késedelmi kamat alkalmazásának van értelme.

Az érdekmúlás alkalmazása akkor a legegyszerűbb, ha a szerződésben a felek határidőt tűztek a teljesítésre. Ha a kereskedő a vállalt jövő szerdai időpontra nem szállít, ilyenkor hivatkozhatunk érdekmúlásra anélkül, hogy bizonyítanunk kellene miért nem áll érdekünkben a teljesítés. Ha határidő eredetileg nem volt a szerződésben, ám póthatáridővel felszólítottuk kereskedőnket a szállításra, már nem ilyen egyszerű a bizonyítás. A póthatáridőnek ugyanis megfelelőnek kell lennie, reális esélyt kell biztosítania a teljesítésre.

A fenti esetek szerint érdekmúlásra hivatkozva mindaddig elállhatunk a szerződéstől, amíg a másik fél nem teljesített. Teljesítése után erre már nincs lehetőség.

Forrás: Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
www.kocsis-iroda.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *