Jó szerződés?

Mi a jó: ha rövid a szerződés, vagy ha hosszú? Netán minél bonyolultabb, annál jobban véd? Esetleg a magunk által készített is jó, miért fizessünk érte külön? De miért is kötünk szerződést?

Kezdjük azzal, hogy miért is kell, vagy kellene szerződést kötni!

Azt talán már Ön is észrevette, hogy a „csapjunk egymás kezébe és minden rendben” hozzáállás ma már nem biztos, hogy elegendő. Hogy miért? Azt gondolom, hogy összetett oka van ennek. Azt azonban mindenképpen leszögezhetjük, hogy az ígéretek betartása, a megbízhatóság egyre inkább inog az emberi kapcsolatokban.

Mindenki szeretné védeni jogait, és erre az írásban megkötött szerződések a legalkalmasabbak.

Mire figyeljünk egy szerződésnél? Magunk írjuk, vagy kérjük ügyvéd segítségét? Mi lehet a különbség?

Nem kívánok hazabeszélni, de bizony nem mindegy, hogy egy szerződést ki ír meg. Lehet ugyan mindenféle mintát találni az interneten, egy szerződés azonban nem attól lesz jó, ha minél több jól hangzó jogi szöveget illesztünk bele anélkül, hogy pontosan értenénk miért, milyen célt szolgál az a passzus.

De tovább is mehetünk, mert ami az egyiknek jó, nem biztos, hogy nekünk is jó szerződés lesz. Miért?

Mert egy szerződés elsősorban attól lesz jó számunkra, ha pontosan lefedi azt az élethelyzetet, üzleti megállapodást, működést, ami ránk jellemző. Egy szerződés mindig akkor a legjobb, ha azt egyedileg ránk szabták. Gondoljunk csak a konfekció és a ránk szabott öltöny közötti különbségre. A konfekció ugyan olcsóbb, de itt-ott kicsit szorosabb a kelleténél, vagy esetleg, eláll, lötyög. Lehet, hogy ez egy öltönynél még nem is olyan vészes, hiszen a zakó jótékonyan eltakarja a kisebb hibákat? De igaz ez egy szerződésre is?

Nem igazán, hiszen ekkor a szerződés pont azt a célt nem tudja szolgálni, amiért azt megkötöttük. Nem védi megfelelően a jogainkat. És ekkor már vakarhatjuk a fejünket, alkudozhatunk és próbálkozhatunk. Sok esetben ugyan nem reménytelen a helyzet, de biztos többe kerül, mintha előre „szabott öltönyt”, azaz ránk szabott szerződést készítettünk volna.

Egy szerződés tehát attól jó, ha:

• egyedileg a mi igényeink, működésünk alapján készül, ránk van szabva. A szomszéd öltönyét sem szoktuk kölcsön kérni, nem is biztos, hogy a mi méretünk.
• pontosan követi a tényleges működési folyamatainkat, vagyis se nem túl szoros, se nem lötyög
• megfelelő terjedelmű, mindent rögzít, ami szükséges, nem felesleges rendelkezésekkel van tele
• szakember segítségével, jól átgondolt módon készül, nem házilagos barkácsolásban.

Íme néhány lényeges összetevő a jó szerződéshez!

Az első dolog, amivel mindenkinek tisztában kell lennie, hogy az egymás közti szerződések során, ha a szerződés valamit nem rögzít, valamilyen helyzetre nem tér ki, az nem jelenti automatikusan, hogy az be sem következhet, vagy azzal kapcsolatban nincs a felekre nézve irányadó előírás. A jogszabályokban rögzített feltételek ugyanis két fő kategóriába sorolhatóak.

Az egyik csoportba olyan előírások tartoznak, melyektől megállapodás alapján eltérhetünk. Ha ezt nem tesszük meg, akkor a jogszabályi, törvényi előírás vonatkozik ránk is. Ezeket hívjuk diszpozitív szabályoknak. A diszpozitív szó jelentése: eltérést engedő, hézagpótló.

Az egyik leggyakrabban előforduló diszpozitív rendelkezés a késedelmi kamat mértéke. Ezt törvény rendezi, de a törvényi előírástól eltérhetünk a szerződésben. Ha viszont nem tesszük, vagy akár egyáltalán meg sem említjük a késedelmi kamatot, akkor a törvényi mérték lesz irányadó ránk nézve is.

A jogszabályi előírások másik típusa az, amitől nem térhetünk el, vagyis amin mi magunk nem változtathatunk. Ezt kógens szabályoknak hívják. A kógens jelentése: kényszerítő, eltérést nem engedő. Ilyen kógens szabály például, hogy a szálloda a felelősségét nem korlátozhatja és nem zárhatja ki, a felelősségét jogszabályi előírások határozzák meg.

Szerződjünk hát okosan, ezzel saját üzletünket védjük, alapozzuk meg!

Forrás: Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
www.kocsis-iroda.hu/