A név azonosít bennünket. Ez még inkább igaz a cégekre, hiszen ott a személyek változhatnak, de attól a cég még ugyanaz marad. Gondoljunk csak például a Microsoftra, Coca-Cola Companyra, vagy akár a hazai nagyokra, mint például a MOL. A név kiválasztása marketing szempontból sem elhanyagolható, fontos kérdés. De mi lehet cégnév, és mi nem? Van egyáltalán jogszabályi előírás erre?

Igen, több helyen is találkozhatunk olyan előírásokkal, mely a cégnév választásunkat befolyásolhatja.

A Polgári Törvénykönyv szerint a jogi személy nevének különböznie kell a már nyilvántartásba vett jogi személyek nevétől, melyek hasonló működési körben, azonos területen tevékenykednek.
A cégtörvény is hasonlóképpen fogalmaz. Kimondja, hogy a cég nevének egyértelműen különböznie kell az országban bejegyzett más cégek nevétől.

Milyen lehet a cégnév?

Elsősorban a fantáziánkra van bízva a megfelelő név kiválasztása. Ma már a törvény nem írja elő, hogy a cégnévben szerepelnie kell a cég fő tevékenységi körének, így a korábbi „Szolgáltató, Kereskedelmi és Tanácsadó Kft, Bt.” elnevezések sokasága fogyatkozik. Elegendő ugyanis, ha a cégnév a választott cégforma megnevezését – vagyis Kft., Bt. stb. – valamint legalább az úgynevezett vezérszót tartalmaz.

Mi az a vezérszó?

A vezérszó szerepel az első helyen a cégnévben, és elősegíti a cég azonosítását. A vezérszó lehet idegen nyelvű kifejezés, lehet rövidítés vagy akár mozaikszó is. Ilyen tehát a fenti példánál maradva a MOL is.
A vezérszón kívül a cégnévben csak magyar szavak szerepelhetnek, és figyelembe kell venni a magyar helyesírás szabályait is.

Mi a helyzet a híres emberek, figurák neveivel?

Lehet választani olyan nevet is, amelyben a történelem egy-egy kiemelkedő személye szerepel, mint például Széchenyi, vagy Kossuth Lajos. Ehhez azonban külön engedélyre is szükségünk van, amit a Magyar Tudományos Akadémia adhat meg. Abban az esetben pedig, ha olyan nevet választanánk, amihez másnak jogos érdeke fűződik, a jogosult engedélyét kell beszerezni. Vagyis Harry Potter csak akkor szerepelhet a cégnevünkben, ha ahhoz az író, vagy az, aki a szerzői jogokkal rendelkezik, hozzájárult.

Az „állami” vagy „nemzeti” kifejezésre is van szabály. Ezt csak azok a cégek választhatják, ahol az állam a társaságban közvetlenül vagy szervezetei útján többségi befolyással rendelkezik, illetve ha a cég tartós állami tulajdon körébe tartozik.

Hogyan tudjuk kiválasztani a cégnevet?

Ahhoz, hogy bejegyezhető cégnevet válasszunk, ismernünk kell azt is, hogy milyen nevű cégek léteznek már. De honnan tudhatjuk ezt?

Ma már az interneten ingyenesen is elérhetjük a bejegyzett cégek hivatalos adatbázisát. Ebből az általunk kiválasztott cégnévre keresve megtudhatjuk, hogy van-e már olyan nevű cég bejegyezve. Előfordulhat persze, hogy időközben, míg mi a cégalapítás teendőivel foglalkozunk, más valaki már bejegyezteti az általunk kitalált néven saját cégét. Ekkor a lassabb veszít, mert azonos nevű cégek közül a névviselés joga a cégbejegyzési kérelmét elsőként benyújtó céget, illetve azt illeti, aki névfoglalással élt.

Mi is az a névfoglalás?

Névfoglalás esetén hivatalosan is lefoglalhatunk egy cégnevet anélkül, hogy a céget azonnal meg is alapítanánk hozzá. Ezt is a cégbíróságnál kérhetjük, és ha a név a szabályoknak megfelel, akkor hatvan napig azt más nem használhatja. Ez alatt az idő alatt más társaság nem jegyezhető be ugyanezen a néven, sőt nem is élhet ilyenkor ugyanarra a névre névfoglalással sem. Ha hatvan nap alatt végül mégsem nyújtjuk be a cégalapítást, akkor a név újra felszabadul.

Forrás: Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
www.kocsis-iroda.hu