Közel 40 éve nem volt ilyen alacsony az infláció, de…

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live

1974 szeptembere óta nem volt ilyen alacsony Magyarországon a fogyasztói árak emelkedése, mint idén márciusban. Ugyanakkor a szolgáltatások árazásának alakulása kockázatokra utal.

A Dow Jones hírügynökség kimutatása szerint közel 38 és fél éves rekordalacsony szintre esett vissza a magyar infláció idén márciusban. A statisztikai hivatal által csütörtök reggel közölt adatok szerint ugyanis az éves pénzromlás mértéke 2,2 százalékra mérséklődött. (A KSH oldalán 2000-ig találtunk visszamenőleg adatokat, azok alapján 2006 márciusában és áprilisában volt hasonlóan alacsonyan, 2,3-2,3 százalékos az ütem.)

A nyugdíjas kosárban szereplő termékek és szolgáltatások árai még ennél is kisebb mértékben, mindössze 2 százalékkal drágultak egy év alatt. Ha eltekintünk az élelmiszer- és az energiaárak alakulásától, vagyis a maginflációt nézzük, akkor annak szezonálisan kiigazított értéke 3,4 százalék lett, ami 2011 decembere óta a legalacsonyabb érték. A maginflációnak a fogyasztói infláció feletti értékéből is látszik, hogy a most márciusi rekordalacsony érték elsősorban a szabályozott háztartási energia 8,1 százalékos csökkenésének köszönhető. Szintén jelentős mértékben estek a leginkább konjunktúra-érzékeny tartós fogyasztási cikkeknek az árai is, egy év alatt 2,2 százalékkal. Jóval az átlag felett drágultak ugyanakkor – a többszöri jövedéki adóemeléseknek köszönhetően – a szeszes italok, dohányáruk, valamint a szolgáltatások is.

Ez utóbbi némi árnyékot vet, és növekvő kockázatot jelent az inflációs folyamatokra, mivel az idei évben hónapról hónapra emelkedő dinamikát mutat ezek indexe (a januári 3,1 százalék 3,8-ra nőtt márciusra). A piaci szolgáltatások árazásában az év eleje ugyanis a meghatározó, ekkor történnek az átárazások, idén viszont úgy tűnik, hogy ez egy elhúzódó folyamat. Az MNB stábja a legutóbbi inflációs jelentésében ki is emelte, hogy idén lényegesen alacsonyabb volt ennek a termékkörnek a januári, februári drágulása, kérdés, hogy a most márciusi emelkedést hogyan fogják értelmezni. Ugyanakkor a szolgáltatások elhúzódó áremelkedése növekedési oldalról némi optimizmust is mutathat, hiszen úgy tűnik, hogy a vállalatoknak mégis sikerül egy magasabb árszintet a fogyasztókkal elfogadtatni, ami csak akkor történhet meg, ha azt a kereslet is lehetővé teszi. Ezzel szemben áll azonban az a tény, hogy a márciusi gyengébb forint hatása egyáltalán nem látszik a többi termékkör árazásában, persze kérdés, hogy egy hónap alatt ezek az árfolyammozgások be tudtak-e gyűrűzni. Az üzemanyagok márciusi árváltozásából (lásd következő fejezet) azonban erre nem igazán lehet következtetni.

Bár az MNB kamatdöntéseit alapvetően meghatározó szűrt inflációs mutatókat csak holnap ismerhetjük meg, a piaci szolgáltatások vártnál rosszabb alakulása nagy valószínűség szerint nem fogja (negatív irányban) érdemben befolyásolni a várható kamatpályát.

Februárhoz képest 0,3 százalék a plusz

Ha havi összevetésben nézzük az árak változását, akkor a fogyasztóiár-index esetében 0,3, míg a nyugdíjas és a maginflációs indexnél 0,2-0,2 százalékos értéket mért a KSH.  Egy hónap alatt az élelmiszerek ára kismértékben nőtt (0,1), amin belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség és gyümölcs) 2, a párizsi, kolbász pedig 1,1 százalékkal drágult. Csökkent azonban a csokoládé, kakaó (4,5), a tojás (3,1), a liszt (1,3) és a cukor (0,8) ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva, az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal csökkent.

A legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek árai emelkedtek, 0,8 százalékkal, az ilyenkor szokásos szezonális változásoknak megfelelően. Az átlagot meghaladó mértékben drágultak a szolgáltatások (0,6 százalék), míg a szeszes italok, dohányáruk áremelkedése az átlaggal megegyező volt (0,3). Az egyéb cikkek (ide tartoznak: lakás-, háztartás- és testápolási cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) körében kisebb mértékű árnövekedés volt megfigyelhető (0,1 százalék), ezen belül a járműüzemanyagokért 0,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. (Itt látszana leginkább a gyenge forint hatása, de nem látszik, persze ezért a nemzetközi benzinár alakulása is felelőssé tehető.) A háztartási energiáért és a tartós fogyasztási cikkekért 0,2-0,2 százalékkal kellett kevesebb fizetni, mint egy hónappal ezelőtt.

Forrás: Mfor.hu
www.mfor.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *