Egyéni nyugdíjszámla: arra nem jó, amiért várjuk

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live

Csak látszólag nyilatkozik össze-vissza Rogán Antal és Varga Mihály a nyugdíjszámlák ügyében, valójában ugyanarról beszélnek. Lesz egyéni nyugdíjnyilvántartás, ami jó, de a magánpénztári befizetések külön nyilvántartásának nincs sok értelme. Az állami számlák mögött valódi pénz nem lesz. Az államosított nyugdíjvagyon 90 százalékát már felélte a kormány.

A parlament két és fél évvel a magánnyugdíjpénztári megtakarítások államosítása után, egy egészségügyi salátatörvénybe bújtatva fogadta el hétfőn azt a jogszabályt, ami lehetővé teszi, hogy a tb-nyugdíjrendszerben a járulékfizetők egyéni számlákon követhessék befizetéseiket. A rendszer indulásakor csak az idén januártól beérkező járulékokat rögzíti, a tervek szerint azonban később a korábbi évek befizetései is bekerülnek majd az adatbázisba.

Káoszos felvezetés

Az alaposan megkésett, eleinte 2012 januárjára, majd tavaszára ígért rendszer még el sem indult, de már most hangos ügy keveredett a bevezetéséből. Úgy tűnik, mindig botrány lesz abból, ha Varga Mihály nyugdíjról beszél. A nemzetgazdasági miniszter ritkán tesz ilyet, de legutóbb a választások előtt, 2010 januárjában, akkor még egyszerű ellenzéki képviselőként is nagy szívességet tett az ellenzéknek, amikor a leendő Fidesz-kormány terveit ecsetelgetve a svéd nyugdíjmodell bevezetéséről beszélt.

Most hétvégén Varga azt mondta: lesznek ugyan egyéni számlák az állami nyugdíjrendszerben, csak azokon nem írják majd jóvá a magánnyugdíjpénztárak államosításakor bekebelezett összeget. Pedig a kormány ezt ígérte a magánpénztári megtakarítások 2010-11-es államosításakor. Nem csoda, hogy másnap Rogán Antal frakcióvezető, a gazdasági bizottság elnöke – feltehetőleg a nagyobb felháborodást megelőzendő – már azzal nyugtatta a kedélyeket, hogy még ebben az évben jóváírják az állami rendszerben induló egyéni számlákon az államosított megtakarításokat.

Másnak látszik, mégis ugyanaz?

A helyzet furcsasága, hogy miközben a két nyilatkozat homlokegyenest mást jelent, elképzelhető, hogy valójában Vargának is, Rogánnak is igaza lesz.

Vargának azért, mert az államosított, korábban magánpénztári megtakarítások elkülönült, az eredetileg is az államnak befizetett tb-járulékoktól elválasztott könyvelésének egyszerűen nincs értelme. Igaz viszont, hogy politikai kommunikációs szempontból nem tenne jót kihátrálni az ígéretből, hiszen akkor az emberek félrevezetésével lehetne vádolni a kormányt. Viszont, mivel privát nyugdíjkasszák lényegében már nincsenek, és nyugdíjkifizetések csak az államtól jöhetnek, így csak fölösleges többletköltség lenne egy olyan adatbázis felépítése, ami az államosított pénzeket külön kezelné a többi járuléktól.

Rogán a nyilatkozatában feltehetőleg nem akart egy ilyen bonyolult magyarázkodásba kezdeni – ezt a választók nem is nagyon igénylik egyébiránt –, ezért dobhatta be a közhangulat megnyugtatására a jóváírást. És azért lehet neki is igaza, mert a végső – és talán az egyetlen értelmes – megoldás a két nyilatkozat keverékéből születhet meg.

Úgy, hogy valamikor idén létrejön egy egyéni nyilvántartási rendszer, ahová eleinte csak az idén januártól befizetett járulékokat vezetik fel. Majd később, időben visszafelé haladva, a rendszert folyamatosan bővítve az egyéni számlákon a pénztáraktól átvett befizetések is meg fognak jelenni. De nem elkülönülten, hanem közönséges társadalombiztosítási-járulékbefizetésként feltüntetve.

A lényeg, hogy akár külön, akár egyben tüntetik majd fel a magánpénztári és az állami járulékokat, a várható nyugdíjjárandóságokban ez semmilyen különbséget nem jelent majd, hiszen már a régi pénztártagok is csak állami nyugdíjra számíthatnak.

Ebben az esetben tehát Vargának is igaza lesz, hiszen a magánpénztári összegek nem lesznek külön soron feltüntetve, és Rogánnak is igaza lesz, hiszen ezeket a pénzeket mégiscsak jóváírják majd, igaz, kicsit más formában, mint ahogy eredetileg ígérték. De ez nem is lenne baj.

Milyen pénz kerül az egyéni számlákra?

A következő csavar a történetben – és ez a fő különbség a mai állami, és a felszámolt magán-nyugdíjpénztári megtakarítások között –, hogy az állami nyugdíjrendszerben az egyéni számlák csak virtuális összegeket mutatnak majd. A magánkasszákban viszont valódi pénz volt (aminek szomorú sorsáról lejjebb írunk még).

Mivel az állami nyugdíj alapelve, hogy a mindenkori adózóktól és járulékfizetőktől levont pénzekből finanszírozza a folyó nyugdíjkiadásokat, így valódi pénz nem is lehetne az egyéni számlák mögött. A dolog egyszerűen csak arra lesz jó, hogy évről-évre virtuálisan követni és ellenőrizni tudjuk a munkaadóink járulékbefizetéseit, és ha problémát látunk, jelezhessünk.

Az viszont, hogy az egyéni számlánkon kimutatott befizetéseink alapján mekkora nyugdíjra számíthatunk, a mindenkori nyugdíjmegállapítási szabályokon múlik, amiket a parlament bármikor felülírhat. Ilyenre az elmúlt években jó sok példát láttunk, tehát a rendszer arra nagyon nagy valószínűséggel nem lesz jó, hogy megtudjuk, mennyi lesz a nyugdíjunk öt, vagy tíz, vagy huszonöt év múlva.

Hová lett a valódi pénz?

Egyébként is: a 2011-ig a magánkasszáknál vezetett számlákon lévő, nagyon is valóságos megtakarítások 90 százaléka már rég nincs meg (kivéve azt a néhány tízezer embert, akik maradtak a magánpénztári rendszerben, és tavaly például bőséges reálhozamot értek el). A nyugdíjállamosításkor a kormány a kasszákban felgyűlt, közel 3000 milliárd forintnyi pénzt a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba tette.

Majd a pénz felét, közel 1380 milliárd forintot az államadósság csökkentésére fordította, bár ebből édeskevés látszik, a 80 százalék körüli államadósság alig változott az elmúlt években. A maradék 1550 milliárdot különféle költségvetési kiadásokra – például hiánylefaragásra, szociális intézkedésekre – költötte el.

A január végi adatok szerint a tartalékalapban már csak 300 milliárd forint körüli összeg maradt, amit az idei, de különösen a jövő évi költségvetési kockázatok akár le is nullázhatnak. Ez azt jelenti, hogy az állam a nyugdíjak megvédésének álcájával két-három év alatt, de lényegében egy parlamenti cikluson belül felélte a magánszektorban 1998-tól felhalmozott megtakarításokat.

A Fidesz sem érti

A kormányzati politikusok nyilatkozataiból úgy fest, hogy ők sincsenek tisztában azzal, hogy mi is történt, hogy mire ment el az államhoz kerülő hatalmas vagyon, ahogy azt sem értik, hogy mi a jelentősége Varga vagy Rogán nyilatkozatainak, az egyéni számláknak, vagy hogy azok miben fognak különbözni a magán-nyugdíjpénztári számlavezetéstől.

Ha egyáltalán beszélnek az ügyről, ahogy például Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója, akkor most is csak azt emlegetik, amire még emlékeznek Selmeczi Gabriella, akkori nyugdíjvédelmi megbízott kommunikációs fordulataiból: a kormány megvédte a nyugdíjakat, és végre mindenki biztonságban érezheti magát.

Az egyéni nyilvántartás jó dolog

A visszamenőleges pénztári kifizetések megmutatásának valóban nincs sok értelme, ezt pusztán a magánpénztári rendszerből visszalépőket megnyugtató érv volt 2010-11-ben – mondja Holtzer Péter nyugdíjszakérő, a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal egykori elnöke. Mivel a visszalépések eredményeként olyan helyzet állt elő, mintha a korábbi pénztártagok soha nem is lettek volna pénztártagok, ezért nincs értelme elkülönítve megmutatni azt, hogy mekkora számlaegyenlegük volt valamikor.

Az állami rendszeren belül felállított egyéni számláknak – amiket ő inkább egyéni nyilvántartásnak nevez – viszont lehet értelme, ha rendesen megcsinálják. Az igazán értelmes nyilvántartási rendszer szerinte az lenne, ami évtizedekre visszamenőleg regisztrálja az összes befizetést, melyek kereshetőek is az adatbázisban.

Egy ilyen felépítése azonban rengeteg idő és pénz (az 1988 előtti időszakról rendes adatok sincsenek), így ennek a kialakítása hosszú évekbe telhet. Persze az is előrelépés, hogy legalább egy olyan szisztéma elindul, ami a járulékfizetők (nem csak a volt pénztártagok) folyó befizetéseit tartja nyilván.

Egy ilyen adatbázis felépítése minden későbbi nyugdíjreform alapja kell legyen. Enélkül ugyanis sem a sokat emlegetett egyéni virtuális számlás NDC, sem a német jellegű pontrendszerre épülő modell felé nem tud ellépni a hazai nyugdíjrendszer, hiszen mindkettő alapja az egyéni nyilvántartás megteremtése. Holtzer szerint szintén fontos, hogy egy esetleges kormányváltással se forduljon vissza a nyilvántartási rendszer fejlesztése.

Nyilatkozatában Rogán is utalt rá, hogy a nyilvántartási rendszer elindulása és a visszamenőleges adatfeltöltés után egy mélyebbre ható nyugdíjreform jöhet, de erre már nem lesz idő ebben a kormányzati ciklusban. Kérdés, hogy a későbbiben mikor lesz – nem is annyira idő, mint inkább politikai bátorság. A nyugdíjak ügye ugyanis módfelett kényes politikai kérdés, és mivel a mostani nyugdíjrendszer minden szakértő szerint fenntarthatatlan már középtávon is, minden érdemi változtatás a szigorítás irányába, és így a népszerűség ellen hat.

Forrás: Index.hu
www.index.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *