Egymás torkának esnek Európa vezetői

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live

Csütörtökön kezdődik az EU 2014-2020 közötti költségvetését meghatározó csúcstalálkozó Brüsszelben. Az EP és több tagállam is előre vétóval fenyeget. Magyarország különösen nehéz helyzetben van, mert az előzetes koncepciók szerint éppen mi lennénk az új költségvetés legnagyobb vesztesei.

Csütörtökről péntekre virradóra kellene megegyeznie az EU vezetőinek a 2014-2020-as költségvetésről. Nagyjából ezermilliárd euróról van szó. Ami egyik oldalról nézve hatalmas összeg, például hatszázszor lehetne felépíteni belőle még a brutálisan túlárazott 4-es metrót is. Máshonnan nézve pedig a kontinens GDP-jének alig 1 százaléka, ami az EU egyre sokasodó feladataihoz képest nem egy túl nagy tagsági díj.

A két legnagyobb kiadás a kohéziós támogatások (vagyis a szegényebb régiók felzárkóztatására szánt pénzek) és a mezőgazdasági támogatások. A most elmúló ciklusban a kohéziós támogatások tették ki a teljes költségvetés 35,6 százalékát, az agrárpénzek pedig a 42,5 százalékát. A két nagy csomag együtt majdnem az egész keret 80 százalékát vitte el.

Az EU-ban mindig minden költségvetési vita egészen durva alkudozásokba torkollik. Legutóbb, amikor 2005-ben kellett dönteni a költségvetésről, az első csúcson eredmény nélkül mentek haza a miniszterelnökök, és a póttalálkozót is a szokásos egyéjszakásról kétéjszakásra kellett bővíteni. Csütörtökön ültek össze akkor is, de még péntekről szombatra virradó hajnalban is ment a zsarolás, fenyegetés és követelés, Tony Blair néha külön szobába vitte tárgyalni a tajtékzó kollégáit (akkor éppen brit elnökség vezette a tárgyalásokat). Gyurcsány Ferenc ezt jól bírta idegekkel, majdnem 5 százalékkal alkudta fel a magyaroknak járó támogatásokat. Ezzel eddig Csehország után a másodikok voltunk az egy főre jutó támogatások alapján az EU-ban.  Most viszont Orbán Viktor elképesztően rossz pozícióból indul, ugyanis mínusz harminc százalék a tárgyalási alap. Vagyis a most lejáró ciklushoz képest ennyivel kevesebbet ajánlott Magyarországnak az EU.

Sohasem egyszerű ez tehát, most viszont halmozottan nehéz. Egyrészt a válság miatt, mert a befizetők hallani sem akarnak arról, hogy még több pénzt tegyenek bele a közösbe, amikor otthon is egyre nehezebb a helyzet. Másrészt különösen nehéz Magyarországnak, ugyanis az Európai Bizottság által összerakott költségvetési terv legnagyobb vesztese éppen mi vagyunk. Miközben a kohéziós pénzeket várhatóan 10 százalékkal zsugorítják, addig az ebből Magyarországra jutó rész 30 százalékkal is csökkenhet.

Nagy érvágás

A Magyarországnak járó támogatás brutális megnyesése nemcsak azért kínos, mert pénzt kapni jó. Hanem azért is, mert állami pénzből itt már évek óta nem épült lényegében semmi sem. 2009 óta az állami beruházások 97 százaléka kohéziós pénzekből valósult meg. Ez lényegében azt jelenti, hogy három éve nem épült út, új tanterem vagy akár egy méter csatorna uniós pénz nélkül. A mozgó árfolyam miatt nehéz megmondani, hogy 2007-2013-ban mennyi uniós pénzhez jutottunk, de általában 8000 milliárd forinttal szokás számolni. Ha nem sikerül a csoda csütörtök éjjel, akkor ebből az évtized második felében 6000 milliárd alatti keret lesz.

Szövetségesek

A csütörtöki tárgyalásokon a magyar pozícióról a következőket lehet tudni: 14 másik tagállammal együtt, vagyis a Kohézió Barátai nevű országcsoporttal közösen követelni fogjuk, hogy általában a kohéziós pénzek kerete ne csökkenjen. Hogy ez maradéktalanul teljesüljön, arra gyakorlatilag nincs esély, de az alkupozíciót erősíti, hogy a 27 tagállamból 15 abban érdekelt, hogy nagyok maradjanak a kohéziós pénzek.

Ezek az országok az EU kedvezményezettjei, vagyis elvben kevesebbet fizetnek be, mint amennyit kivesznek a közös kasszából. (A helyzet persze nem ilyen egyértelmű, mert például a valóságban Románia az utóbbi években nettó befizetővé vált. Ez úgy történhetett, hogy annyi szabálytalanságot talált Brüsszel a kohéziós pénzek elköltésében, hogy a kifizetések jó részét a bizottság befagyasztotta, és a pályáztatások is iszonyú vontatottan haladnak.)

Magyarország azt is igyekszik elérni, hogy ha már csökken a kohéziós pénz, akkor legalább azt mondják ki, hogy az EU átlagos GDP-jének 75 százalékát el nem érő régiók támogatása ne csökkenjen. A bizottsági javaslat azonban éppen ezzel szembe megy, hiszen egy új sávot készülnek a rendszerbe építeni a 90 és 100 százalék között teljesítő régióknak, és a pénz tíz százalékát hozzájuk csatornáznák. Ez a gazdagabb tagállamok relatív leszakadt vidékeinek lenne jó. Magyarországon a Közép-Magyarország nevű régión (Budapest és Pest megye) kívül mindegyik a 75 százalékos határ alatt tengődik.

A közös követelések között van, hogy az önrész maradjon 15 százalék, vagyis ennél többet a tagállamnak saját költségvetéséből ne kelljen állnia az egyes pályázatok esetén. Van ugyanis olyan javaslat, ami 25 százalékra növelné az önrész arányát, mert a nettó befizetők így jobban elhinnék, hogy tényleg értelmes dolgokra költik a támogatásokat. Létezik egy olyan magyar javaslat is, hogy ha már megemelik a kötelező önrészt, akkor az abba tett pénz ne számítson bele az államháztartási hiányba, amikor a 3 százalék alatti kötelező mértéket méri Brüsszel.

Magyarország a balti államokkal együtt azt is követeli, hogy maradjon a sávos plafon. A kohéziós támogatások ugyanis csak az adott ország GDP-jének bizonyos százalékáig hívhatók le, és ez Magyarország esetében akár 1 százalékot is csökkenhet. Eddig fejlettség szerint sávos rendszerben, országra szabták a plafon mértékét, a bizottság most egységes plafont akar. A követelésünk az, hogy a komoly recessziót (több mint 1 százalék) elszenvedő tagállamok kedvezményes, magasabb plafont kapjanak.

Az agrártámogatásokat is húznák

A másik Magyarország számára nagyon kedvezőtlen fejlemény az agrártámogatások csökkentése. Az eredeti bizottsági javaslat is eleve csökkentette volna a költségvetés ide vonatkozó részét, ám azóta a tagállamokkal egyenként egyeztető tanácsi elnök, Herman Van Rompuy még nagyobb vágásról szóló tervet küldött körbe a tagállamoknak. A Bruxinfo számításai szerint ez 600 millió euróval (171 milliárd forinttal) rövidítené meg a következő ciklusban Magyarországot.

A gazdagoknak ez is sok

Miközben Magyarország fut a pénze után, addig a nettó befizetők vétóval fenyegetnek, ha nem csökken a teljes költségvetési keret elég nagy mértékben. A legkeményebb Nagy-Britannia, amelynek parlamentje határozatot fogadott el arról, hogy David Cameron miniszterelnök csak akkor bólinthat rá a közös költségvetésre, ha az jelentősen alacsonyabb lesz, mint az eredeti bizottsági tervezet volt.

Pedig az eredeti tervezethez képest máris 75 milliárd eurós vágást javasol a tanács elnöke, ám a brit igények inkább 200 milliárdos karcsúsításról szólnak. (Az eredeti, még tavaly nyári bizottsági javaslat 1033 milliárd euróról szólt.) A britek legfontosabb érve, hogy nem lehet az EU költségvetését nem csökkenteni, miközben a válság miatt az összes tagállam komoly megszorításokat eszközöl saját költségvetéséből. (A brit érveléssel kapcsolatban olvassa el a budapesti brit nagykövettel készült interjúnkat.)

Cameron látszik a legkeményebbnek, ám az utóbbi hetekben a holland, a svéd és az osztrák kormány is fenyegetőzött vétóval arra az esetre, ha nem lesz kisebb a büdzsé, mint ahogy a tárgyalások szerint az éppen akkor állt. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Franciaország viszont az agrártámogatások megvágása esetére fenyegetőzött vétóval.

Hogy még összetettebb legyen a játszma, az Európai Parlament frakciói is vétóval fenyegetnek, csakhogy ők éppen fordított igénnyel, mint a nettó befizetők. Az EP-nek először a mostani költségvetés elfogadásakor van vétójoga az EU történetében (erre a 2009 decemberében hatályba lépett lisszaboni szerződés ad lehetőséget), és úgy tűnik, hogy a képviselők jelentős része szívesen ki is próbálná, hogy milyen megvétózni a büdzsét. Vagyis ha a tanács enged a nettó befizetők zsarolásának, akkor a parlament még az egészet keresztülhúzhatja.

Őrült vitát vár mindenki a csütörtöki csúcson. Sokan, így például a francia elnök, arra számítanak, hogy péntekig biztosan nem lesz megegyezés, és a hétvégére is Brüsszelben ragadnak az állam- és kormányfők. Nyilatkozatok szintjén az is általános félelem, hogy egyáltalán nem lesz megegyezés, és a csúcs eredménytelenül zárul. Angela Merkel német kancellár viszont előre szólt, hogy erre senki se játsszon, mert általában nagyon rosszat tehet az EU-nak, ha ebben a válságos időszakban a piacok azt látják, hogy ez egy tehetetlen társaság.

Forrás: Index.hu
www.index.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *