A plázastop alatt is épül a pláza

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live

A nemzetgazdasági miniszter november elejéig 51 boltépítést mentesített a plázastopos szabályozás jelentette tiltás alól, 55 kérelemre azonban nemet mondott. Az engedélyezett építkezések összesen 271 ezer négyzetméternyi beruházást jelentenek – derül ki a nemzetgazdasági tárca adataiból. Hatvanezer négyzetméteres fejlesztés és öt autókereskedés bővítése is átment a főleg környezetvédelmi szempontúnak mondott vizsgán, de ezer négyzetméteresnél kisebb építkezések is elakadtak. A fővárosban hat olyan kerület van, ahol minden építési kérelem átment, vidéken Nyíregyháza tűnik az új magyar kereskedelmi centrumnak.

A plázastop bevezetése óta több mint százszor kérték idén november elejéig az agrár- és a nemzetgazdasági tárca tagjaiból álló szakmai bizottságot, hogy javasolja a kereskedelemért felelős Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek: adjon felmentést a boltépítési tiltás alól. Az NGM által lapunknak kiadott adatokból kiderül, hogy a miniszter november 6-ig összesen 106 ügyben döntött, ezek közül 51 beruházás kapott zöld utat, 55 kérelmet viszont hiába adtak be.

Az engedélyt kapott építkezési kérelmek alapján 271 ezer négyzetméteren kezdődhet boltépítés, illetve üzletátalakítás, -bővítés. Az elutasított 55 kérelem összesen 344 ezer négyzetméternyi építkezésre szólt, ám ez nem azt jelenti, hogy biztosan ennyi építkezés is indult volna, számításaink szerint nagyjából 264 ezer négyzetméternyi beruházás, tehát a kezdeményezetteknek kicsivel kevesebb, mint fele akadt fenn a szűrőn.

Lidl, Penny, Metro: nem

Ennek az az oka, hogy egyes cégek többször is megpróbáltak engedélyt kapni egy építkezésre. A Lidl Magyarország Bt. például 27 kérelmet adott be, és – mint ez már korábban nyilvánosságra került – minden alkalommal kudarccal járt a jellemzően 1300 és 2800 négyzetméter körülire tervezett boltjaival. A méretnagyságból, a tervezett helyszínből és a kérelem benyújtásának időpontjaiból – lásd a cikkünk végén lévő táblázatot – azonban úgy tűnik, hogy a cég vélhetően összesen csak 14 üzletet akar nyitni, de egyes helyszínekre kétszer-háromszor is benyújtotta kérelmét.

Nemcsak a Lidl járt pórul azonban az egyedi elbírálással. Az S+R Projekt Fejlesztési Kft. három Penny Market-építés kérelmét nyújtott be, mindháromszor bukott. Szintén visszautasították a Tesco két – egy ötezer és egy tízezer négyzetméteres – boltjának építését Érden és Szentendrén, de nem volt eredményes a Metro egyetlen, keszthelyi próbálkozása sem.

A Lidlhez hasonlóan a Magnum Hungária is többször próbálkozott. A 62 ezer négyzetméteresnek megálmodott kecskeméti beruházására előbb márciusban, aztán júliusban adtak be kérelmet, másodszor is hiába. Ez egyébként azon kevés esetek egyike volt, amikor tényleg indokoltnak tűnt a plázastop kifejezés használata: a kérelmek jellemzően tizedekkora területre vonatkoztak. A  megakadályozott beruházások átlagos területe 6273 négyzetméter lett volna, alig nagyobb az engedélyezettek 5313 négyzetméteres átlagánál.

Hatszázas nem, negyvenkétezres igen

Ráadásul mindössze öt olyan fejlesztés lett volna, ahol a területnagyság meghaladta volna a tízezer négyzetmétert: a kecskeméti mellett két fővárosi és két agglomerációs (egy dunakeszi és egy budaörsi). Ezek közül csak kettő, a budaörsi és a kecskeméti lett volna harmincezer négyzetméteresnél nagyobb. Az engedélyezett 51 építkezésből szintén öt nagyobb tízezer négyzetméteresnél – viszont mindegyik nagyobb harmincezer négyzetméternél, a legnagyobb a főváros XIII. kerületébe az Alpha Tower Kft. és Béta Tower Kft. által tervezett beruházás, aminek mérete hatvanezer négyzetméter, tehát lényegében megegyezik a Kecskeméten tervezett építkezés méretével.

Az, hogy a nagyság nem számított a bizottsági javaslattételnél és a miniszteri döntésnél, nemcsak a fenti számokból látszik. Hanem például abból is, hogy hat esetben ezer négyzetmétert sem elérő – további kétszer ezt a határt épp csak meghaladó méretű – üzlet megépítését nem engedélyezték. Mint a táblázatban látható, néhány vidéki település mellett az agglomerációban, Vecsésen és a fővárosi XI. kerületében is elmarad egy-egy ilyen beruházás.

Ez utóbbi helyszínen egyébként 600 négyzetméteres üzletet nem építhetett meg a Budafok II. Kft még egy májusi döntés alapján, miközben ugyanabban a kerületben júniusban 42 541 négyzetméteres beruházást engedélyeztek az Elete Kft.-nek. Nyíregyháza-Oroson a Szálka ’96 Kft.-nek mondtak nemet egy 912 négyzetméteres építkezésre, viszont a megyei állatkórház 1200 négyzetméteres állatkórház-építés átment a rostán.

Nem a méret a lényeg

Persze hivatalosan nem is kellett a méretnek számítania. „Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint a 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmény létesítésének tilalma alól kell a kereskedelemért, a környezetvédelemért és a vidékfejlesztésért felelős miniszterek által működtetett bizottság véleményét kikérni; a vélemény alapján a kereskedelemért felelős miniszter adhat felmentést” – közölte kérdésünkre az NGM. Vagyis nem egy pláza, hanem már egy szimpla áruház építéséhez, bővítéséhez is engedély kell. A boltépítési moratórium elvileg 2014 végéig szól, a tiltás alól lehet a bizottsághoz benyújtott kérelemmel felmentést kérni, és azt a minisztertől megkapni.

A miniszteri döntést előkészítő öttagú testület – amelybe a környezetvédelmet felügyelő vidékfejlesztési, valamint a kereskedelmet irányító gazdasági tárca két-két tagot delegál, míg elnöke a kereskedelmi engedélyezési hivatal főigazgatója – az építészeti törvény és egy tavaly decemberi kormányrendelet alapján vizsgálja a tervezett beruházásokat. A bírálati szempontok között a környezetvédelem, a vidékfejlesztésre gyakorolt hatás, valamint a helyszínen már meglévő kereskedelmi építmények környezetre és vidékre gyakorolt összes hatása szerepel; a testület ezeket mérlegelve teszi meg javaslatát, ami alapján a miniszter dönt (az NGM azt nem közölte, hányszor tért el a bizottság véleménye és a miniszter döntése, vagy hogy volt-e egyáltalán ilyen eset).

A környezet értéke

Persze az is különös, ha a környezetvédelmi, élhetőségi szempontok számítanak. Vannak olyan döntések, amelyeknél az indoklás tényleg erre utal: a Népszabadság korábbi információi szerint a Lidl valamennyi elutasításánál lényegében ugyanaz, a döntést a fokozott környezetterheléssel indokoló szöveg szerepel.

Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy nem volt zavaró szempont a fokozott környezetterhelés akkor, amikor autós vállalkozások kérelmére mondtak igen: a Bárdi Autó Zrt. három városban, Nyíregyházán, Pécsen és Szegeden kapott engedélyt összesen 2500 négyzetméternyi bővítésre, többek között várhatóan forgalomnövekedést okozó regionális raktár, valamint logisztikai bázis építésére (két további autós vállalkozás is kapott bővítési engedélyt). A debreceni székhelyű Divinus Ingatlanbefektetési Alap Budaörsre tervezett szolgáltatóháza viszont annak ellenére nem kapott felmentést a plázastop alól, hogy az építkezésnek a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség határozata (pdf) szerint „jelentős környezeti hatása nincs”.

A várható fokozott környezetterhelés mellett az elutasítások indokaként gyakran szereplő szempont az, hogy a környék kiskereskedelmi infrastruktúrája már kiépült. Ez azonban nem volt zavaró például akkor, amikor Matolcsy György jóváhagyta például az Alpha és Béta Tower Kft.-k építkezését a főváros XIII. kerületében, a Váci út és Róbert Károly körút már eddig is forgalmas és jól kiépített infrastruktúrájú térségében. A moratórium alól felmentett nagy méretű fővárosi beruházásoknál általában városrendezési indokokkal magyarázták a jóváhagyást, ilyen indokkal építkezhet az Etele téren, a négyes metró majdani végállomásánál a Futureal-érdekeltségű Elete Kft., illetve építheti meg a Bosnyák tér átalakításának részeként a lengyel Echo Investment a Mundót.

Újpest, Kőbánya nem, Belváros igen

Az NGM által közölt adatokból az is kiderül: az engedélyezett beruházások többsége nem építkezés, hanem bővítés (persze a legnagyobb területűek út építésű ingatlanok lesznek). A jóváhagyott 51 fejlesztésből 28 helyszínen bővítés lesz, és csak 23 helyen készül új épület. Az elutasított beruházások mindegyike új építkezést jelentett volna.

Érdekes kérdés, hogy a plázastop alóli felmentéseknél vagy elutasításoknál erős helyi – települési vagy a fővárosban kerületi – lobbit mennyire lehet felfedezni. Az látszik a listából, hogy agglomerációs településen nem volt könnyű felmentést kapni: egyetlen kérelmet sem fogadtak el, egy szigetszentmiklósi beruházásét, miközben tizenkét kérelmet – és még két további Pest megyeit – visszautasítottak.

Budapestnek tíz kerületében összesen 14 beruházás mentesült a plázastop alól, nyolc kerületben 16 kérelem viszont elbukott. Négy olyan kerület van, amely mindkét csoportba tartozik: a XI., a XIII., a XIV. és a XX. kerület, ahol volt engedélyezett és elutasított felmentési kérelem is. A II., a III., az V:, a VI., a XV. és a XXI. kerületbe beadott kérelmek mindegyike, összesen kilenc, átment a szűrőn, míg a IV., a X., a XVI. és a XIX. kerületre beadott öt engedély mindegyike elbukott.

Az összes elutasított beruházásnak egyébként több mint egyharmada valósult volna meg Budapesten vagy az agglomerációjában. Az engedélyezetteknek negyede volt budapesti, agglomerációs fejlesztés, mint írtuk, egy van köztük. A vidéki helyek közül Nyíregyházának volt a legnagyobb szüksége boltokra: összesen hat engedélyt kaptak a városba tervezett beruházások; Győrbe és Szegedre hármat-hármat adtak ki – utóbbiba egyet külterületre, egyet a dorozsmai városrészre. Pécsre és Debrecenbe kettőt-kettőt, Miskolcra és még huszonegy további településre egyet.

Nyíregyháza az elutasítások listáján is az élen van, Budaörssel holtversenyben: négy-négy ide tervezett beruházás kérelmét dobták vissza. Szeged és Balatonalmádi három-hárommal következik, majd jön Debrecen és Kecskemét kettő-kettővel (a többszöröződést sokszor itt is a Lidl többször próbálkozása magyarázza). Miskolcra és Pécsre tervezett építkezésre nem mondtak nemet – derül ki az adatokból. A balatoni térség kereskedelmi infrastruktúrája láthatóan úgy jó, ahogy van: kevés építési szándék volt, azt is mind visszautasították, míg a leginkább is váráról ismert hevesi település, Sirok érdekes módon mindkét listára felkerült.

Forrás: Index.hu
www.index.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *