6,5 százalékra emelte a kamatot az MNB

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live

Tíz hónap után először emelt a kamaton az MNB. Az év első felében a lépés még elképzelhetetlennek tűnt, a piacon kamatcsökkentést vártak. Ez a várakozás az ősz folyamán az euróválság, a gyors forintgyengülés és a magyar gazdaságpolitika megítélésének rohamos romlásával párhuzamosan kiárazódott. Most a piacon egy kamatemelési ciklus kezdetéről beszélnek, a többség év végére 6,75 százalékos kamatot vár.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2011. november 30-i hatállyal, 50 bázisponttal 6,50 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot.

Az MNB a piaci várakozásnak megfelelően lépett. Az elemzők többsége fél százalékpontos (50 bázispontos) emelést várt, igaz, sokan nem tartották kizártnak az egy százalékpontos szigorítást sem. A Reuters konszenzusában egyébként régen nem látott széles sávban, 25 és 200 bázispont között szóródtak a várakozások.

Az MNB először két hete, a monetáris tanács egy nem kamatmeghatározó ülését követően jelezte, hogy amennyiben az európai pénzügyi piacokat jellemző kockázatkerülés növekedése tartósnak bizonyul, szükségessé válhat a monetáris kondíciók fokozatos szigorítása, tehát kamatemelés jöhet.

Ezen a szinten legutóbb két évvel ezelőtt, 2009 novemberében állt az alapkamat, igaz, akkor ellentétes irányba, egy csökkenő trendben mozgott a kamatpálya. A javulás a kormányváltás után ért véget, az emelkedő trend pont egy évvel ezelőtt kezdődött, az eddigi 6 százalékos kamatszintet január végén értük el, azóta az MNB nem változtatott.

A monetáris tanács összetétele egyébként még más volt januárban, mivel négy tag mandátuma járt le idén év elején. Az azóta eltelt időszak arra mutatott rá, hogy az új tagok továbbra is rendkívül óvatosak a kommunikációval és monetáris politikával kapcsolatban. Az utóbbi hónapokban kamatemelési szándékot lényegében csak a „régi” tagok részéről láttunk – emlékeztet elemzésében az Equilor. Az elemzőház szerint a jegybank valamelyest lemaradt a piaci mozgásokhoz képest, mivel az 50 bázispontos kamatemelés csupán megfelelt a várakozásoknak, érdemi horgonyzó szerepe egy ilyen döntésnek egyelőre nincs (persze jelzi, hogy az MNB a helyzet magaslatán áll).

A piaci szereplőket sokkal inkább a döntés háttere, a szavazatok megoszlása és a kilátások érdeklik, főként annak fényében, hogy az NGM két új alelnök személyére tett javaslatot, amellyel tovább növekedne a kormány befolyása a tanácson belül.

Nagyon nem így tervezték

A lépés tehát várható volt, de így is jelentős fordulatnak számít. Néhány hónapja több kormányzati és piaci szereplő is kamatcsökkentést vízionált, ami a papírforma szerint serkenthette volna az egyébként gyatra gazdasági növekedési kilátásokat és mérsékelhette volna a költségvetés kamatterheit. A nemzetközi gazdasági kilátások romlása, több nyugat-európai ország leminősítése majd államcsőd közeli helyzete, illetve legfőbb export-partnereink növekedési kilátásainak mérséklődése azonban jelentősen szűkítette a csökkentés lehetőségét, végül a forint mélyrepülésével, az országkockázati felár emelkedésével és adósbesorolásunk leminősítésével a vágás lehetetlenné vált.

Nem volt egyszerű megjósolni a monetáris tanács döntését, mivel a testület ebben az összetételben még nem nyúlt a kamatokhoz – közölte Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. A legutóbbi közleményük, amelyben a nemzetközi környezetet tették elsősorban felelőssé a forint gyengüléséért és a hozamok emelkedéséért, ijesztően köldöknézősre sikeredett, így volt veszélye annak, hogy az ott megfogalmazott, fokozatos szigorításról szóló ígéretüket végül nem váltják be. Duronelly szerint szerencse, hogy a jegybank lépett, és nagyjából a többségi várakozásoknak megfelelően változtatta a kamatot.

A mostani emelés (különösen, ha folytatódik az emeléssorozat) rossz hír a forinthiteleseknek, illetve azoknak, akik a végtörlesztésüket forinthitel felvételével akarták finanszírozni, ugyanis a magasabb alapkamat beépül a kereskedelmi banki hitelek árába. Ezzel szemben a devizahitelesek örülhetnek, ha az MNB-nek a lépéssel illetve az esetleges később emelésekkel sikerül megtámasztania a forint árfolyamát.

Erősebb forint jön?

A felfokozott várakozásokat főként a tartósan gyenge forint, adósosztályzatunk múlt heti lerontása és az állampapírpiaci hozamok emelkedése indokolta. A jegybank a forintárfolyamra rövid távon főként a kamatváltoztatással tud hatni, a tankönyvek szerint az emelés után az árfolyamnak mérsékelten erősödnie kellene. A Commerzbank kamatdöntést megelőző véleménye szerint azonban az 50 bázispontos ugrás nem okoz majd különösebb mozgást a forintpiacon (mivel a várakozás már beépült az árfolyamba).

A forint hétfőn kamatemelés nélkül is erőre kapott, részben a nagyot javuló nemzetközi befektetői klíma, részben az IMF tárgyalások reménye miatt. Az euróval szembeni árfolyam a múlt csütörtöki leminősítést követően ugyan meredek gyengülésbe kezdett, de újabb történelmi mélypontot nem ért el, péntek estére az euróárfolyam 314,20 forinton állt, a hétfői javulásban pedig egészen 307,5-ig erősödött, tehát jócskán bement a leminősítés bejelentését megelőző 310 forintos szint alá.

A forint ezzel a teljesítményével (1,75 százalékos erősödés egy nap alatt) jócskán felülmúlta a lengyel zloty és a cseh korona teljesítményét, ami azért nem olyan meglepő több hónapnyi alulteljesítés után. A keddi kereskedésben viszont (a kamatdöntésig) nem látszott az erősödés folytatódása, sőt, délelőtt 310 forint környékére gyengült az árfolyam az euróval szemben. A kamatemelést megelőzően fordult a mozgás, de az 50 bázispontos emelés hírére megint gyengüléssel reagált a forint.

Nem kellett a nagyobb emelés

Ugyanakkor olyan álláspont is van, hogy az árfolyam és a kamat összefüggéseit nem szabad túlértékelni. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint nem lehet biztosan tudni, hogy mekkora szigorítás lenne elegendő, főleg, hogy az elmúlt évtizedek tapasztalatok alapján az árfolyam-menedzselésnek ez a formája nem működőképes. A Commerzbank elemzői is hasonló következtetésre jutnak. Szerintük egy nagyobb kamatemelés sem tudna komoly forinterősödést generálni, hiszen válság közepén vagyunk, kockázatkerülő üzemmódban. A nagyobb, a piacokon meglepetésként ható kamatemelés feltehetően részben ezért maradt el.

Németh Dávid, az ING vezető elemzője például egy százalékpontos emelést várt, ugyanakkor ő is jelezte: kérdéses, hogy egy nagyobb lépésnek mennyi ideig tartana a hatása (tehát, hogy tartósabb, vagy csak átmeneti forintgyengülés jönne).

folyt.köv.

Most ugyan csak fél százalékpontos emelést jelentett be a jegybank, a mostani kamatemelést azonban újabbak követhetik. Az MNB általában hosszabb ideig tartó ciklusokra bonthatóan alakítja a kamatpályát, persze olyanra is van példa, hogy egy jól meghatározható trenden belül egy-egy alkalommal ellentétes irányú lépés jön. Ez azonban a ritkábbik eset, többször fordul elő az, hogy egy kamatcsökkentést további vágások, egy emelést pedig újabb emelések követnek.

Hogy most is ez utóbbiról lehet szó, arra több elemző is utalt: a Reuters által még a Moody’s leminősítése előtt megkérdezett elemzők átlagosan év végére 6,75, jövő év végére pedig 6,50 százalékra várják a jegybanki alapkamatszintet.

Ennél erősebb jelzés is a kisebb lépések stratégiáját és ezzel újabb kamatemeléseket valószínűsít: a monetáris tanács fentebb idézett két héttel ezelőtti közleményében fokozatos szigorítást, tehát egymást követő kisebb mértékű kamatemeléseket vetít előre.

Hazánk rossz megítélése ennél magasabb kamatszintet is indokol, ezért várható, hogy a következőkben további emelésekre kerül sor – véli Duronelly Péter. Aggasztó, hogy a hazai devizafinanszírozás feltételei egyre rosszabbak, a magyar bankrendszer devizaigényét már csak az irányadó európai bankközi kamatok felett 300 bázisponttal lehet kielégíteni. Amennyiben ez a finanszírozási krízis nem enyhül, akkor a továbbiakban még akár 100-150 bázispontos emelés sem kizárt – fogalmazott a szakértő.

Kötvénybajok

A kamatemelés nem csak a gyenge forint ellen tett első lépés, a másik probléma, amit kezelni kellene, a finanszírozási nehézségek, ami az emelkedő kötvényhozamok jeleznek.

Ebben az értelemben az MNB csak a befektetők után megy, kamatpolitikájával egyszerűen leköveti azt, amit a piac kikényszerít. A piac pedig jó ideje kamatemelést áraz. Az alábbi táblázatban a legfrissebb másodpiaci állampapír hozamokat gyűjtöttük össze.

Ebből kiderül: hétfőn a hangulat javulásával az állampapírpiacon estek a hozamok, miután pénteken óriásit, 52-91 bázispontot ugrottak (a leminősítés miatti minipánikban). A ma délelőtti állampapír aukción még tovább emelkedtek a hozamok.

Mint a táblázatból is kiderül, a kivételnek a két legrövidebb lejáratú, tehát a 3 és 6 hónapos diszkontkincsterjegy-hozamok számítanak, ezek 10, illetve 26 bázisponttal emelkedett, míg a többi papíré 10-53 bázisponttal csökkent, tehát a kamatdöntés előtt a referenciahozamok 7,25 és 9,05 között szóródnak az egyes lejáratokon. A diszkontkincstárjegyek hozamemelkedése egyre inkább kamatemelési várakozásokat tükröz – közölte az MNB-döntés előtt a KBC.

Samu János, a Concorde elemzője szerint a mostani hozamszintek azt jelzik, hogy nincs nagy igény a magyar állampapírokra, ugyanakkor az ÁKK sem nagyon akar ilyen árakon értékesíteni. Egy nagyobb kamatemelés és egy piacbarátabb kormányzati kommunikáció azonban a forinton és a hozamokon is segíthet – nyilatkozta még hétfőn az elemző.

Forrás: Index.hu
www.index.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *