A fejlődő piacok az idei évben eddig alulteljesítették a fejletteket, ez, valamint a relatíve magasabb árazási diszkont azonban a fundamentumok alapján nehezen indokolható. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a feltörekvő részvénypiacok alulteljesítése ne folytatódhatna az elkövetkező hónapokban is, azonban az európai adósságválság mélyülésével, valamint a növekedései félelmek előtérbe kerülésével a befektetők előbb utóbb a kedvezőbb fundamentumokkal rendelkező országok, régiók irányába fognak átsúlyozni a portfóliókban, ami akár komolyabb feltámadást is eredményezhet a globális feltörekvő piacokon.

Az alábbiakban részletesebben is megvizsgáltuk azokat a tényezőket, melyek a fejlődő részvénypiacoknak a közeljövőben támaszt jelenthetnek.

Miért vonzók a fejlődő piacok?

Az idei év eddig a fejlett országokban adósságproblémáitól volt hangos, mindezek ellenére a január óta mutatott teljesítmény alapján a fejlődő piacok így is lemaradtak a fejlettek mögött, az MSCI EM index ezidő alatt 22%-ot veszített értékéből. Mindez talán túlzott pesszimizmusra utalhat, hiszen a fejlődő piacok a fundamentumokat tekintve most jóval erősebbek, mint fejlett társaik, értékeltségük pedig rég nem látott mélyponton van. Az alábbiakban azokat a tényezőket vettük sorra, melyek a fejlődő piacok mellett szólnak, és a jövőben könnyen megalapozhatják ezen piacok felülteljesítését.

Enyhülő inflációs nyomás

A fejlődő piacok kapcsán a befektetők talán leginkább az infláció megugrásától tartanak, az elmúlt hónapokban azonban pozitív változások voltak megfigyelhetők a fontos fejlődő országokban, az áremelkedés dinamikája megtorpanni látszik. Külön is érdemes kiemelni Kínát, ahol az inflációs nyomás érezhetően mérséklődött idén nyár óta.

Az inflációs kockázatok enyhülése pedig monetáris politikai lépésekben is testet ölt, Brazíliában például a jegybank július óta több ízben is csökkentette az irányadó rátát. Ha a fejlődő piacokra együttesen tekintünk, akkor azt lehet mondani, hogy az eddig látott monetáris politikai szigor enyhülőben van.

Kedvező növekedési kilátások

A fejlődő országok kapcsán a befektetők egyre inkább egy esetleges újabb recessziótól tartanak, látva a mélyben gyökerező, továbbra is megoldásra váró strukturális problémákat. A legfrissebb prognózisok alapján az eurozónában idén 1,6, jövőre pedig mindössze 0,6%-os lehet a GDP-növekedés, míg az USA-ban 1,5, illetve 1,8%-os bővüléssel számolnak. Ehhez képest a fejlődő országokban az elkövetkező évekre is viszonylag erős növekedési számokat láthatunk a prognózisokban.

A növekedés fontos komponense a lakossági fogyasztás, melynek szerepe az elkövetkező években csak nőni fog a fejlődő piacokon (egyes szakértők úgy vélik az elkövetkező évtizedben a feltörekvő országok középosztályának fogyasztása megtriplázódhat, az összérték pedig így már meghaladhatja az USA lakosságának pénzköltéseit is). A várakozások itt is pozitív képet festenek, az Economic Intelligence Unit közgazdászai a BRIC-országok közül egyedül India esetében számolnak fogyasztáscsökkenéssel.

Relatíve alacsony eladósodottság

Ami talán még a növekedésnél is nagyobb “védelmet” jelenthet a fejlődő országok számára, az a relatíve alacsony eladósodottság. A fejlődő országok adósságproblémái a jelenlegi piaci bizonytalanság egyik fő forrását jelentik, emiatt könnyen elképzelhető, hogy a befektetők a jövőben egyre inkább az alacsony külső adóssággal rendelkező országokat fogják preferálni.

Nyersanyagárak

A fejlődő országok szempontjából kiemelten fontos a nyersanyagárak alakulása, a commodity-termékek elmúlt években látott szárnyalása révén egyes országok igen jelentős fizetési mérleg-többletet generáltak. Bár a folyamatok a 2008-as pénzügyi válság óta kétségkívül romlást mutatnak, a BRIC-országok közül Oroszország és Kína továbbra is fizetési mérleg többlettel büszkélkedhet.

Az elmúlt hónapokban a növekedéssel kapcsolatos félelmek felerősödése a nyersanyagpiacokra is rányomta bélyegét, egyelőre azonban a hosszabb távú emelkedő trend megtöréséről itt nem beszélhetünk. A kilátások pedig összességében kedvezőek, a Nemzetközi Energiahivatal (IEA) nemrégiben például 150 dolláros olajár-prognózissal állt elő.

Igen nyomott értékeltség

A közelmúltban látott méretes részvénypiaci esések hatására a fejlett és a fejlődő piacokon is jelentősen bezuhantak az értékeltségi szintek. A kedvezőbb fundamentumok ellenére azonban a fejlődő piacok mutatnak nagyobb alulértékeltséget a múltbeli átlaghoz képest, az MSCI EM index 8,9-szeres 12 havi forward P/E rátája több mint 40%-os diszkontnak felel meg. Az MSCI World jelenleg 10,5-szörös P/E mutatón forog, ami pedig 37%-os árazási diszkontot jelent.

Az MSCI EM indexben szereplő országok között szép számmal találhatunk olyanokat, melyek a jelenlegi szinteken a profitnövekedési kilátások fényében alulértékeltnek tűnnek. Ezek között van Magyarország is, nálunk azonban a magasabb országkockázat ezt a fajta negatív megkülönböztetést indokolhatja (az 5 éves magyar CDS-felár továbbra is a legmagasabb a régióban).

Eredményvárakozások változása

Az eredményvárakozások nettó változása hetek óta már a negatív tartományban mozog a fejlett piacok benchmarkjának tekinthető MSCI World és az MSCI EM indexnél egyaránt, vagyis az elemzők közül többen vannak azok, akik lefelé módosítják várakozásaikat, amint azok, akik felfelé.

Ha azonban az eredményvárakozások relatív alakulását nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy a fejlődő piacok kapcsán az elemzők pesszimizmusa már enyhülni látszik.

Vannak persze kockázatok is

Közöttük is elsőként az eurozóna problémáit érdemes kiemelni, amennyiben ezeket nem sikerül megfelelő módon és időben kezelni, az akár az unió szétesését is eredményezheti. Ez pedig értelemszerűen a nemzetközi pénzügyi rendszer lefagyását vonná maga után, vagyis a Lehman utáni, sőt, egyesek szerint még annál is sötétebb időszak köszönthetne be. Ennek a folyamatnak pedig a részvények és a nyersanyagok az egyik legnagyobb kárvallottjai lennének az egyes eszközosztályok közül.

Az említett nyersanyagár-zuhanás a fejlődő piacok számára különösen negatív lenne, főleg a nagy nyersanyag-exportőr országoknak, ahol a gazdasági teljesítmény szorosan kötődik ezen termékek áralakulásához.

A globális befektetői hangulat további romlása jelentősen visszavetné a kockázatvállalási hajlandóságot, a tőke biztonságosnak vélt eszközökbe történő menekülése pedig jelentős dollárerősödést vonna maga után. Ez a fejlődő piacokra nézve igencsak negatív (carry trade), az itteni befektetéseket ugyanis jellemzően dollárból finanszírozták.

A fejlődő piacok közül külön is érdemes kiemelni Kínát, melyre jelenleg is úgy tekintenek, mint a globális gazdaság fő motorja. Egyre valószínűbb ugyanakkor, hogy a kínai növekedés lassan eléri korlátait: a beruházási ráta 50% közelébe emelkedett, ami igencsak meghaladja az egészségesnek tartott szintet. Kína kapcsán igen komoly kockázatot jelent a bankrendszer, bár a hivatalos adatok szerint a nem teljesítő hitelek aránya a korábbi erőteljes hitelezési bővülés ellenére is alacsony szinteken van, ezt fenntartásokkal kell kezelni, a statisztikák vélhetően köszönő viszonyban sincsenek a nyugati országokban alkalmazott sztenderdekkel. További aggasztó tényező a pénzügyi rendszer számára a rejtett hitelek hatalmasra duzzadt állománya (ez a kínai bankok által szervezett, vállalatok közötti hitelügyleteket jelenti, amelyek a hitelintézeti mérlegek számára láthatatlanok, a bankok szempontjából azonban közvetett módon kockázatokat hordoznak).

Összegzés

Összefoglalva tehát a fejlődő piacoknak a fejlettekhez képest mutatkozó idei évi alulteljesítése, valamint a relatíve magasabb értékeltségbeli diszkont a fundamentumok alapján nem igazán indokolt. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a feltörekvő részvénypiacok alulteljesítése ne folytatódhatna az elkövetkező hónapokban is, azonban az európai adósságválság mélyülésével, valamint a növekedései félelmek előtérbe kerülésével a befektetők előbb utóbb a kedvezőbb fundamentumokkal rendelkező országok, régiók irányába fognak átsúlyozni a portfóliókban, ami akár komolyabb feltámadást is eredményezhet a globális feltörekvő piacokon. (Néhány nagyobb befektetési banknál egyébként a folyamat már megkezdődött, hetekkel ezelőtt például a Nomura tette hosszú idő után ismét felülsúlyozásra a fejlődő piacokat). Fontos persze tekintettel lenni a kockázatokra is, melyek között legnagyobb súlya most az európai adósságválságnak van. Ennek súlyosbodása a részvényekre, mint eszközosztályra nézve igen komoly negatív hatást gyakorolna, erőteljes tőkekivonást eredményezve mind a fejlett, mind a fejlődő piacokon.

Forrás: Portfólió.hu
www.portfolio.hu