Önkéntes nyugdíjpénztár: ki fizethet be és mennyit?

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live

A nyugdíjrendszer átalakításával egyre fontosabbá válik az öngondoskodás, melynek egyik lehetséges eszköze az önkéntes nyugdíjpénztárakba történő hosszú távú befektetés. Ez a megtakarítási forma rendkívül elterjedt a cafeteria rendszerekben is. De mit is érdemes tudni róla? Összegyűjtöttük.

Az önkéntes nyugdíjpénztár fő feladata a nyugdíjcélú megtakarítás előteremtése, s ezt a jogalkotó adóeszközökkel is támogatja. Adókedvezménnyel támogatott, kedvező hozamot ígérő, alacsony költségű befektetési/megtakarítási forma is.

Önkéntes alapon szerveződik, kötelező tagság nincs, a tagdíjak mértékét a pénztár alapszabálya határozza meg. Nonprofit szervezetek, ami azt jelenti, hogy a gazdálkodás eredményét sem osztalékként, sem más formában nem lehet kivonni, azt a pénztár további működésére kell fordítani. A pénztár finanszírozásának forrása a tagdíjbefizetés. A pénztár minden tag számára egyéni számlát vezet, amelyen felhalmozódik a tag befizetéseiből, a munkáltatói tag hozzájárulásából és az egyéb befizetésekből (adomány) származó megtakarítás és annak hozama. A nyugdíjszolgáltatás forrása a fedezeti tartalék és annak hozama.

A pénztárak működhetnek nyílt formában, ilyen esetben minden 16. életévét betöltött személy tag lehet, de lehetnek zártak is, ami azt jelenti, hogy kizárólag egy meghatározott közösség (szakmai, munkahelyi stb.) körébe tartozó személyek lehetnek csak tagok.

Az egyéni számlán lévő összeg örökölhető, erre teljes mértékben kedvezményezett jelölhető ki. Amennyiben a pénztártag nem jelöl meg kedvezményezettet, úgy a törvényes vagy végrendeleti örököst tekintik annak.

A tagdíjfizetést a munkáltató átvállalhatja. A tagdíj átvállalásával a munkáltató segítheti dolgozóit az öngondoskodásban. Ezen a módon juttatható önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás a cafeteria-rendszerekben is.

Az önkéntes nyugdíjpénztár szerepe a cafeteria-rendszerben

Az önkéntes nyugdíjpénztári juttatás – motivációs eszközként – beépíthető a cafeteria-rendszerbe. Azonban a cafeteria-rendszeren kívül is bevált gyakorlat az önkéntes nyugdíjpénztári juttatás alkalmazása. Ebben az esetben általános piaci gyakorlat, hogy a munkáltató hozzájárul a dolgozók nyugdíj előtakarékosságához: havi fix összeggel vagy a munkabér meghatározott százalékával, melyet a vállalat minden egyes munkavállalója részére egységes módon juttat.

A pénztárválasztás joga – korlátozás nélkül – a magánszemélyt illeti meg. A cél az, hogy a magánszemély a neki legmegfelelőbb pénztárat választhassa.
A munkáltató által adott munkáltatói hozzájárulás – függetlenül a választott pénztártól – minden pénztártag munkavállalóra nézve azonos összegű, vagy a munkabérének azonos százaléka kell, hogy legyen. Továbbá a pénztár törvény előírásának megfelelően meghatározható a legkisebb és legnagyobb adható összeg is.

Amennyiben a munkáltató bármely dolgozója javára vállalja hozzájárulás megfizetését, a továbbiakban egyetlen olyan pénztártag dolgozótól sem tagadhatja meg, aki legalább 6 hónapja (a munkáltató döntése szerint ez az időszak lehet rövidebb is) a munkáltatónál dolgozik.

A munkáltató tehát nemcsak az általa kiválasztott, hanem valamennyi önkéntes pénztárral köteles munkáltatói szerződést kötni, ahol dolgozói tagsági jogviszonyt létesítettek.

A Sodexo tanácsadói tapasztalatai alapján a cafeteria-rendszereken belül elsősorban a 40 év feletti korosztály választja az önkéntes nyugdíjpénztárt. Azonban egyre inkább megfigyelhető, hogy a 20-30 évesek is foglalkoznak az előtakarékoskodás, öngondoskodás gondolatával.

Az önkéntes nyugdíjpénztárba történő befizetések lehetőségei, az adózási szabályok

Három lehetséges formája van az önkéntes pénztárakba történő befizetéseknek:

1. Egyéni befizetések: amikor a magánszemély fizet be az önkéntes pénztári számlájára az adózott jövedelméből. A pénztárban a tagsági jogviszonyt a pénztártag (munkavállaló) teremti azzal, hogy kitölti a belépési nyilatkozatot és azt a pénztár záradékolja. Az így létrejött tagság alapján a tagdíjfizetési kötelezettség a pénztártagot terheli.

2. Munkáltatói hozzájárulás: ezen a címen a munkáltató átvállalhatja a pénztártag dolgozó tagdíjfizetési kötelezettségét kedvező adózási feltételek mellett, azaz önkéntes nyugdíjpénztári támogatást ad dolgozójának. Erre a pénztártörvény ad lehetőséget, illetve ezen típusú befizetés esetén a munkáltató és a pénztár ún. munkáltatói szerződést köt. 2011-ben havonta a minimálbér 50 százalékának erejéig (azaz 39.000 Ft/hó) a munkáltató 19,04 százalékos személyi jövedelemadó (szja) megfizetése mellett juttathat munkáltatói hozzájárulást, mely béren kívüli juttatásnak minősül. A munkavállalónak nyilatkoznia kell arról, hogy az adott jogcímen bevétele arra a hónapra vonatkozóan más juttatótól nem volt. Munkáltató az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást havonta teheti meg, továbbá: (1) több hónapra előre vagy (2) utólagosan legfeljebb három hónapra. Minden esetben az adott hónap(ok)ra vonatkozó összegeket fel kell pontosan tüntetni.
A munkáltatói hozzájárulás vagy minden munkavállalót illetően azonos összegű, vagy a bér azonos százaléka. Ez alól kivételt képeznek azok a munkáltatók, ahol cafeteria-rendszer működik, hiszen ott az egyén a rendelkezésére álló keretét szabadon használja fel, így az önkéntes pénztári hozzájárulás munkavállalónként más és más lehet. A normatív szabályt, azaz az azonos összeg vagy azonos bér % lehetőségének biztosítását a cafeteria rendszeren belül is biztosítania kell a munkáltatónak.

Fontos rendelkezés, hogy a munkáltató a munkavállalói hozzájárulásból egyetlen munkavállalóját sem zárhatja ki, aki legalább hat hónapja vele munkaviszonyban áll.

3. Adomány: az önkéntes pénztári törvény támogatásnak nevezi, melyet a munkáltató nem közvetlenül ad a tagnak/dolgozójának, hanem a pénztárnak juttatja, az erre vonatkozó támogatási szerződés alapján. E pénzeszköz átadás a juttató részéről a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, nem minősül bér és személyi jellegű kifizetésnek, így szja- és tb-terhei nincsenek, nem is társasági adólap-módosító tétel, ráfordításként elszámolható, tehát nem terheli társasági adófizetési kötelezettség.

A pénztárnak juttatott összeg adózása nem a vállalatnál jelentkezik, hanem a tagnál. A tag egyéni számláján jóváírt adomány összege a tagnál, mint magánszemélynél összevont szja-alapot képez mint egyéb jövedelem, de a következők szerinti egyéni kedvezményre jogosít. Az önkéntes nyugdíjpénztári egyéni befizetések, valamint a támogatói adomány jogcímen az egyéni számlán jóváírt összegek (a 2011-es esztendőtől kezdve) 20 százalékával csökkenthető a személyi jövedelemadó (szja). Ez az adókedvezmény egy évben legfeljebb 100 000 forint lehet, kivéve azok számára, akik 2020. január 1-je előtt betöltik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, ők ugyanis 130 000 forintig igényelhetnek vissza adót.

A visszaigényelhető összeg felső határa elérheti a 120 ezer, illetve a 2020. január 1-je előtt nyugdíjba vonulók esetében 150 ezer forintot is, ha az önkéntes nyugdíjpénztári tag egészségpénztári vagy önsegélyező pénztári tagdíjbefizetést is teljesít, de pénztári áganként a befizetések után visszaigényelhető összeg nem haladhatja meg a 100 ezer, illetve 130 ezer forintot. Az adókedvezmény az adóbevallásnál önkéntes nyugdíjpénztári vagy egészségpénztári számlaszámra utaltatható át (csak egy számlaszám adható meg,  nem lehet több számla között megosztani az adókedvezményt).

A pénztártag befizetéseit a saját jövedelmi helyzete szerint módosíthatja, vagy szüneteltetheti is.

A befizetett összegeket a pénztár három részre osztja:

• fedezeti tartalék: a tag egyéni számlája,
• a költségek fedezésére szolgál a működési tartalék;
• likviditási tartalék: a befektetési és demográfiai kockázatok kezelésére, a pénztár fizetőképességének fenntartására szolgál.

A nyugdíjszolgáltatás forrása a fedezeti tartalék és annak hozama.

Önkéntes nyugdíjpénztári kifizetések

Két fő csoportba oszthatjuk az önkéntes nyugdíjpénztári kifizetések igénybevételét: nyugdíjkorhatár elérését követően és nyugdíjkorhatár elérését megelőzően

A nyugdíjkorhatár elérését követően az önkéntes nyugdíjpénztár nyugdíjszolgáltatása, vagyis a kiegészítő nyugdíj adómentesen vehető igénybe.

A nyugdíjpénztári tag az egyéni számláján lévő követeléshez a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően egy összegben vagy részletekben is hozzájuthat. Ennek feltétele a 10 éves várakozási idő (kötelező várakozási idő) elérése. A kötelező várakozási idő leteltét követő második évtől már kedvezménnyel vehető igénybe a nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő adóköteles kifizetés. Az ilyen címen történő kifizetés adómentes része évenként 10 százalékkal emelkedik, és a 20. évet követően válik adómentessé.

A pénztártagoknak célszerű egyéni élethelyzetük alapján dönteni a pénztártagság fenntartásáról vagy az esetleges kilépésről a tíz éves várakozás után. A nyugdíjkorhatárhoz közelebb állóknak érdemes kivárniuk a nyugdíjkorhatár elérését, amikor adómentesen juthatnak hozzá a teljes megtakarításukhoz.

Frankó Éva
Sodexo

Forrás: Adózóna.hu
www.adozona.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *