Orbán-csomag újratöltve: mennyivel drágul az életünk?

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live

Hetekkel ezelőtt már próbáltuk számba venni, mekkora áremelkedéssel járhatnak az idei költségvetési lyuk befoltozására hozott kormányzati intézkedések, azonban a hétfői zárószavazás előtt annyi módosító javaslatot nyújtottak be, hogy talán érdemes újraszámolni a hatásokat.

A papírformának megfelelően elfogadta hétfőn a parlament “az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról” szóló törvényjavaslatot, melynek értelmében novembertől emelkedik a dohánytermékek, a szeszes italok és a gázolaj jövedéki adója, valamint a játékautomaták játékadója. A törvény elfogadása után próbáljuk számba venni az intézkedések kézzelfogható hatásait.

Gázolaj: 13 forint plusz literenként, de csak az autósoknak

A jövedéki adó a gázolaj esetében 13 forinttal, az eddigi 97-ről 110 forintra nő. A fuvarozók azonban – a külföldi tankolással történt fenyegetés eredményeként – az eddigi 6,50 forint helyett 19,50 forintos kedvezményt kapnának az árból, így gyakorlatilag nekik nem emelkedne a gázolaj ára. Ez pedig azt jelenti, hogy a fuvarozói költségeknek ez az eleme nem fog átgyűrűző hatásként magasabb fogyasztói inflációt generálni.

Ugyanakkor, bár nem idén novembertől, “csak” jövő év januárjától a gázolaj drágulásának és a jövőre tervezett áfa-, illetve cégautóadó emelésének köszönhetően közel 90 ezer forinttal is nőhetnek autónként az üzemeltetési költségek a cégek számára, de egy átlagos dízelautó használata a magánszemélynek is 30 ezerrel kerül majd többe.

Mégsem bünteti a kormány az aromás szeszes italokat

Az eredeti kormányzati javaslat még arról szólt, hogy a szeszes italok esetében a jelenlegi 276 100 forintról 5 százalékkal emelkedne a jövedéki adó száz liter tiszta szesz felhasználása esetén. Mindez viszont csak a kizárólag természetes aromával készülő italokra lett volna igaz, az aromás szeszes italok adója 414 500 forintra emelkedett volna.

A végül elfogadott javaslat értelmében nem tesz különbséget a törvény a természetes és mesterséges aromák között, vagyis sikeres volt az alkohollobbi tevékenysége. A törvény rendelkezése szerint minden szeszes ital esetében 5,2 százalékkal nő az adóteher a jelenlegi 276 100 forintról 289 900 forintra.

Ez azt jelenti, hogy egy átlagos, 33 térfogatszázalékos ital esetében hektoliterenként 92 033 forintról 96 633 forintra emelkedik az adóterhelés hektoliterenként. Vagyis egy fél literes palack esetében 460,20 forintról 483,20 forintra emelkedik a teher. Ezt a 23 forintos növekedést várhatóan a fogyasztókra hárítják majd a gyártók. A mesterséges aromával készülő italok gyártói viszont még így is jól jártak, nekik ugyanis az adó az eredeti javaslat szerint 690,83 forintra emelkedett volna üvegenként, vagyis 230,63 forinttal kellett volna több adót fizetni, mint most.

A pezsgő esetében nem érkezett módosító javaslat, így ott maradt az eredeti elképzelés: a jelenlegi 14 250 forintról hektoliterenként 14 960 forintra emelkedik, ami egy liter pezsgő esetében 150 forintot tehet ki az eddigi 142,50 forinttal szemben.

Határozottan rosszabbul járnak viszont a módosító javaslatokkal a sörgyártók. Eddig ugyanis Balling-fokonként 633 forintot kellett fizetniük egy hektoliter sörre, az eredeti javaslat ezt módosította volna 1470 forintra alkoholfokonként. Vagyis átlagos, 12 Balling-fokkal és 5 százalékos alkoholtartalommal számolva az eddigi 7596 forintról 7975 forintra emelkedett volna egy hektoliter sör adója. Az utolsó pillanatban benyújtott módosító javaslat azonban meghagyta a Balling-fok alapú elszámolást és fokonként 665 forintra emelte az adómértéket, vagyis egy hektoliter esetében 7980 forintra nő az adó. Egy fél literes üveg sör esetében tehát az eddigi 38 forintról 40-re nő az adóterhelés, de ezt a minimális emelkedést könnyen lehet, hogy magukra vállalják a gyártók.

Jól járhatnak a drága cigit füstölők

A cigaretta esetében sem elégedtek meg a kormánypárti képviselők az eredeti javaslattal. Az utolsó pillanatban ugyanis jelentős módosításokat iktattak a törvénybe. Eddig ugyanis ezer szálanként 9750 forintot és a kiskereskedelmi ár 28,4 százalékát, de legalább 18 080 forintot kellett befizetni a füstölgőknek. Az eredeti javaslat szerint a 9750 forintos összeg maradt volna, de a minimális adóteher három lépésben emelkedett volna: először novemberben 19 530, majd jövő májusban 20 900, jövő novemberben pedig 21 740 forintra.

Az utolsó pillanatban benyújtott módosítások azonban a 9750 forintos tételenkénti adót is megemeli először 10 550, majd 11 300, végül pedig 11 750 forintra. Emellett a minimális adóterhelésre maradnak az eredetileg tervezett összegek.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy olcsóbb, 500 forintos cigi esetében az eddigi 18 080 forint helyett novembertől 19 530 forinttal számolhatunk ezer szálanként. Vagyis egy 19 szálas doboz esetében 371 forintra nő az adóteher az eddigi 343 forintról. És ez csak az első lépés, májusban ez előbb 397 forintra, majd jövő novemberben 413 forintra emelkedik. Azaz egy év alatt 70 forinttal lehet drágább egy olcsó cigi, mint eddig. (Az ÁFA jövőre tervezett emelését figyelmen kívül hagyva)

Jobban járnak azok, akik drágább cigarettát szívnak: például egy 700 forintos doboz cigi esetében az eddigi 380-ról 400 forintra nő a jövedéki adóteher novembertől, májusban 413, míg jövő novembertől 422 forint lesz. Vagyis itt “csak” 42 forintos lesz az emelkedés a mai árhoz képest. (Szintén nem számolva a 27 százalékra növelt ÁFA hatásával.)

Januártól retteghetnek az online kaszinók

Már az eredeti törvényjavaslat is rendelkezett a játékadó emeléséről: az eddigi 100 ezerről 125 ezerre, elektromos kaszinókban pedig 150 ezer forintra nőtt volna egy játékautomata havi adója. Az utolsó pillanatban azonban Lázár János Fidesz-frakcióvezető benyújtott egy módosító javaslatot, melynek értelmében 500 ezer forint, elektronikus kaszinóban pedig 700 ezer forint lesz egy gép adója havonta.

A Magyar Szerencsejáték Szövetség már az eredeti javaslattól is azt várta, hogy megfelezi az automaták számát, az adó ötszörösére való emelése azonban gyakorlatilag teljesen eltüntetheti a játékgépeket, hiszen a havi félmilliót szinte senki nem tudja majd kigazdálkodni.

Szintén a hétfőn elfogadott törvényjavaslathoz csapta hozzá a maga módosító javaslatát Rogán Antal. A kormánypárti politikus az online szerencsejátékok megadóztatását vette a törvénybe. Az elfogadott szabályozás értelmében az úgynevezett távszerencsejáték esetében az állami adóhatóság engedélye szükséges. Engedély hiányában az állam letiltathatja az oldal elérését a szolgáltatónál és befagyaszthatja a szervező számláját, valamint 100 ezer és 10 millió forint közötti bírságot szabhat ki. A távszerencsejátékok adója a tiszta játékbevétel 20 százaléka lesz, a szervezőknek havonta elszámolást, jelentést kell készíteni. Emellett a szervező székhelyének valamelyik EGT-tagállamban kell lennie és a cégnek legalább 200 millió forint jegyzett tőkével kell rendelkeznie.

Beke Károly

Forrás: Mfor.hu
www.mfor.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *