Lehet számolni

Elfogadott végtörlesztés, fenyegető bankok, a Költségvetési Tanácsban támogatott, de több erős kérdőjellel bíró költségvetés, fokozódó európai válság, zuhanó tőzsde és forint – rég volt ennyire eseménydús hét a gazdaságban. A magyar kormánynak azonban sikerült mindenről elterelnie a figyelmet, pár hónappal 2012 előtt ember nincs, aki tudná, mennyit fog adózni jövőre. Az egykulcsos adó többkulcsossá formálódott.

Két és fél éves mélypontra jutott a forint, az OTP-részvények ára 3000 forint alá esett, az osztrákok minden formában és fórumon jelzik, hogy a héten törvénybe is foglalt végtörlesztési javaslat elfogadhatatlan és veszélyes – mégis, a hét a magyar gazdaság számára arról szólt, hogy elbukott a Fidesz gazdaságpolitikai programjának egyik, talán egyetlen sarokpontja, az egykulcsos adó.

A megfogalmazáson bár lehet, nem érdemes vitatkozni, (állítólag az új kormányszóvivő megkapta az első rovóját a miniszterelnöktől az ügy kommunikációja miatt), az mindenesetre biztos: az állam más terhet ró majd a 202 ezer forint feletti jövedelmekre, mint az az alattiakra, de kapkodást és a kiszámíthatatlanságot jelzi többek között az is, hogy napokkal a beterjesztési határidő előtt senki nem tudja, pontosan hogyan is alakul majd a jövedelmek adóztatása Magyarországon.

A hét pedig úgy indult, hogy ebben nincs kérdés: még a múlt hét utolsó munkanapján jelentette be Matolcsy György az egyebek között áfaemelést tartalmazó megszorítócsomagot, amivel a kormány szerint tartható lesz a 2012-re vállalt 2,5 százalékos költségvetési hiány. Akkor még szó nem volt második kulcsról – arról viszont igen, hogy az adójóváírást és a szuperbruttót egyszerre, egy lépésben kivezetik a magyar adórendszerből. Az adójóváírás egy lépésben való megszüntetése egy széles réteg számára voltaképpen adóemeléssel ér fel, azt jelenti, hogy az állam a jelenleginél több pénzt vonna majd el fizetésükből. A kormányzati kommunikáció ezzel kapcsolatban azonban elsősorban azt hangsúlyozta, hogy az adórendszer egyszerűbbé, átláthatóbbá válik a komplikációt jelentő elemek felszámolásával.

Mindez egészen kedd estig volt így: az NGM váratlanul közleményt adott ki, és este hat óra után néhány perccel minden szóbeli kommentár nélkül közölték, hogy az adólépések hátrányos hatásait szenvedő rétegeket kompenzálják. Ennek egyik forrása a 202 ezer forint felett keresőktől jövőre beszedendő, egyelőre ismeretlen mértékű és rendszerű hozzájárulás lesz, ami, tetszik, nem tetszik, lényegében egy második kulcsot jelent ezen, magasabbnak mondott jövedelemmel bíró rétegnek.

Akik, ez már csak szerdán este derült ki, egyébként mégsem ússzák meg a félszuperbruttót. Ezt ugyanis mégsem egyszerre és egy lépésben vezeti ki a kormány az adórendszerből, derült ki már Szíjjártó Péter miniszterelnöki szóvivő szerdai bejelentéséből. A 202 ezer forint feletti bérekre vonatkozóan két lépésben, tűnik el végleg a járulékok részleges beszámítása az adóalapba, de természetesen azt egyelőre nem tudni, hogy milyen módon marad mégis a rendszerben jövőre. (Az egyik lehetséges forgatókönyv, hogy negyedszuperbruttó lesz, ez egyébként, mint az Index kiszámolta, egy 18,16 százalékos tényleges kulcsot jelentene önmagában.)

Az mindenesetre biztos, hogy a kormány érti az izgalmak fokozásának módját: most ugyanis elképzelhető, hogy a félszuperbruttó részleges meghagyása lesz csak az a plusz teher, amivel a 202 ezer forint felett keresőknek számolniuk kell, de lehet az is, hogy az átmenetinek mondott hozzájárulás még e felett értendő. Szerdán tárgyalja a kormány a jövő évi adócsomagot, talán akkor kiderülnek a részletek. (Addig is érdemes felidézni az egykulcsos adó és a Fidesz történetét, Orbán Viktor 20 nap alatt megtört a kérdésben.)

Addig mindenesetre lázasan számolhatnak a minisztériumokban, hiszen az biztos: miközben a kormány többször is deklarálta, hogy senki nem járhat rosszul az adóváltozásokkal (egyébként ez kizárt, még a vélhetően gondolt nominális értelemben is), az ennek megakadályozására kitalált kompenzációkat, egyebek között a minimálbér erőltetett emelését és az általános, 5 százalékos béremelési ajánlást aligha bírják majd a cégek. Az elvileg felpörgetni szánt magyar gazdaságra ugyanis úgy terhelne a kormány ilyen mértékű béremelési kényszert, hogy közben maga is csak 1,5 százalékos növekedéssel és 4 százalékot meghaladó inflációval számol. (A minimálbér meg a bérek emeléséért cserébe van szó valamiféle kompenzációról is, amit a cégek kaphatnának, nyilván az egyszerűbb adórendszer jegyében.)

Ha nominálisan sikerülne is szinten tartani a fizetési borítékok tartalmát (de ez is kizárnak tekinthető), akkor is sokan fognak rosszabbul élni jövőre, a reálbércsökkenés lényegében biztosra vehető. A DTM RSM számításai szerint ugyanakkor egyes fizetési kategóriákban 20 százalék feletti béremelésre van szükség a nominális szinten tartáshoz is – egy jó eséllyel csak minimális növekedést felmutatni képes országban.

Az mindenesetre valószínűsíthető, hogy nem a bankok fognak élen járni a fizetésemelésekben, de az állásteremtésben és a gazdaság felpörgetésében sem: az alig pár hét alatt átfuttatott végtörlesztési lehetőségről hétfőn döntött a parlament, és bár felmerült, hogy a mintegy 120-140 milliárd forintra taksálható azonnali veszteség miatt a bankok még az utolsó pillanatban, a törvény kihirdetése ellen is lobbiznak, sikerük az Index információi szerint kizárt. A végtörlesztéssel kapcsolatban egyébként megint volt némi ellentmondás a kormányzati kommunikációban: Matolcsy György levélben próbálta enyhíteni a helyzetet, az osztrák gazdasági miniszternek azt írta, a kormány számításai szerint mindössze 100 ezer ember élhet majd a végtörlesztéssel, közben Rogán Antal, az előterjesztést jegyző fideszes képviselő a záróvitában is legalább 150 ezer ember megsegítéséről beszélt. (Lázár János frakcióvezető pedig eredetileg legalább 200-300 ezer emberről beszélt. Ausztriát mindenesetre picit sem győzte meg Matolcsy levele.) A Bankszövetség bejelentette, az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság előtt is megtámadja a szabályozást, az Unicredit pedig bár 900 fiókot tervez nyitni a régióban, Magyarországon leállítja terjeszkedését.

A kormány persze felismerve a végtörlesztési lehetőség veszélyeit maga is igyekezett bezárni néhány kaput, forinthitelt nem csak nem kötelező adnia a bankoknak a kiváltásra, de az annak segítségével végtörleszteni kívánóknak igyekezniük is kell a határidők miatt. Pedig ez a végül szűk, a terhek alatt eddig is kevésbé nyögő rétegnek adott kedvezmény eredetileg arra volt hivatott, hogy a társadalom széles rétegei számára enyhítse a jövő évi költségvetés, a megszorítások feszültségét.

A költségvetésről ennyi történés mellett túl sok szó nem eshetett: az MNB előbb a héten publikált inflációs jelentésben jelezte, hogy a kormány számai nem tarthatóak, újabb megszorításokra lehet szükség. Majd a Költségvetési Tanács pénteken ugyan megállapította, hogy lát kockázatokat, Járai Zsigmond, a testület elnöke szerint egyenesen szükség lehet még adóemelésekre (konkrét tippeket nem akart adni a kormánynak), de Domonkos László Állami Számvevőszék-elnök volt Fidesz képviselővel párban leszavazták Simor András jegybankelnököt, így a KT elfogadta a 2012-es költségvetési tervet. Simor különvéleményében megismételte az MNB számításaira alapozott aggályokat, aminek lényege, hogy bőven 3 százalék felett lehet jövőre a hiány a jelenleg ismert paraméterek alapján. (Egyébként a Századvég szerint is túl optimista a kormány, a gazdaságkutató szerint csak 1,1 százalékos lehet jövőre a növekedés.)

Ennyi remek hír nyomán a forint és a tőzsde aligha száguldott volna békés nemzetközi környezetben sem, de erre a hétre jutott az az (újbóli, ha úgy tetszik, sokadik alkalommal eljött) piaci felismerés, hogy a feltörekvő régió mégsem lesz képes nemhogy húzni a recesszió szélén vagy benne álló fejlett nyugatot, hanem az is kérdés, hogy egyes térségein (pl. Magyarországon) nem lesz-e recesszió. Zuhantak a tőzsdék Londontól Moszkváig mindenütt a héten, estek a régiós devizák, de azért a BUX és a forint ebben élen járt, ahogy a bankpapírok általános esését is felülmúlta az OTP zuhanása. A forint pedig több éve nem látott mélyponton, 295-ös szinten járt az euróval szemben, több elemzés szerint könnyen lehet 300 forint is az euró. (Szerencse, hogy bár csak pletykának bizonyult, miszerint a svájci jegybank 1,20 helyett 1,25 alá nem engedi a frankot az euróval szemben, a piacon széles körben elterjedt hír nyomán a frank gyengült az euróval szemben, így a forint gyengülés ellenére sem szállt el túlságosan az ára forintban.)

Azért a magyarországi végtörlesztésben erősen érintett Raiffeisen és az Erste papírjai is szépen estek, a bankok vezetői viszont jelezték: a katasztrofálisnak mondott kormányzati intézkedés ellenére nem vonulnak ki. Megtudtuk, az se lenne baj, ha igen, Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár szerint nem lenne kár 2-3 bankért.

A nemzetközi helyzet fokozódik

A helyzet rosszabb mint a Lehmann-csőd idején volt, mondta Soros György, Európa a világgazdaság bajainak epicentruma, mondta a Jean Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke, és nincs, aki vitatkozna vele. Olaszországot leminősítették, a piac a görög csődöt lényegében biztosra veszi, sőt talán várja is, miközben Kína aligha lesz Európa megmentője. Azt nem mondhatjuk, a külső környezet segíti majd a magyar kilábalást.

Ez is volt még a héten

• 397 forint lesz a benzin átlagára – új történelmi rekordot döntött az üzemanyagok ára: a benziné 6, a gázolajé 7 forinttal nőtt szerdán.
• Késik a THM-plafon – csak egy hónapon belül lesz belőle törvényjavaslat. Navracsics Tibornak kérdései vannak.
• Semmi jele az e-útdíjnak – százmilliárdokat terveztek belőle, de a 2013-as bevezetéséhez már kezdeni kellene a tendereztetést.
• Jöhet a szlovák bankadó – a nyereségük nyolc százalékát is elveszthetik a bankok, az állam bevétele 50 millió euró lehet.
• Mélyponton a boltok forgalma – újabb jel a gazdaságpolitika kudarcáról, a júliusi volt a kereskedelem idei legnagyobb visszaesése.

Forrás: Index.hu
www.index.hu