Ez a frank már Svájcnak is fáj

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live
Meddig erősödhet?

Meddig erősödhet?

Eddig úgy tűnt Svájc gazdasága csaknem bármilyen erős frankot elvisel, a korábbi magas szintek mellett is magas külkereskedelmi többlete volt, az utóbbi napok árfolyamaival azonban betelt a pohár, a jegybank ha óvatosan is, de elkezdett beavatkozni. Legutóbb másfél éve próbálkozott hasonló lépésekkel az SNB, csúnya bukta lett a vége. Most is az egész világpiaccal állnak szemben.

Eddig tartott a svájci jegybank türelme, szerda reggel elkezdett beavatkozni a frank töretlen erősödésébe, 0-0,25 százalékra csökkentette kamatcélját az eddigi 0-0,75 százalékról. A bank azt is közölte, hogy rendkívül túlértékeltnek tekinti a frankot. A döntés hatására az euró frank árfolyama a történelmi mélypont 1,0796 frankról 1,0949 frankra emelkedett. (Az alapkamat a sávon belül most is 0,25 százalékon áll, a döntés azt jelenti, hogy a jegybank nem is fog jó darabig e fölé menni.) A túlértékeltségre vonatkozó kijelentés pedig azt üzeni a piacnak, hogy az SNB, a svájci jegybank kész arra, hogy további lépésekkel próbálja meg elejét venni a frank további erősödésének.

Árral szemben

Török Zoltán, a Raiffeisen makroelemzője az Indexnek azt mondta, a svájci jegybank lépése nem tekinthető egy tartós trendforduló kezdetének. Bár átmenetileg visszafordítja a frank erősödését, az alapvető okok – az amerikai bizonytalanság, az európai adósságválság és a globális növekedés törékenysége – változatlanok. “A túl nagy bizonytalanság miatt a kereskedés nem racionális alapokon működik, így pár hónapra előre nézve teljesen kiszámíthatatlanok a folyamatok – lecsökkenthet a 220-230 forint közötti sávba is az árfolyam, de jöhet további erősödés is” – vélte Török.

A frank legújabb elképesztő erősödése egy hete kezdődött. Múlt szerdán reggel még 230 forint környékén volt az árfolyam, majd pénteken 239 forint fölött döntött történelmi csúcsot. A hétvége némi enyhülést hozott, így hétfő reggel ismét a 233-234 forintos sávban mozgott a frank, hogy aztán bő másfél nap alatt több mint 16 forintot drágulva áttörje a 250-es értéket is. Ez a szint már meghaladja az MNB tavaly készített stressztesztjében szereplő értéket, a jegybank ugyanis ez év végére a legrosszabb forgatókönyvvel számolva is csak 245 forintos frankot várt.

A svájci jegybank beavatkozása miatt fordulatról Búró Szilárd szerint is korai lenne beszélni. Az Equlior devizaelemzője úgy véli, trendfordulóra lélektanilag és technikailag is megvan az esély, önmagában azonban a jegybank aligha tud szembeszállni egy ilyen erős piaci nyomással, legfeljebb rásegíteni tud a meginduló gyengülésre.

Nem bírják sokáig

A svájci hírek mindeddig arról szóltak, hogy az erős árfolyam a korábbi várakozásoknál kevésbé viseli meg a gazdaságot. Svájc exportja májusban 22,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a kereskedelmi mérleg többlete 3,3 milliárd frank volt. Igaz, a jelenlegi szintek reálgazdasági hatásait majd csak később láthatjuk, Búró Szilárd szerint a svájci gazdaság már nem sokáig bírja az erősödést. “Bár a nagyobb cégek fedezeti ügyletekkel próbálták védeni magukat, 1-2 évnél hosszabb időre ilyet nem kötöttek, lassan a leghosszabb fedezések is kifutnak, így előbb-utóbb az árfolyamhatás náluk is érezhető lesz” – mondta.

Korábban svájci gazdasági vezetők már attól tartottak, hogy az erősödés meg sem áll az 1 eurós szintig, ez pedig durván visszafoghatja a svájci kivitelt és növelheti a munkanélküliséget. Ha 1 euró 1 frankot érne, akkor az exportlehetőségek romlása miatt külföldre települne vagy megszűnne két-háromezer cég, ami 100-150 ezer munkahely megszűnésével járhat. Így egy csapásra majdnem megduplázódna a munkanélküliség az alig 8 millió lakosú országban.

Bár a svájci jegybank legutóbbi felmérésében megkérdezett 210 vállalatból csak 48 nyilatkozott úgy, hogy negatív hatással van tevékenységükre a frank erősödése, egyes iparágakban már kézzel foghatóak a hatások. Az UBS és EFG International bankok az erős frank negatív hatásainak ellensúlyozására máris költségcsökkentésbe kezdtek, a Lonza Group, az egyik vezető svájci vegyipari vállalat arra kényszerül, hogy meghosszabbítsa a dolgozók munkaidejét anélkül, hogy a plusz munkaórákat kifizetné.

Ez az emelés közel 2700 alkalmazottat érintene, és 18 hónapig állna fenn. A Lonza Csoport bázeli központja múlt havi jelentésében közzétette, hogy csak a frank masszív erősödése a 2011-es eredményt 84 millió dollárral is lerombolhatja. Az erős frank mellett azok a cégek tartják magukat jobban, amelyek kereslete viszonylag rugalmatlan, mivel olyan specializált tevékenységet végez, amellyel monopol- vagy oligopol helyzetben van a világpiacon.

Korábbi kudarcok

A svájci jegybank 2009-ben kezdett rendszeres beavatkozást a piacon, amit 2010 első felében is folytatott. Sorozatos euróvásárlással a 2009. márciusi, 55,8 milliárd frankos szintről 2010 májusra a rekordnak számító 238 milliárd frank értékűre növelte a devizatartalékait. A frank/euró árfolyamot azonban csak decemberig tudta az 1,50-es határ fölött tartani, a stratégia hatástalannak bizonyult. Ráadásul az ország komoly eurótartalékokra tett szert, amelynek értéke a frank erősödésével folyamatosan csökkent, és ez végül több mint 32 milliárd eurós veszteséget okozott a jegybanknak.

A szerdán bejelentett kamatcélcsökkenés bár elvileg inflációs kockázatokat hordoz magában, Búró Szilárd szerint ez a szempont most alighanem háttérbe szorul, Svájc kis mértékben növekvő inflációs trendje egyelőre komoly fenyegetés nem jelent, az elsődleges cél az árfolyam gyengítése.

A siker csapdájában

Svájc tulajdonképpen saját sikerességének csapdájába esett, az ország gazdaságának fundamentumai ugyanis nagyon jók, a befektetők előszeretettel mentik át frankba a pénzüket a gyengélkedő euróból. A válságot a svájciak alig érezték. 2009-ben a GDP másfél százalékot esett, a munkanélküliségi ráta a 2007-2008-as szintről egy százalékpontot emelkedve 2009-re 3,7 százalékra nőtt, a költségvetés a válság előtti két százalék körüli többlete 2009-re 0,7 százalékra apadt, de így is a pozitív tartományban maradt. A vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP még ebben az időszakban is nőtt.

Svájc tehát más országokhoz viszonyítva jelentősen kisebb megingással vészelte át a válságot, elsősorban a lakossági fogyasztásnak és az állami építőipari beruházásoknak köszönhetően. A Világgazdasági Fórum (WEF) által évente elkészített globális versenyképességi listán az ország 2009-ben és 2010-ben is az első helyen végzett.

Ráadásul az állam adóssága meglehetősen alacsony, mindössze a GDP negyven százaléka, és 2005 óta tizenhárom százalékponttal csökkent. A külső egyensúlyt hatalmas többlet jellemzi, a folyó fizetési mérleg egyenlege rendszeresen meghaladja a GDP tíz százalékát, ami ritka erős gazdasági alapokról tanúskodik.

Forrás: Index.hu
www.index.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *