Jó üzlet a Mol-ügylet?

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live
Forrás: vg.hu

Forrás: vg.hu

Az IMF-hitel felhasználható arra, hogy abból az állam Mol-részesedést vegyen, a PSZÁF sem emelt az ügylet módja ellen kifogást, a Szurgut kivásárlása pedig nem pénzköltés, hanem egy értékes vagyonelem visszaszerzése volt – reagált Fellegi Tamás fejlesztési miniszter a keddi ügylet kapcsán felmerült kérdésekre.

Magyarország nehéz vagyongazdálkodási és energiapolitikai helyzetben van. Ez azzal jellemezhető Fellegi Tamás fejlesztési miniszter szerint, hogy uniós szinten is ritka példának számító módon a magyar államnak sem a szénhidrogén-termelésben, sem annak infrastruktúrájában, sem a kereskedelmében nincs szerepe. A villamos energia kivételnek számít. Mindezt a miniszter az állam Molban történt, 21,2 százalékos részesedésvásárlásának háttereként, indokaként sorolta fel a tegnapi háttérbeszélgetésen.

Fontos tényezőként említette a 2009-es gázválság, továbbá az észak-afrikai és a közel-keleti politikai események piaci hatását. Ezek miatt ugyanis az uniós országoknak át kellett gondolniuk, hogy viszonyulnak hosszú távú energiaszerződéseikhez, s hogy államaiknak milyen stratégiai szerepet szánnak mindenekelőtt a lakossági ellátásbiztonsághoz kapcsolódóan.

Magyarország nehéz vagyongazdálkodási és energiapolitikai helyzetben van. Ez azzal jellemezhető Fellegi Tamás fejlesztési miniszter szerint, hogy uniós szinten is ritka példának számító módon a magyar államnak sem a szénhidrogén-termelésben, sem annak infrastruktúrájában, sem a kereskedelmében nincs szerepe. A villamos energia kivételnek számít. Mindezt a miniszter az állam Molban történt, 21,2 százalékos részesedésvásárlásának háttereként, indokaként sorolta fel a tegnapi háttérbeszélgetésen.

Fontos tényezőként említette a 2009-es gázválság, továbbá az észak-afrikai és a közel-keleti politikai események piaci hatását. Ezek miatt ugyanis az uniós országoknak át kellett gondolniuk, hogy viszonyulnak hosszú távú energiaszerződéseikhez, s hogy államaiknak milyen stratégiai szerepet szánnak mindenekelőtt a lakossági ellátásbiztonsághoz kapcsolódóan.

Ellenzéki véleményekre válaszolva elmondta, hogy az adásvétel nem növeli az adósságot, sem a költségvetési hiányt, és nem lesz miatta szükség újabb hitelfelvételre. Semmiféle szabály, előírás vagy megállapodás nem tiltja meg, hogy a vételárat a már lehívott IMF-hitelből fizesse ki az ország, ezt a valutaalap állásfoglalása is megerősíti. Azt a vádat is cáfolta, hogy a kormány tőzsdézne. „A normál üzleti gyakorlatnak megfelelő, tőzsdén kívüli, két fél közötti megállapodás született. Ekkora pakett egyébként sem szokott tőzsdén kívül gazdát cserélni” – mondta, emlékeztetve, hogy a tegnapi sajtóban több elemző is jó üzletnek nevezte, amit a kormány kötött.

A kormány bekérte a PSZÁF véleményét is, amely szerint ha 25 százalék fölé is kerül a magyar állam a Molban, akkor sem kell kötelező vételi ajánlatot tennie, a 10 százalékos szavazati korlát miatt. A 25 százalék fölé egyébként nyugdíjpénztárak vagyonának az átvétele után lép.

A Molban azonban egyetlen tulajdonosnak sem lehet 10 százaléknál nagyobb szavazata, ennyivel nehézkes lehet az állami akarat átvitele. Kérdésünkre, vajon valamilyen módon kezdeményezi az állam e szavazati korlát módosítását, illetve hányada növelését, a következőt válaszolta: „A kormány prioritásnak tekinti a stratégiai jellegű vállalatok megvédését, például a külföldi átvételi kísérlettel vagy a cégek magyarországi gyökerének megszűnésével szemben. Az állam a kisebbségi tulajdonosi jogait a törvények és a Mol szabályzata szerint fogja gyakorolni. Ami a hányadnövelést illeti, most vásároltunk 21,2 százalékot.”

A részesedésvásárlás vagyongyarapítást és megtérülést jelent, ez hozzájárul az ország pénzügyi mozgásterének javulásához – válaszolt Fellegi Tamás arra a kérdésre, vajon az ügylet hogyan befolyásolja az IMF-hitel visszafizetését, s vajon nem lassítja-e az adósságcsökkentést. Mint hangsúlyozta, üzletpolitikai döntés, hogy a Mol terjeszkedését a magyar állam hogyan fogja támogatni. Ugyanakkor az államnak is ésszerű lépés volt egy sikeres vállalathoz csatlakozni.

„A kormány semmilyen verziót nem zárt ki” – felelte az azt firtató a kérdésre, hogyha a kormány megelégszik a 10 százalékos szavazati jogával, miért akarja hosszú távon megtartani a 21,2, illetve később tovább növekvő hányadát.

A Mol–Hanfa párbaj horvát belügy
A Mol stratégiai szerepét és jelentőségét növeli az, hogy megjelent benne egy erős stratégiai tulajdonos, a magyar állam. Ez igaz a társaság horvátországi szerepére is Fellegi Tamás szerint. Ugyanakkor úgy véli, hogy a Mol horvátországi szereplését ért támadások, a horvát pénzügyi felügyelet részéről megfogalmazott vádak horvát belügynek tekintendők. Ugyanezt válaszolta a Világgazdaságnak arra a kérdésére is, hogy a magyar államnak tulajdonosként nem joga vagy kötelessége-e segíteni egy résztulajdonában álló társaság vitás, külföldi ügyeinek rendezésében. A miniszter emlékeztetett arra is, hogy az állam egyelőre nem tulajdonos a Molban, csak az augusztusban, az Országgyűlés jóváhagyása után válik azzá.

Szerző: B. Horváth Lilla

Forrás: VG.hu
www.vg.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Egy hozzászólás: “Jó üzlet a Mol-ügylet?”

  1. Pisti szerint:

    Mol üzlet az ország stratégiai szempontjából jó üzlet volt a visszavásárlás mellett dönteni. Jó üzlet volt kormányunknak mivel az ö kormányzásuk alatt vásárolták vissza, így mos visszavásárlás után saját üzleti “sleppjüket” tudják beültetni a Mol vezetői posztjaiba.
    Az ország szemszögéből már az elején kiderűlt ráfizetett az ország hisz : kb: 150 milliárdot bukott ismétlem kb
    a tözsdén azóta a Mol . Ezt az összeget mikor termelik vissza?

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *