Felszámolás, csőd és végelszámolás. Hogy is van ez?

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live

Jól érzi kedves Olvasónk, mindhárom fogalom valahogy a cégek, gazdasági társaságok megszűnésével van összefüggésben. De akkor mi a különbség közöttük?

Kezdjük a végelszámolással! A végelszámolás végén a gazdasági társaság – például bt. vagy kft. – megszűnik. Magának a végelszámolásnak mint procedúrának az a célja, hogy a társaság elrendezze, lezárja a folyamatban levő ügyeit, kifizesse esetleges tartozásait és szépen csendben megszűnjön. Tehát itt nincs a társaságnak jogutódja, nem válik szét több társasággá, nem olvad be másikba, nem alakul át. Fontos, hogy végelszámolásnak csak akkor van helye, ha a cég nem fizetésképtelen, vagyis minden egyes vele szemben fennálló tartozást ki tud egyenlíteni. A végelszámolást a cég legfőbb szerve, vagyis a tagok gyűlése, taggyűlés, közgyűlés – az elnevezés a társasági formáktól függ – határozza el, hiszen ő az, aki dönt a társaság megszűnéséről is. Ezen elhatározás után végelszámolót kell választani, aki innentől kezdve ellátja a cég képviseletét is, hiszen a végelszámolás kezdő időpontjától a cég vezető tisztségviselőinek – ügyvezetőnek, igazgatóknak – megbízatása megszűnik.

A végelszámoló a végelszámolás során a cég vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit pedig szükség esetén értékesíti. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai – részvénytársaság esetében részvényesei – között pénzben vagy természetben felosztja és a cég működését megszünteti.

Ám mit lehet tenni, ha a társaságnak nincs elég pénze a tartozásai fedezésére, vagyis kiderül, hogy fizetésképtelen? Erre az esetre találták ki a csődeljárást. A csődeljárásnak az a lényege, hogy ennek során a gazdasági társaság fizetési haladékot kér, és megpróbál a hitelezőkkel ún. csődegyezséget kötni. Valójában tehát nem az a cél, hogy a társaság megszűnjön. Ha a cégnek sikerül talpra állnia, rendeznie sorait akár újjászervezés folytán, megmenekülhet a megszűnéstől és folytathatja gazdasági tevékenységét. Nézzük, hogy folyik egy csődeljárás! Elsőnek a cég vezetője a bírósághoz kérelmet nyújt be, amelyben csődeljárás lefolytatását kéri. Ehhez természetesen szükség van a taggyűlés, közgyűlés, stb. előzetes egyetértésére.

Ezután hitelezőit – akiknek tartozik – közvetlenül illetve hirdetmény útján meghívja egy tárgyalásra, amin majd megpróbál tőlük fizetési haladékot – ún. moratóriumot – kérni. Ha ezt adós cégünk megkapja, ezen idő áll rendelkezésére, hogy talpra álljon, forrásokat szerezzen, hogy fizetni tudjon hitelezőinek. Ez idő alatt tartozásait nem terheli késedelmi kamat és más, pénzfizetés nem teljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények nem állnak be. Csődeljárás során is van egy kívülálló személy, ő a vagyonfelügyelő. Ő kíséri figyelemmel a cég gazdasági működését, ellenőrzi követeléseinek érvényesítését, jóváhagyja a kifizetéseket. Az adós cégnek kötelessége a fizetőképességének helyreállítását vagy megőrzését célzó program és egyezségi javaslat készítése. Ha sikerül a hitelezőkkel megkötni az egyezséget, azt jóváhagyja a vagyonfelügyelő, és végül a bíróság megszünteti a csődeljárást.

Na de mi a helyzet, ha nincs haladék, egyezség, vagy semmiképp sem sikerül helyreállítani a fizetőképességet? Akkor jön a felszámolás. A felszámolási eljárás lefolytatását szintén kérni kell. Kérelemmel élhet maga az adós, amennyiben nem kíván élni a csődeljárás lehetőségével, vagy kérheti az adós cég bármely hitelezője, vagy a végelszámoló is. A bíróság ezután megvizsgálja az adós fizetőképességét. Ha ennek során megállapítja fizetésképtelenségét, elrendeli a cég felszámolását. A felszámolás elrendelésétől kezdve a hitelezők csak a felszámolás keretében érvényesíthetik igényeiket az adóssal szemben, vagyis minden hitelezőnek be kell előre jelentenie követelését. Ezen követelések kielégítésének pedig meghatározott sorrendje van. A felszámoló biztos behajtja a cég esetleges követeléseit, és értékesíti annak vagyonát, hogy legyen miből fedezni a tartozásokat, amennyire csak lehet. Az eljárás végén az adós cég megszűnik, törlik a cégjegyzékből.

Forrás: Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
www.kocsi-iroda.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *