A szerződéseket a tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. Ennek értelmében a teljesítés feltételeit, kritériumait, a teljesítés időpontját (időszakát) a két fél közötti szerződésnek kell tartalmaznia.

Teljesítés alatt a szállítási szerződésben, a megbízási szerződésben meghatározott, vagy az ügyletre vonatkozó megállapodásban rögzített feltételeknek megfelelő és jogilag elfogadható – a vevő, a megrendelő, a megbízó által elismert – tényleges, a szerződés szerinti dokumentumokkal alátámasztott teljesítést kell érteni. Éppen ezért a teljesítés kritériumait a szerződésben (a megállapodásban, a megbízásban stb.) egyértelműen, a kívülálló számára is elfogadható módon kell meghatározni, a teljesítés tényét pedig ellenőrizhető formában kell dokumentálni.

A törvény értelmében „a szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában

• alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és
• rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó – különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő – nyilvános kijelentését, és
• alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, valamint
• rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal.”

A fenti törvényi kellékektől a felek a szerződésben eltérhetnek. Az tehát, hogy a kötelezett által nyújtott szolgáltatás mennyiben tekinthető szerződésszerű teljesítésnek, csak a törvényi kellékek és a szerződés tartalma alapján bírálható el, mégpedig a teljesítés időpontjában.

A felek a szerződés teljesítésében együttműködésre kötelesek. A kötelezettnek a szerződés teljesítése érdekében úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a jogosultnak pedig ugyanilyen módon elő kell segítenie a teljesítést. A felek a szerződés teljesítését érintő minden lényeges körülményről kötelesek egymást tájékoztatni, ide tartozik pl. az akadályközlési kötelezettség késedelmes teljesítés estén.

A felek a szerződésben a teljesítés helyét szabadon határozhatják meg, de a szerződés akkor is létrejön, ha ezt a kérdést nem rendezik, ekkor a Ptk. értelmében a következő rendelkezések az irányadók:

„A teljesítés helye a kötelezett lakóhelye, illetőleg székhelye, kivéve ha

• a jogszabály eltérően rendelkezik,
• a szolgáltatás tárgyából vagy rendeltetéséből más következik,
• a szolgáltatás tárgya a felek által ismert más helyen van.

Ha a kötelezett a dolgot saját szállítóeszközével vagy megbízottja útján küldi a jogosultnak, a teljesítés helye az utóbbi lakóhelye, illetőleg székhelye. Gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseinél a teljesítés helye – ha a jogosult más helyet nem jelöl meg – a jogosult székhelye (telephelye), illetőleg, fuvarozó közbenjöttével történő teljesítés esetén, a rendeltetési állomás.”

Forrás: Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
www.kocsis-iroda.hu