Másképp szólnak angolul a reformok

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live

A minimálbérnél alacsonyabb összegben maximálnák a munkanélkülieknek fizetett járadékot, és hasonló plafon lenne a szociális segélyekre, most már tényleg megszűnik a MÁV és a Volánok párhuzamossága – egyebek mellett ilyen, magyarul nem olvasható ígéretek szerepelnek a Széll Kálmán-terv angolul megjelent változatában. A külföldieknek szánt kiadás – szemben a hazai fogyasztásra kiadott csomaggal – méltatja a Bajnai-kormány által végrehajtott kiigazítást, és bemutatja a csomag költségvetésre gyakorolt hatásait (a számok kiszivárogtak ugyan, ám eddig hivatalosan nem erősítették meg azokat).

Megjelent a strukturális reformokat és költségvetési kiigazítást jelentő Széll Kálmán-terv angol nyelvű verziója a kormány honlapján. A magyar választópolgároknak szánt füzettel szemben ez már több számot és részletet tartalmaz. Az itt olvasható dokumentumban (pdf) kevesebb szó esik a “romeltakarításról”, ugyanakkor többször feltűnik benne az “Európai Bizottság” és “a konvergencia” kifejezés.

Az angol változat szerint a múlt kedden nyilvánosságra hozott, ám kevés konkrétumot tartalmazó reformcsomag az Európai Bizottság elvárásai szerint készült. Azt írják, azért van rá szükség, mert a három százalék alatti GDP-arányos idei költségvetési hiány önmagában nem elég ahhoz, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól.

A nemzetközi közvéleménynek szánt anyag szerint hazánk a válságra egyensúlyjavító intézkedéssel válaszolt, amelyek visszavetették a keresletet és a gazdasági növekedést. A dokumentum a Bajnai-kormány intézkedéseit, így a 13. havi nyugdíj megszüntetését, a svájci nyugdíjindexálás eltörlését és az inflációkövető nyugdíjemelés bevezetését, a 13. havi bérek megszüntetését fontos lépésekként mutatja be (miközben a hazai politikai kommunikációban a kormány visszatérően ostorozza az előző kabinetet).

Eleik dicsérete

Igaz, az angol nyelvű Széll-tervben is megjegyzik, hogy az előző kormány intézkedései csak részlegesen konszolidálták az államháztartást. Ennek mértékét azért jól érzékelteti az írásban található egyik táblázat, amely szerint a magyar kormány 2009-ben közel 400 milliárd, 2010-ben 957 milliárd, 2011-ben 1024 milliárd forintot takarított meg.

Az angol nyelvű változat a magyarhoz képest jóval árnyaltabban fogalmaz, és olyan reformelképzeléseket, mint amilyen “a gyógyszereket felíró orvosok egzotikus üdülőhelyeken szerzett továbbképzéseinek felülvizsgálata” már meg sem említ.

A dokumentumban szereplő számok egyébként már az Orbán-csomag múlt keddi bejelentése előtt kiszivárogtak. Azonban a csomagot bemutató miniszterek akkor nem kommentálták azokat, és nem mutatták be olyan mélységében az elképzeléseket, hogy kiderüljön: konkrétan milyen lépésektől milyen kiadáscsökkenést várnak.

Bár az angol nyelvű verzió sem tartalmaz a konkrét intézkedések szintjére lebontott terveket, mindenesetre több derül ki belőle, mint amennyit a kormány a hazai nyilvánosággal múlt héten megosztott.
Vagy a vonat, vagy a busz

Az angol nyelvű összefoglalóból kiderül, hogy megszűnik a közösségi közlekedésben dolgozó alkalmazottak családtagjainak ingyenes utazása, illetve megszüntetik a MÁV és a Volán párhuzamos közlekedését. Ez utóbbi nem újdonság, már 2002-ben megígérte Csillag István, majd minden más közlekedési miniszter, azonban a megvalósítása még egyetlen kormánynak sem sikerült. Ha a kabinet komolyan gondolja azokat a korábbi fideszes ígéreteket, hogy a vasúton nem lesz vonalbezárás, akkor az intézkedés a Volán-járatok számának jelentős csökkenésével járhat (bár kérdés, mit értenek párhuzamos közlekedésen a döntéshozók).

A családtagoknak járó bőkezű kedvezmény a dokumentum szerint indokolatlan, nem úgy a nyugdíjasoké: a 65 év felettieknek maradna az ingyenes közlekedés, ez utóbbihoz egyébként Orbán Viktor is ragaszkodott. A dokumentum szerint a közösségi közlekedés átalakításával 2012-ben 45 milliárdos pozíciójavulás következik be, ez 2013-ra 15 milliárd forinttal 60 milliárdra nő – ez a szám, akárcsak a többi, megegyezik a múlt héten megjelent mutatókkal.

Segélyplafon

Az angol nyelvű Orbán-csomag szerint a munkanélküli segély plafonja alacsonyabb lenne a mindenkori minimálbérnél (ez most 78 ezer forint). A tervek szerint ezt az elvet pedig minden szociális támogatásra érvényesíteni fogják legkésőbb 2013-ig.

Nem számít újdonságnak, hogy a nyugdíjakat inflációval indexálják tovább, tehát az emelések teljesen függetlenek lesznek a mindenkori gazdasági növekedéstől, amivel a nyugdíjasok a mostani állapothoz képest rosszabbul járnak majd.

Ezzel a 2010-es 76 milliárdos megtakarítást 2011-ben 91 milliárdos spórolás követheti. A nyugdíjminimum befagyasztása tavaly 12 milliárdot hozott, erre az évre 25 milliárd pozíciójavulást eredményez a költségvetésben, a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatáról azonban nincs szó a dokumentumban. Szintén nem újdonság a családi pótlék és a GYES befagyasztása.

A külföldieknek szánt anyag szerint 12 milliárd forintot takarít meg a kormány a nyugdíjrendszer reformjával, mely jövőre 93 milliárd forintra növekszik, és 2013-ra eléri a 129 milliárd forintot.

Nagyot vágnak

A foglalkoztatás és a munkapiaci változások 195 milliárd forintos egyenlegjavulást eredményeznek jövőre, ezen a soron 2013-ra 213 milliárd forintra duzzad a megtakarítás.

A felsőoktatás terülén 12 milliárdot spórolna a kabinet jövőre, ez 26 milliárddal forinttal duzzadna 2013-ra, az operatív lépések azonban homályban maradnak. A kormány tervei szerint teljes karokat zárnának be az egyetemeken és a finanszírozott képzések teljes költségét meg kellene téríteni a hallgatóknak.

Az összességében 350 milliárdos kiadást közelítő gyógyszerkasszán 2012-ben 83 milliárdot vágnak, a 2013-as egyenleg 120 milliárdos megtakarítást mutat majd, ami megegyezik a múlt héten kiszivárgott előrejelzéssel.

2012-ben 32 milliárd forinttal csökken az önkormányzatok finanszírozása, ez közel négyszeresére, 122 milliárdra duzzadna a következő évre. A dokumentum azt a már bejelentett elvet is rögzíti, miszerint a helyhatóságok csak az NGM engedélyével vehetnének fel hitelt.

Az írásban arról is lehet olvasni, hogy ha a kormány nem lépi meg a strukturális átalakításokat, az veszélyezteti a Széchenyi-terv forrásait. Ha ugyanis az Európai Bizottság megállapítja, hogy hazánk nem tett megfelelő lépéseket, úgy dönthet, hogy felfüggeszti a fejlesztési forrásokat. A csomag nélkül a GDP-arányos költségvetési hiány 2012-ben 4,5 százalék, 2013-ban 5,2 százalék és 2014-ben 4,9 százalék lett volna.

Forrás: Index.hu
www.index.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *