Káosz is lehet az AB nyugdíjdöntéséből

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live
Mi lehet ebből?

Mi lehet ebből?

Az Alkotmánybíróság az emberi méltóságra hivatkozva húzhatna ki paragrafusokat a nyugdíjtörvényből. A döntés többek szerint nemcsak a pénztárak jövőjét, az Alkotmánybíróságét is alakíthatja.

Hiába korlátozta a parlament az Alkotmánybíróság döntési jogát a költségvetést érintő ügyekben, maradt mozgástere a nyugdíjtörvény egyes részeinek elkaszálásához, vélik a testület működését ismerő, háttérben maradó forrásaink. Bár a törvény egyes részeinek elbukását többen is valószínűsítik, arra a megkérdezett szakértők szerint gyakorlatilag nincs esély, hogy az egész törvény a kukába kerüljön.

Az AB nyugdíjdöntése túlmutat majd önmagán – mondják –, mert nemcsak a pénztárak jövőjét, hanem az Alkotmánybíróságét is befolyásolja. „A döntés az AB szerepfelfogásáról szól, arról, hogy nyuszik lesznek, vagy nem” – egyszerűsítette le a kérdést egyik, az Alkotmánybíróság munkájában korábban részt vevő beszélgetőtársunk.

Presztízskérdés

Eddig annyi dőlt el, hogy a nyugdíjtörvénnyel kapcsolatos kifogások egészen biztosan az AB teljes ülése elé kerülnek. A téma átment az előzetes szűrőn – ez az úgynevezett indítványelemzői vizsgálat –, és kiosztották az előadó alkotmánybírónak (a testület elnöke egyébként dönthet úgy, hogy a témát magánál tartja, ami forrásaink szerint ilyen horderejű esetekben gyakori).

Hiába az előzetes szűrés, még mindig van esély az érdemi határozathozatal elkerülésére. A bírák a teljesen ülésen formai vagy tartalmi hibákra hivatkozva visszadobhatják a beadványokat, ezzel elkerülhetik az érdemi választ a rázósabb kérdésekre.

A másik lehetőség az érdemi határozathozatal. Még ez is végződhet azzal, hogy az AB nem köt bele a törvénybe, minden pontját alkotmányosnak ítéli, és mindent változatlanul hagy. Erre a számos kifogás ellenére komoly esély van, bár egy ilyen döntés nemcsak a pénztártagok, hanem az AB jövőjét is kedvezőtlenül befolyásolhatja. Egy, a testület működését sokáig közelről figyelő jogász szerint, ha az AB mindenre rábólint, azzal saját jövőbeli pozícióját is gyengítheti, hiszen bel- és külföldön is a testület súlytalanná válásáról kezdenének beszélni.

Két forrásunk is valószínűbbnek tartja, hogy az AB kihúz bizonyos részeket a törvényből, de az egészet biztosan nem semmisíti meg. Az egyes részletek elkaszálására többféle lehetőség is van, és egyáltalán nem mindegy, hogy az alkotmánybírák melyiket választják.

Korlátok között

A parlament tavalyi döntése [1] az Alkotmánybíróságról igencsak leszűkíti a bírák lehetőségeit. Az új szabályok szerint az AB csak olyan esetekben vizsgálhatja a költségvetést érintő ügyeket (és a nyugdíjpénzek nagyon is érintik a költségvetést), ha azok alapjogok közül az élethez, az emberi méltósághoz, a személyes adatok védelméhez való jogot, illetve a gondolati, lelkiismereti és vallásszabadságot sértik meg. (Az alapjogok közül éppen a tulajdonhoz való jog nem vizsgálható, ami a magánpénztári megtakarítások esetében különösen érdekes lenne.)

A korlátok miatt, ha az AB mégis megtámadná a nyugdíjtörvényt, olyan részt kell találnia a paragrafusok között, ami megsérti fent felsorolt jogok valamelyikét. Többek szerint az egyetlen hivatkozási alap az emberi méltósághoz való jog megsértése lehet. „Méltatlan ugyanis, hogy az állam azt mondja, vagy az állami nyugdíjrendszert választod, vagy nagyon megszívod” – mondja az Indexnek egy szintén névtelenséget kérő alkotmányjogi szakértő. Arra utal, hogy a maradó pénztártagokat a kormány automatikusan kirekeszti a tb-nyugdíjellátásból.

E szakértő szerint az is méltatlan lehet, hogy mindenkit, aki nem nyilatkozik, automatikusan az állami rendszerbe sorolnak, és az is, hogy aki nyilatkozatával valamelyik nyugdíjkasszát választja, teljes járulékával az állami nyugdíjbiztosítót hizlalja egészen novemberig (a járulékok októberben bejelentett tizennégy hónapra szóló einstandja [2] miatt). És azt is kifogásolhatják, hogy a pénztárválasztásra igen rövid időt hagyott a törvény.

Attól függően, hogy a fentiek közül mit kifogásolnak a bírák (hangsúlyozzuk, egyáltalán nem biztos, hogy lesz bármilyen kifogás), dől el, hogy a nyugdíjtörvény a decemberi hatályba lépéstől visszamenőleg, az AB-döntés kihirdetésének napján vagy egy későbbi időpontban változik meg, esetleg több kifogásra több különböző hatályt állapítanak meg.

Alkotmánybírósági merészkedés

Játsszunk el a gondolattal, hogy AB nem ért egyet azzal, hogy a pénztártagok elbukják az állami nyugdíjat (miközben munkaadóik ugyanúgy fizetik utánuk a járulékot). Ebben az esetben elég, ha az AB döntésével csupán azt éri el, hogy a pénztártagok visszakapják állami nyugdíjjogosultságukat. Ez egyébként egy középutas megoldás lenne, a kormányt nem kényszerülne a nyugdíjszabályok alapvető módosítására, a nyugdíjmegtakarítások változatlanul átáramolhatnának a költségvetésbe, miközben az egész történet egyik, legtöbbeket sértő része megsemmisülhetne.

(Más kérdés, hogy az átlagpolgár igazságérzetét könnyen sértheti egy ilyen megoldás: utólag elvész a rendszerből az alighanem legfontosabb döntésbefolyásoló tényező, de a magánpénztári tagság feladását már nem biztos, hogy korrigálni lehet.)

Ha az AB tovább megy ennél, jóval nagyobb felfordulást is okozhat, ez viszont ellentétes lenne a szellemiségével, a jogbiztonság garantálásának elvével (ezért nincs is rá nagy esély, az alábbi forgatókönyvet egyik beszélgetőtársunk sem valószínűsíti). Ha például abba kötnének bele, hogy minden nem nyilatkozó pénztártag automatikusan került át az állami rendszerbe, akkor visszamenő hatállyal kellene a törvényt módosítani. A nyilatkozat kitöltési kötelezettség visszamenő megfordítása nem kis káosszal járna.

A nyilatkozattételi kötelezettségre vonatkozó részek visszaható megsemmisítésével (amivel kimondanák, hogy az automatikus átsorolás alkotmányellenes volt) felborulna az idei költségvetés, mert hirtelen kérdésessé válna annak az 529 milliárdnyi nyugdíjpénznek a beérkezése, amit az állami kiadások idei fedezeteként beterveztek.

Időszűkében

A nyugdíjtörvény szerint a pénztárválasztásról január végéig kell dönteni, miközben az AB nem dönt januárban a nyugdíjtörvénnyel kapcsolatban beérkezett beadványokról, erősítette meg a Magyar Nemzet értesülését a testület sajtófőnöke. Aki tehát nyilatkozni akar, hiába  vár az  Alkotmánybíróság iránymutatására.

A Stabilitás Pénztárszövetség még decemberben kérte az AB-t, hogy sürgősséggel vegye napirendre az ügyet, mert szerintük, ha január végéig nincs döntés, az államosítási folyamat visszafordíthatatlan lesz.

Az alkotmánybírók azonban nem is tárgyalhatnák sürgősséggel az ügyet. Erre csak három esetben van lehetőség: ha a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kér (a kasszák ezt kérték is Schmitt Páltól, eredménytelenül),  ha az Országos Választási Bizottság határozata ellen indul vizsgálat, illetve ha az AB vizsgálódása általános bíróságról érkező kezdeményezésre kezdődik. A nyugdíjtörvénynél utóbbi két esetről sem beszélhetünk.

A tapasztalatok alapján egyébként a sürgősségi eljárás nem garancia arra, hogy az AB néhány hét alatt dönt. Volt már rá példa, hogy soron kívüli eljárás húzódott egy évnél is tovább (ilyen volt a mezőgazdasági támogatások rendszeréről, az úgynevezett SPS rendszerről szóló ügy).

Arra is vannak példák, hogy nem sürgősségi ügyben született gyors döntés. Egy-két hónap alatt készült el az első döntés a 90-es évek derekán a Bokros-csomagról, 2006-ban a Gyurcsány-csomag bizonyos elemeiről, ahogy tavaly is született rekordgyorsasággal, hat-nyolc hét alatt döntés az ingatlanadóról, vagy 2010 nyarán a 98 százalékos különadóról.

Úgy tudjuk, a nyugdíjügyben az érdemi munka a múlt héten elkezdődött, bár érkezett beadvány az ünnepek előtt is (közvetlenül a törvény hatályba lépése után, még decemberben), de a szabadságok miatt nem volt előrelépés. A fentiek alapján, ha az AB leggyorsabb önmagát veti be, akkor február közepére-végére lehet meg a döntés.

Forrás: Index.hu
www.index.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *