Veszélyben az MNB működése

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live

A tél végével lejár a monetáris tanács négy tagjának mandátuma, akik helyett 2-4 tag kinevezése lenne aktuális. A jelenlegi kormány-jegybank viszony alapján viszont borítékolható egy jó kis csörte ez ügyben, ami akár idegessé is teheti a piacokat – állapítja meg a portfolio.hu elemzése.

A közbeszédben egyelőre csak néha-néha merül fel, pedig a jelenlegi konstelláció alapján vélhetően 2011 első hónapjaiban elég forró téma lesz, hogy négy monetáris tanácstag kinevezése jár le március elsején. Ezzel a monetáris tanács három főre – a Magyar Nemzeti Bank elnökére (Simor András) és két alelnökére (Karvalits Ferenc, Király Júlia) – szűkülne, a törvény azonban 5-7 főben rögzíti a kívánatos méretet. Vagyis legalább két főt a működőképesség megtartása érdekében ki kellene nevezni.

A jegybanktörvény előírásai szerint az új tagok személyére a miniszterelnök és a jegybankelnök felváltva tehet javaslatot, utóbbihoz azonban a miniszterelnök egyetértése is szükséges. Vagyis a minimális öt fős létszám eléréséhez Orbán Viktornak és Simor Andrásnak legalább egy főben meg kellene egyeznie. (Arról még nem is beszélünk, hogy a miniszterelnöknek másik tag esetében is ki kellene kérni az MNB-elnök véleményét.)

Összességében tehát a gazdaságpolitika két vezetőjének aktív együttműködése szükséges ahhoz, hogy márciustól is legyen monetáris tanács. Ennek az együttműködésnek azonban nyoma sincs. A kormány látványosan ignorálja a jegybankot, igyekszik kiszorítani a gazdaságpolitikai térről. Ez már a külföldi pénzügyi vezetőknek is feltűnt, információink szerint értetlenkedést váltott ki az IMF éves közgyűlésén is.

Spekulálhat a piac

Ilyen körülmények között szinte elképzelhetetlen, hogy Orbán Viktor rábólintana egyetlen olyan névre is, amelyet Simor javasol. A kérdés csak az, hogy akkor miként lesz monetáris tanácsa, vagyis döntéshozó testülete a jegybanknak. Erre ugyanis feltétlenül szükség van. Amennyiben a piac azt látná, hogy a monetáris politika nem képes a legegyszerűbb változtatásokhoz is meghozni a döntést, nagyfokú bizalmatlanság lépne fel az országgal szemben, rosszabb esetben pedig akár kellemetlen piaci spekulációs folyamatokhoz is vezethet.

“Könnyen bele lehet szaladni életveszélyes szituációkba” – értékelt egy neve elhallgatását kérő szakértő. A piacok is idegesen reagálnának, de a hitelminősítők is léphetnének, hiszen a gazdaságpolitika bénultsága országkockázati tényező. A kormány ennek ellenére megpróbálkozhat vele, de a rizikó igen nagy.

A jövő év rázósabb lehet az ideinél, a piaci volatilitás nagy lehet, ez pedig egy nyakig eladósodott ország számára különösen kellemetlen. Nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy lássuk, jövőre többször is megerősödhet majd a gyanú egy-egy ország (görögök, írek, portugálok) fizetésképtelenségéről, ilyen piaci hangulatban pedig egy sérülékenyebb országnak lépnie kell – szükség esetén akár kamatemeléssel is, véli megkérdezett elemzőnk. Ha csak felmerül egy monetáris politikai beavatkozás szükségessége, könnyen elképzelhető, minként reagálnának a befektetők a döntéshozatali bénultságra. A hozamfelárak biztosan jócskán felugranának – mondta a Portfolio.hu-nak egy másik megkérdezett szakember.

Gyurcsány a hibás

Míg a hazai közvéleményt egyelőre kevésbé foglalkoztatja ez a kérdés, a külföldi piaci szereplők már érdeklődnek a monetáris tanács sorsa iránt. Igaz – állítják forrásaink – , őket még egyelőre a megváltozott összetételű tanács várható irányultsága érdekli, a tagok megválasztása körül várható bonyodalmakkal egyelőre nem számolnak.

A hazai politikusokra általában jellemző, hogy a monetáris politikát meglehetősen leegyszerűsítve látják, és úgy képzelik, hogy a tanács összetételébe való beavatkozással egy számukra kedvező irányba mozdíthatják a döntéshozó testület működését. Ez az egészen nyilvánvaló szándék vezette Gyurcsány Ferencet is, aki négy taggal hígította a testületet, hogy az egy megengedőbb kamatpolitika irányába mozduljon el. Ebben a reményében aztán csalatkozhatott a politika, de kevés a remény arra, hogy a zsákmányszerzési reflexeit elnyomják a tények.

Azt már csak érdekességként jegyezzük meg, hogy most éppen Gyurcsány Ferencnek köszönhető, hogy a politika újra helyzetbe kerül: a kampányszerű létszámbővítés akadályozta meg, hogy a tanács összetételének kialakuljon a lassú, gördülő módon történő változása, ahogy az kívánatos lenne.
Átírhatják a jegybanktörvényt

Az eddigi tapasztalatok alapján nem elrugaszkodott feltételezés, hogy a kormány a jelenlegi törvények betűjének és szellemének ellentmondva cselekszik. A legegyszerűbb – igaz, nyíltan törvénysértő – megoldás az lenne, ha a miniszterelnök egyszerűen javasolna négy embert a köztársasági elnöknek, ő pedig szemet becsukva kinevezné őket. Ez ugyanakkor megkérdőjelezné a tanács legitimitását, amivel szintén veszélyes vizekre eveznénk.

Éppen ezért adódik a következtetés, hogy a kormányzat a jegybanktörvény átírásával kívánja majd megoldani a problémát. Ez annál is inkább csábíthatja, mert ha négy tagot sikerülne delegálni, azzal a tanácsban megfordíthatná az erőviszonyokat (a megengedőbb kamatpolitika irányába “húzó” tagok kerülhetnének többségbe).

Csakhogy egy ilyen lépéshez elvileg az Európai Központi Bank áldása is kellene, amit a jegybanki függetlenségre érzékeny intézménytől nem valószínű, hogy megkapna. A kormánynak amúgy is rossz a renoméja Frankfurtban, miután az eurózóna képviselői úgy látják, hogy a kormány még a kötelező konzultációs köröket sem futotta le, mielőtt a jegybank tisztségviselőinek fizetését megnyirbálta volna. Egy újabb konfliktus biztosan élesebb lenne, de tekintve, hogy a kormányt szemlátomást nem zavarja, ha bizonyos ügyeiben évekig elcsámcsognak a brüsszeli bürokraták, feltehetően felvállalná ezt is.

Az pedig már egy újabb kérdés, hogy mindebben milyen szerepet játszik az a tény, hogy 2011 elejétől Magyarország lesz az unió soros elnöke, vagyis fél éven keresztül alakítja majd az integráció napirendjét. Az európai adósságválság is vélhetően másfelé tolja az intézmények fókuszát, ami akár meg is könnyítheti a kiemelt helyzetben lévő ország kormányának dolgát abban, hogy a jegybanktörvény módosítását önhatalmúlag, súlyos következmények nélkül végrehajtsa.

Forrás: Index.hu
www.index.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *