Az adósokat mi magunk akarjuk elintézni

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live

követeléskezelés

Hatékony követeléskezelésre szinte mindig szüksége van egy vállalkozásnak, hogy megőrizze stabil pénzügyi helyzetét, azonban válság idején még jobban megnő a tevékenység jelentősége. Ugyanakkor Magyarország még mindig jócskán a világátlag mögött halad a követeléskezelések területén, állapítja meg a Magyarországon is tevékenykedő Atradius Collections Global Collection Review III. (Globális Követeléskezelési Felmérés) nevű tanulmánya. A kutatás friss és átfogó adatokat tartalmaz a követeléskezeléssel kapcsolatban, és idén először Magyarország és Szlovákia is szerepel az anyagban.

A felmérésben résztvevő, különböző szektorokban tevékenykedő magyar cégek több válaszlehetőséget is megjelölhettek arra a kérdésre reagálva, hogy milyen úton próbálták behajtani követelésüket az elmúlt egy évben. Kiemelkedően magas arányban, 87 százalékban nyilatkoztak úgy, hogy kintlévőségeik behajtásával saját maguk próbálkoztak az elmúlt egy évben, és mindössze 13 százalékuk vette fel a kapcsolatot követeléskezelővel. Azok közül, akik külsős céget alkalmaztak, leginkább ügyvédek segítségét vették igénybe (32 százalék), míg kisebbik részük az adósság értékesítése mellett döntött (9 százalék).

“A hatékony és gyors követeléskezelés egy elég időigényes folyamat terhét veszi le a cégek válláról, valamint csökkenti a leírások arányát, és a számla ellenértéke is rövidebb idő alatt folyik be. Vegyünk egy példát: ha az adott vállalkozás 3 százalékos haszonkulccsal dolgozik, akkor egy 10 milliós leírás esetén 333 milliós extraforgalmat kell bonyolítani, hogy pótolják a kiesést. De még egy kisebb, 500 ezer forintos leírás esetén is 16,667 millióval kell növelni a forgalmat, hogy a leírás hatását ellentételezzék” – állítja Dr. Harka Péter az Atradius Collections magyarországi fióktelepének vezetője.

Természetesen, amikor az európai vagy a világátlagot vizsgáljuk, akkor teljesen más számokkal találkozunk. Az ugyancsak több választ is bejelölhető európai cégek 64 százaléka nyilatkozott úgy, hogy maguk próbálkoztak behajtással, 29 százalékuk fordult követeléskezelőkhöz, míg 32 százalékuk ügyvédeket bízott meg, 12 százalék pedig eladta követelését. Ha az összes világrész cégeinek átlagát nézzük, akkor ott is a vállalkozások 64 százaléka próbálta saját munkatársai, 32 százaléka követeléskezelő, 34 százaléka pedig ügyvédek segítségével behajtani tartozását. A cégek 14 százaléka pedig inkább eladta kintlévőségeit.

Amennyiben a magyar cégek követeléskezelőhöz fordultak, akkor 63 százalékuk belföldi kintlévőségeit kívánta behajtatni, 23 százalékuk pedig határontúli tartozást szeretett volna beszedetni. Mindössze a cégek 13 százaléka vette igénybe a követeléskezelők segítségét belföldi és külföldi kintlévőség kezelésében egyaránt. Ugyanakkor a magyar vállalkozások körében lejárt számlákat illetően nincs jelentős különbség a belföldieket vagy külföldieket illetően. A belföldi lejárt számlák 69 százaléka 60 napon belüli, azonban 14 százalékuk 90 napon túli. A külföldi partnerek 66 százaléka még 60 napos csúszáson belül van, míg 16 százaléka már 90 napon túl tartozik.

Általánosságban elmondható, hogy mind az európai mind a világátlag azt mutatta, hogy a követeléskezelő cégek kiválasztása esetén érvényesülő szempontok igencsak hasonlóak voltak, azaz az elvárások, a követelmények és a minőségre való törekvés független a cégek tevékenységétől, nagyságától és földrajzi elhelyezkedésétől. A legtöbb országhoz hasonlóan a magyar cégek is a „sikeresség” alapján választanak követeléskezelőt, ha eljutnak odáig. Az „ár”, az „adóssal való pozitív kapcsolat” és a „nemzetközi tapasztalat” hasonló súllyal esik latba a kiválasztásnál, de csak a sikeresség után.

Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy miért nem fordulnának külső követeléskezelőhöz, a cégek igencsak eltérő válaszokat fogalmaztak meg a világ különböző pontjain. Igaz, a legfontosabb indok mindenhol – Magyarországot is beleértve – megegyezett: inkább saját maguk oldják meg a behajtást. Amikor arra kérdeztek rá, hogy miért választják inkább a saját követeléskezelést, egyes cégek azt válaszolták, hogy egyáltalán nincsenek behajtási problémáik. A magyar cégek esetén a külsős követeléskezelés elutasításának második legfontosabb indoka a költségvonzat, míg az európai és a világátlagban inkább a vevőkkel való jó viszony megromlásának veszélye állt. Ez utóbbi a magyaroknál a harmadik helyre szorult, míg a többiek átlagában a költségoldal került a dobogós helyre. Ugyanakkor a legkevésbé visszatartó tényezők a külsősök alkalmazása esetén, hogy túl bonyolult lenne a velük való együttműködés, vagy az, hogy ne bíznának bennük.

“Tapasztalataink azt mutatják, hogy a profi követeléskezelőkhöz kiszervezett behajtási tevékenység, időt, erőforrást és végső soron költségeket takarít meg a megrendelőknek. Mivel a magyar piac fokozatosan fejlődik, ezért arra számítok a jövőben, hogy jelentősen növekedik a szolgáltatásaink iránti igény. Az Atradius kutatása is azt a tendenciát támasztja alá, hogy az elkövetkező pár évben a követeléskezelés kihelyezése egyre gyakoribbá válik” – teszi hozzá Harka Péter.

Forrás: Privátbankár.hu
www.privatbankar.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *