Magyarország szempontjából inkább korlátozza, mint bővíti a magyar fiskális mozgásteret, illetve általában a gazdaságpolitikai mozgásteret az az új uniós szabályozás, amelynek értelmében minden év első felében előzetes uniós egyeztetésnek vetik alá a nemzeti gazdasági irányvonalakat és költségvetéseket – mondta Ádám Zoltán, a TakarékBank vezető elemzője az MTI-nek.

Az unió pénzügyminiszterei kedden hagyták jóvá a jövőre induló rendszert. Ennek értelmében az Európai Bizottság jelentése alapján a tagállamok kormányait képviselő tanács minden év elején meghatározza majd az unió előtt álló gazdasági kihívásokat, és stratégiai iránymutatásokat ad ezek leküzdéséhez. A tagországoknak ezt figyelembe véve április végéig szükség esetén módosítaniuk kell középtávú pénzügyi stratégiájukat, illetve nemzeti reformprogramjukat. Nyáron a tagállamok ugyancsak uniós iránymutatást kapnak a következő évre vonatkozó költségvetésükkel kapcsolatban – jelentette az MTI brüsszeli tudósítója az EU pénzügyminisztereinek keddi üléséről.

Ádám Zoltán szerint az új szabályozás az uniós szintű gazdaságpolitikai koordináció, és ezen belül a fiskális politika koordinációjának az erősítését célozza. Hozzátette: a tényleges praxisban dől majd el, hogy az unió milyen mértékben lesz képes az egyes tagországok gazdaságpolitikáját befolyásolni. Egyelőre az sem világos, hogy milyen szankciókkal jár majd, ha egy tagország nem tartja magát az uniós előírásokhoz.

Arra azonban számítani lehet, hogy az unió a fiskális stabilitási célokat igyekszik majd az eddigieknél is erőteljesebben képviselni. Az erőteljesebb gazdaságpolitikai koordináció, a fiskális pályáknak a szorosabb figyelemmel kísérése pedig korlátozni fogja a tagállamok fiskális mozgásterét. Ez magyar szempontból egyfelől jó hír, mert kevesebbet lehet majd hibázni. Másfelől a kormányoknak tudomásul kell majd venniük, hogy “élénk érdeklődés” kíséri a tevékenységüket Brüsszelben – fejtette ki az elemző.

Forrás: Mfor.hu
www.mfor.hu