Nagyrészt tulajdonosi jövedelem formájában összesen több mint 4500 milliárd forint áramlott ki hazánkból 2011-ben, ugyanakkor külföldről érkezett bevételek is voltak, így nemzeti összjövedelmünk csak 1300 milliárddal maradt el az éves GDP-től. A külföldről származó jövedelmeink nagyrészt a magyar cégek nemzetközi befektetéseiből származtak.

1,4 százalékkal növekedett a nemzeti jövedelmünk

A bruttó hazai össztermék (GDP) 1,6 százalékos növekedése mellett a bruttó nemzeti jövedelmünk (GNI) 1,4 százalékkal emelkedett 2011-ben – derül ki a KSH nemrég nyilvánosságra hozott “Magyarország nemzeti számlái” című kiadványából. A nemzeti összjövedelmünk 26 505,6 milliárd forintot tett ki tavaly, ez 1380,8 milliárd forinttal maradt el a GDP-től. A különbség hasonló volt az előző években is, 2003 óta folyamatosan 1000-2000 milliárd forinttal volt több a GDP, mint a GNI. 2010-ben például 1259,9 milliárd forint volt a differencia.

A fenti különbség elsősorban a tulajdonosi jövedelmekből adódik, vagyis lényegesen több jövedelmet visznek ki Magyarországról a külföldi tulajdonú vállalatok, mint amennyit a magyar cégek külföldi befektetéseik után hazahoznak. 2011-ben a KSH adatai szerint 4234,8 milliárd forintnyi tulajdonosi jövedelem áramlott ki az országból 2270,3 milliárdos bevétellel szemben. A tulajdonosi jövedelmek mellett a statisztikai hivatal a munkajövedelmek és az EU-traszferek egyenlegével korrigálja a GDP-t a GNI kiszámításakor. A munkajövedelmek terén tavaly 222,5 milliárd forintnyi kiáramlás mellett 477 milliárd forint jött be az országba, míg az EU-val szemben a 70,1 milliárd forintos adófizetéshez 399,4 milliárdos kapott támogatás párosult.

A fentiekből az látszik, hogy a három vizsgált formában (munkajövedelmek, tulajdonosi jövedelmek, EU-adók) összesen 4527,5 milliárd forint áramlott ki a magyar GDP-ből, ezt részben kompenzálta a 3146,7 milliárd forintnyi külföldről érkezett jövedelem és támogatás, így alakult ki a GDP és a GNI közötti fenti említett különbség.

Majdnem négyszer annyi külföldi tőke itthon, mint magyar a világban

Mivel a GDP és a GNI közti különbséget a fentiek szerint nagyrészt a tulajdonosi jövedelmek adják, ezért ezt további statisztikák segítségével megvizsgáltuk közelebbről is. Mivel a KSH most 2011-es adatokat közölt, ezért az összehasonlíthatóság kedvéért más esetekben is ezt vesszük figyelembe. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikája szerint tavaly év végén 20 133,5 milliárd forintnyi közvetlen külföldi tőkebefektetés volt Magyarországon szemben az 5775,8 milliárdnyi magyar tőkebefektetéssel a világban.

A fentiekből az máris megállapítható, hogy ezek szerint a magyar cégek sokkal eredményesebben működnek külföldön, mint a nemzetközi cégek hazánkban, hiszen a 2270,3 milliárd forintnyi tulajdonosi jövedelem majdnem 40 százalékos tőkearányos megtérülésnek felelt meg, miközben a külföldi cégeknél ugyanez mindössze 21 százalékos volt. Ennek okát illetően csak találgatni tudunk, esetleg az számíthat sokat, hogy nincs igazán nagy magyar tulajdonú multi, ami miatt egyrészt a hazai cégek külföldön sem tudják elviselni azt, hogy átmenetileg veszteségesek legyenek, másrészt pedig sokkal jobban meggondolják mielőtt nemzetközi terjeszkedésbe fognak.

Virágzik a ciprusi magyar “ipar”

A hazánkban lévő közvetlen külföldi tőkebefektetések kapcsán a jegybank statisztikája részletekbe menően elemzi a folyamatokat, egyrészt azt, melyik anyaországból jött a befektetés, másrészt pedig azt, milyen szektorokba ruháznak be a nemzetközi vállalatok Magyarországon. A legtöbb tőke nem meglepő módon Németországból áramlott hazánkba, 2011 végén kishíján 6000 milliárd forintnyi német befektetés volt nálunk. A második helyen Hollandia áll 3567,5 milliárd forinttal, míg Ausztriából 2431,6 milliárd forintot fektettek be.

A szektorok szerinti bontás azt mutatja, hogy a közvetlen tőkebefektetések tetemes része, 15 466,9 milliárd forint a szolgáltatóiparba áramlott, ezen belül az üzletvezetési, vezetői tanácsadás 5556,4 milliárdja volt a legjelentősebb. Érdekesség, hogy ezen a részterületen tavaly több mint háromszorosára nőttek a közvetlen tőkebefektetések az előző évhez képest. Jelentős, több mint 3000 milliárd forintnyi külföldi tőke volt 2011 végén a magyar feldolgozóiparban is, ezen belül az elektronikai ipar, a járműgyártás és a gyógyszeripar érdemel külön említést.

A magyar cégek külföldi tőkebefektetéseivel kapcsolatban a jegybank statisztikája azt mutatja, hogy tavaly a 2010-es 4285 milliárd forintról nőtt a már említett 5775,8 milliárdra a közvetlen befektetések összege, ennek legnagyobb része, 3610,8 milliárd forint természetesen Európában volt. Talán meglepő, de a legtöbb magyar befektetés Horvátországban volt 2011 végén, ott 907,1 milliárd forint értékben ruháztak be magyar cégek. Ha viszont jobban utánaszámolunk, akkor például a legnagyobb horvát olajvállalat, az INA fele a Mol révén magyar kézben van, így részben ez indokolhatja a magas horvát befektetések összegét.

A második helyen Szlovákia áll, északi szomszédunknál 496,4 milliárd forintnyi magyar befektetést tartottak számon 2011 végén, míg a harmadik helyen a 339,7 milliárdnyi svájci befektetés áll. Érdekes és egyben árulkodó adat, hogy a lista negyedik helyére Ciprus került, ahol a jegybank statisztikája szerint 280,4 milliárd forintnyi magyar befektetés volt, ami majdnem a kétszerese volt például a Romániában lévő magyar tőkének. A ciprusi magyar befektetések jelentős része vélhetően offshore-cégekhez kapcsolódik, hiszen az elmúlt években nem sokat lehetett arról hallani, hogy hazai vállalatok tömegesen fektettek volna be a szigetországban termelő szektorokba.

Ha az ágazatok szerinti bontást vizsgáljuk, akkor a legtöbb hazai tőke, 3404,7 milliárd forint a szolgáltatóiparba áramlott az elmúlt években, ezen belül a pénzügyi szektor 815,4 milliárdját érdemes kiemelni, ami valószínűleg jelentős részben az OTP nemzetközi hálózatának köszönhető. A Mol miatt szintén nem meglepő, hogy a második helyen a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás áll 469,6 milliárd forinttal. Emellett a Richter és az Egis révén jelentős magyar tőke van a gyógyszergyártásban is.

Beke Károly

Forrás: Mfor.hu
www.mfor.hu