Július 12-én, vagyis jövő csütörtökön lejár egy 2005-ben kibocsátott, japán jen alapú devizakötvényünk, melyet vissza kell fizetnünk, azonban ez kevesebb mint félmilliárd eurót tesz majd ki, amire elegendők a kormányzat tartalékai. Ráadásul igazán komoly törlesztési kötelezettségünk ezen felül sem lesz már az idén.

Egy hétéves jenhiteltől szabadulunk meg

2005. július 12-én bocsátott ki hazánk összesen 75 milliárd japán jen értékben kötvényeket, melyekből 30 milliárd már 2010-ben lejárt – derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) honlapján található összesítésből. A fennmaradó 45 milliárd jent kell most visszafizetnünk, ez jelenlegi árfolyamon számolva 447,6 millió eurót, vagyis mintegy 127,6 milliárd forintot tesz ki. A jenkötvényünk kamata egyébként kifejezetten kedvezőnek mondható, az adósságkezelő adatbázisa szerint évi 0,96 százalékot fizettünk ezek után az állampapírok után.

A törlesztés miatt nem kell aggódnunk, hiszen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn megjelent friss adatai szerint az első negyedév végén 1498,7 milliárd forintnyi készpénze és betéte volt a központi kormányzatnak, vagyis ebből még van lehetőség a lejáró adósságot kifizetni. A komoly tartalékmennyiséghez az is hozzájárult, hogy az év első felében rendre a terv felett bocsátott ki az ÁKK forintkötvényeket, így annak ellenére, hogy már mintegy 360 milliárd forintot törlesztettünk idén az IMF felé, nem apadt jelentősen a kormány tartaléka.

A most lejáró jenhitel mellett a harmadik és negyedik negyedévben ismét a Valutaalap felé kell törlesztenünk 790 illetve 797 millió XDR-t, mely a jelenlegi árfolyamon 655-660 millió eurónak felel meg negyedévenként. Ehhez jön még november legelején egy egymilliárd eurós devizakötvény-lejárat, vagyis a mostanival együtt összesen mintegy 2,76 milliárd eurónyi (786,6 milliárd forint) lejáró devizaadósságot kell finanszíroznia idén az országnak. A kormányzat 1500 milliárd forintos tartaléka azonban még erre is fedezetet nyújt.

Csak a devizalejáratokat figyelembe véve jelenlegi árfolyamon 2013-ban mintegy 4,3 milliárd eurót kell megújítania Magyarországnak, hiszen az IMF felé kell nagyjából 2,5 milliárdot törleszteni, emellett jövőre is lesz egy egymilliárd eurós lejárat, és két kisebb jen- illetve svájci frank alapú devizakötvényünk is kifut. Ha a mostani ütemben folytatja a tartalékolást a kormány, akkor akár ezekre is fedezetet nyújthat a jegybankban elhelyezett pénz. Az igazán kemény dió 2014 lesz, amikor az Európai Bizottságnak is kell 2 milliárd eurót törleszteni, illetve lesz egy 2 milliárd eurós kötvénylejáratunk is.

Milyen áron érdemes tartalékolni?

A fentiekből az derül ki, hogy egyelőre nem kell aggódnunk, hiszen az idei évre és a jövő év első felére biztosan elegendők a tartalékok. Azonban azt érdemes figyelembe venni, hogy most lényegében a viszonylag olcsó devizaforrásokat váltjuk ki elég drága forintkötvényekkel. Az idén lejáró eurókötvények után például évente a 3 hónapos EURIBOR plusz 0,05 százalékot fizet Magyarország, ami jelenleg nagyjából 0,7 százalékos hozamot jelent, miközben az év első felében nem ritkán 8 százalék felett tudtunk csak forintkötvényeket kibocsátani. A jövőre lejáró egymilliárd eurónyi kötvényünk hozama 4,5 százalék, ami még mindig jelentősen elmarad a forintban kibocsátott papírok jegyzésétől.

A fentiek egyrészt felvetik azt a dilemmát, hogy meddig folytatható ez a folyamat, hiszen a magasabb kamatok előbb-utóbb be fognak épülni a költségvetés kamatkiadásaiba, akkor pedig a büdzsénél kell magasabb kiadásokkal számolni. A másik fontos kérdés, hogy ha sikerül megállapodnunk az IMF-fel egy újabb hitelkeretről, akkor érdemes-e azt az összeget felhasználni a lejáró adósságok törlesztésére, hiszen az IMF-forrás kamata 3-4 százalék, ami még mindig olcsóbb, mint forintban kibocsátani kötvényeket.

A második dilemmát akkor sikerülne megoldani, ha az IMF-megállapodás után jelentősen javulna hazánk kockázati megítélése, csökkenne a CDS-felárunk, és mondjuk 4-6 százalékon ki tudnánk bocsátani devizakötvényt. Akkor az 1-3 százalékos hozamfelár mellett már nem biztos, hogy érdemes lenne megkötnie a kezét a kormánynak az IMF-pénz felhasználásával. Vélhetően egyébként a kormány is erre a forgatókönyvre játszik. Az elmúlt hónapokban szóban többször tesztelték a piacot egy új devizakötvény-kibocsátással kapcsolatban, azonban egyelőre az látszik, hogy a tárgyalások lezárulta előtt nem tolerálnának a befektetők egy ilyen lépést.

Beke Károly

Forrás: Mfor.hu
www.mfor.hu