Munkahelyek tízezreit rejtegetik a civilek

20-25.000 munkahely

20-25.000 munkahely

Alig lehet valamit tudni arról, hogy a hazai nonprofit szervezetek milyen képzettségű és összetételű munkavállalókat foglalkoztatnak. Ami biztos, kevesen vannak, rossz fizetésért dolgoznak, nem kapnak cafetéria-juttatásokat, az ágazatot agyonnyomják a részmunkaidővel kapcsolatos adminisztrációs terhek. Pedig akár 20-25 ezer munkahelyet is teremthetne az ágazat.

A hazai civil-nonprofit szektorban az összes foglalkoztatott mintegy 0,8 százaléka dolgozik, szemben a nemzetközi 5-9 százalékos átlaggal. Németországban például a részmunkaidős és a közhasznú foglalkoztatás egyik terepe a civil és a nonprofit szféra. Lehet, hogy a kormánynak nálunk is komolyabban el el kellene gondolkoznia azon, hogyan használhatná a szektort a munkahelyteremtési céljai elérésére.

Igaz, ehhez a jelenleginél valamivel többet kellene tudni arról, miként működnek a szervezetek, milyen összetételű és milyen képzettségű munkavállalkókat foglalkoztatnak. Kérdés az is, milyen hatékonysággal tudják kihasználni a “humánerőforrás-kapacitásokat”.

Eddig erről Magyarországon nem készült átfogó felmérés. A Civitalis Egyesület kutatói, Bartal Anna Mária, Nagy Renáta, Sebestény István, „Tények és lehetőségek“ címmel a magyar nonprofit szektor foglalkoztatási helyzetét feltáró vizsgálatukban ezeknek a kérdéseknek a megválaszolását tűzték ki célul.

A téma vizsgálatának különös hagsúlyt ad az is, hogy a hazai nonprofit ágazat egyik legfontosabb problémája a foglalkoztatás növelése. Egy szektor gazdasági-társadalmi súlyát erőteljesen jelzi az is, hogy hány munkavállalónak tud megélhetést biztosítani.

A kutatás eredményei szerint a vizsgált több mint 600 szervezet fele számolt be munkaerőgondokról. Kétharmaduknak nincs elegendő forrása további alkalmazottak foglalkoztására. A megkérdezettek véleménye szerint a nonprofit szektor helyzetét nehezítik a részmunkaidőt sújtó adminisztratív terhek, a kiszámíthatatlan pályázati alapú foglalkoztatás. Elsősorban ez vezet a nagyarányú cserélődéshez. A bérek nem versenyképesek, hiányoznak bizonyos fizetési konstrukciók (például nincs cafetéria), és a feladatszervezés is nagyfokú rugalmasságot igényel.

A kutatók számításai szerint a hazai civil-nonprofit szektor 20-25 ezer, főként részmunkaidős foglalkoztatottnak tudna munkahelyet biztosítani. Ugyanakkor ehhez differenciált foglalkoztatási és támogatási konstrukciókra lenne szükség. Félő, hogy a rugalmatlan foglalkoztatáspolitika ezeket nem tudja kezelni. Teljesen más foglalkoztatási támogatásokat igényelnek a kis- és közepes civil szervezetek, illetve azok, ahol már egy ember 4-6 órás foglalkoztatása is nagy eredmény.

Kanadai példára hivatkozva javasolnák a nonprofit foglalkoztatási ügynökségek létrehozását, esetleg a megyei Munkaügyi Központokkal együttműködésben. Ezek a részmunkaidős foglalkoztatottakat közvetítenék ki a szervezetek számára. Így levennék az adminisztrációs terheket a szervezetek válláról, és biztosítanák a rugalmas foglalkoztatás lehetőségét is.

Kik a nonprofitok?

A nonprofit szervezetek 48 százaléka valamilyen egyesület, 28 százaléka alapítvány, 12 százaléka non-profit gazdasági társaság, 7 százaléka szakszervezet, 2 százaléka köztestület és 3 százaléka közalapítvány. Az ágazat dolgozóinak 29 százaléka az egészségügy és a szociális területelen tevékenykedik. Kiemelkedő jelenlétük a kultúra, a sport, a szabaidő és a vallás területein.

A megkérdezett szervezetek szerint az ideális nonprofit alkalmazott jó kapcsolatteremtő, jó szervező, csapatjátékos, sokoldalú, jó konfliktusmegoldó, kezdeményező, nyitott.

Szabó Brigitta

Forrás: NOL.hu
www.nol.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *