A termékek, szolgáltatások arca a védjegy. A szolgáltatás vagy termék egyedi nevének ismertsége, és a vevők által hozzákapcsolt pozitív jellemzők azok, amelyek a védjegy értékét alkotják. De mi is a védjegy valójában, és hogyan biztosítható a jogi védelme?

A védjegy célja, hogy egymástól megkülönböztethetővé tegye az árukat, szolgáltatásokat. A jól bevezetett védjeggyel ellátott termékek iránt nagyobb a vásárlók bizalma. Az azonos minőségben azonos megjelenéssel szolgáltatott dolgokhoz a vásárlók hűségesek lehetnek. Láthatjuk, hogy a védjegynek üzleti értéke van, és az érték nagysága függ a védjegy és a termék ismertségétől, elfogadottságától.

A védjegy kiemelt üzleti értéke miatt fontos a jogi védelem. A jogvédelem kiterjedhet csak országunk területére (nemzeti oltalom), az európai unióra (közösségi oltalom), vagy szabadon választott bármely országra, országokra (nemzetközi oltalom).

Védjegyként oltalomban részesülhetnek szavak, szóösszetételek, betűk, számok, ábrák, képek, sík vagy térbeli alakzatok, színek, színösszetételek, hang vagy hologram, illetve a fentiek bármely kombinációja. Nem lehet védjegyként bejegyeztetni viszont olyan megjelölést, amelyet kizárólag az áruhoz kapcsolódóan szokásosan alkalmaznak (pl. „vízálló”), vagy olyan formából áll, amely az áru jellegéből következik, vagy az áru lényegét hordozza (pl. egy óraszámlap, mint órák védjegye). Nem kaphatnak védelmet továbbá a közrendbe, közerkölcsbe, jogszabályba ütköző megjelölések, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas megjelölések (pl. Legszebb Cipő).

Védjegyoltalmat csak áruk és szolgáltatások előre meghatározott csoportjára nézve lehet kérni. Az elfogadott nemzetközi (nizzai) osztályozás szerint 45 úgynevezett áruosztállyal kapcsolatosan lehet a bejegyzést kérni. Minél több osztályba kérjük a védjegyoltalmat, az eljárás annyival többe kerül. Nem kaphatunk védelmet olyan áruosztályban, ahol egy korábbi védjeggyel azonos vagy összetéveszthető a védjegyünk (pl. a három csíkkal jelzett Adios sportruházati termékek). És nem kaphatunk védjegyoltalmat olyan megjelölésre, amely más személyhez fűződő jogát (pl. képmás vagy név), vagy szerzői jogát sérti. Ezért nem védethetjük le termékünk megjelöléseként egy-egy híresség arcát, vagy egy ismert könyv címét a híresség, vagy a szerző hozzájárulása nélkül.

Az ügyvédi tevékenység „védjegye” például az ügyvéd vagy az iroda neve. Nem is lehet más, hiszen az ügyvédi kamara szigorúan szabályozza az elnevezési lehetőségeket, ezzel együtt ki is zárja, hogy két ügyvédnek ugyanaz a neve legyen egy kamara területén belül. Ennek érdekében a kamarába később belépő ügyvédnek nevet kell változtatnia.

Forrás: Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
www.kocsis-iroda.hu