Forrás: mfor.hu

9828 milliárd euró (2 604 420 milliárd forint, a magyar teljes GDP közel százszorosa) volt 2010-ben az Európai Unió 27 tagállamának összes kormányzati adóssága. Az adat azt jelenti, hogy a válság előtti utolsó békeév, vagyis 2007 óta 2500 milliárddal euróval (667 ezer milliárd forinttal, a teljes magyar GDP 24,7-szeresével) nőtt a EU-kormányok összes adóssága.

A 9828 milliárd eurós 2010 év végi érték nagyrészét az euróövezethez tartozó 17 ország adóssága teszi ki, nekik 7837 milliárd euró volt az összes adósságuk. Az eurózóna összesített szuverén adóssága egyébként kisebb mértékben nőtt, mint a teljes EU adóssága, amit jól mutat a a GDP-hez viszonyított adósságráta alakulása. Míg az eurózónában ez az érték a 2007-es 66,2 százalékról 85,1 százalékra nőtt (18,9 százalékpont), addig az EU-ban 59 százalékról 80 százalékra (21 százalékpont). Az adóssághoz hasonlóan alakultak a költségvetési hiányok is, vagyis míg az EU-ban a 2007-es GDP-hez viszonyított 0,9 százalékos hiány 6,4 százalékra ugrott meg (5,5 százalékpont), addig az eurózónában a 2007-es 0,7 százalékos hiány 6 százalékos deficitre “mászott fel” (5,3 százalékpont).

A bevételi és kiadási oldalakat vizsgálva kisebb különbségek adódnak az eurót használó és nem használó EU-tagországokban. Míg az euróövezetben az összesített GDP-arányos költségvetési bevétel 44,4, a kiadás 50,4 százalék volt 2010-ben, ugyanez a két mutató az EU-ban 44, illetve 50,3 százalék.

A 2010-ben a legnagyobb kormányzati GDP-arányos deficittel a bankrendszere összeomlása miatt bajba került Írország (-32,4 százalék) “büszkélkedhetett”. Bár számszakilag jóval kisebb volt a hiány Görögországban (-10,5 százalék) és Nagy-Britanniában (-10,4 százalék), sem ők, sem a spanyolok (-9,2 százalék), portugálok (-9,1 százalék), lengyelek (-7,9 százalék), szlovákok (-7,9 százalék) nem fogják a következő éveket megúszni komolyabb költségvetési kiigazítás nélkül. Velük szemben igen jól állnak a luxemburgiak (-1,7 százalék), a finnek (-2,5 százalék) és a dánok (-2,7 százalék), míg a svédek egyensúlyi, az észtek pedig egyenesen szufficites (+0,1 százalék) költségvetési politikát folytattak 2010-ben.

A 27 tagállamból egyébként 21 javította költségvetési pozícióját 2010-ben. Hazánk 4,2 százalékos hiánya a tizedik legjobb volt az EU-ban.

A költségvetési hiány mellett az államadósság terén is nagyon jól állnak az észtek, hiszen a GDP-hez viszonyított államadósságuk mindössze 6,6 százalék, ami messze a legjobb érték az EU-ban. Bár magasabb, de még könnyen finanszírozható kategóriába esik a bolgárok és a luxemburgiak 16,2, illetve 18,4 százalékos adóssága.

Közvetlen szomszédaink közül a legkisebb értékkel a románok (30,8 százalék), és a szlovénok (38 százalék) büszkélkedhetnek, de a csehek 38,5 százalékát is valószínűleg szívesen elfogadnánk. Hazánk 80,2 százalékos adósságszintje ugyanis 2010-ben a nyolcadik legmagasabb érték volt az EU-ban. A negatív lista élén egyébként a görögök vannak 142,8 százalékkal, őket követik az olaszok 119 százalékkal, majd a belgák 96,8, az írek 96,2, míg a portugálok 93 százalékos GDP-arányos adóssággal.

Forrás: Mfor.hu
www.mfor.hu