Véget ért az adócsökkentési számháború: mi marad a zsebünkben?

Adócsökkentés vagy adóátrendezés? Az ezzel kapcsolatos állításokat mindenki számokkal próbálta alátámasztani, szem előtt tartva, mekkora összeg marad az adózók zsebében. Most a különböző költségvetési számításokat vetettük össze az előzetes becslésekkel.

Először Vámosi-Nagy Szabolcs saccolta 300-350 milliárd forintra az adóátrendezést. A hivatalos kormányzati kommunikáció a Vámosi-Nagy Szabolcs által közölt számokat pontosítva vette át: sorrendben Lázár János, Rogán Antal, Cséfalvay Zoltán már egységesen 308 milliárd forintról beszélt. Néhány napja a Tv2 Mokka című műsorában már Vámosi-Nagy Szabolcs is a 308 milliárdot említette. Később a nyilatkozatokból kiderült, az Adózóna és a hvg.hu joggal vitatta ezeket a számításokat, hiszen azért tűnnek oly kevésnek, mert csak az szja csökkentésre vonatkoznak.

Az Adózónán jelent meg elsőként az is, hogy az adócsökkentés költségvetési hatásaként a kormány nem számolt a járulékalap felső határa felett elmaradó 27 százalékos járulék kieséssel. Ez 2009-es árakon számolva 162 milliárd forint. Nemsokkal később korrigálta Matolcsy György és Rogán Antal is korrigálta az adócsökkentéssel kapcsolatos kalkulációit, vagyis hozzáadták a 162 milliárd forintot a 308 milliárdhoz. Rogán Antal a Hírtv-ben az adócsökkentés forrásszükségleteként 470 milliárdot számolt, Matolcsy György pedig 450-500 milliárdos adócsökkentésről beszélt, mindkettő megfelel a 162 milliárd forint járulék kieséssel (tb-plafon) korrigált 308 milliárdnak.

Maradt még egy ellentmondás a számokban: a benyújtott költségvetési tervezet 522 milliárd forint személyi jövedelemadó bevétel kieséssel számolt, szemben a korábban hangoztatott 308 milliárddal. Az ellentmondást Vámosi-Nagy Szabolcs oldotta fel november 4-i Klubrádiónak tett nyilatkozatában „Elhallgatja a kormány, hogy még 1 százalékos sem lesz az adócsökkentés” címmel. Ebből a rádióbeszélgetésből kiderült, az Ernst&Young adóosztályának igazgatója nem számolt az 5 és a 15 milliós szuperbruttó adóalap közötti adócsökkentéssel: „…érdekes, ha a személyi jövedelemadóhoz nem nyúl hozzá a kormány, akkor 15 millióig lett volna szuperbruttósítva a 17 százalékos kulcs, ez pedig 21,6 százalékos elvonást jelent. Ehelyett jön a 16 százalékos kulcs, ami 20,3 százalékos elvonást jelent, ez átlagosan 1,3 százalékos csökkentés lenne.” – mondta el a Klubrádióban.

Csakhogy az előző kormány által 2011-re törvénybe iktatott sávhatár emelést (adócsökkentést havi 328 ezer és 1 milliós jövedelmek között) még nem kapták meg az adózók. A most benyújtott adótörvények nem törölték ezt az adócsökkentést, hanem a felső 15 milliós sávhatárt tovább tolták ki a „végtelenbe”. Így tűnik el a felső sáv és lesz 17 százalékos egykulcsos adótábla. Ez csökken tovább 1,3 százalékkal 16 százalékos szuperbruttóra. Csak ez utóbbival számol Vámosi-Nagy Szabolcs. Még az előző kormány körülbelül 200 milliárdban számszerűsítette az 5 milliós sávhatár 15 millióra emelésének költségvetési kihatását a 2011-es évre. Ezt a számot pontosan megkapjuk, ha képezzük a 308 milliárd forint és a 2011-es költségvetésben az szja soron lévő 522 milliárd forint különbségét (522-308=214). Tehát szerencsére a költségvetés összeállításakor nem a 308 milliárd forinttal számították ki az szja csökkentés költségvetési kihatását, hanem a részben helyes (522 milliárddal).

Miért csak részbe helyes ez az 522 milliárd? Azért, mert ez sem veszi figyelembe a havi 1 millió forint felett keresők adójának 32-ről 17-re (jövedelemre vetítve 40,64 százalékról 21,59 százalékra) csökkentését. Ennek a becsült költségvetési kihatása körülbelül 50 milliárd forint azért, mert a havi 1 millió felett keresőknél jelentős a több mint 20 százalékos adócsökkentés. Így a helyes bevétel kiesés az szja soron nem 522 milliárd, hanem 572 milliárd forint. Kijelenthetjük, hogy a számháború véget ért. A korábbi számok: 300-350; 308; 450-500; 472 helyükre kerültek a költségvetés „bűvös négyzetében”. Tehát 2011-ben személyi jövedelemadónál 522 + 50 = 572 milliárd forint marad a magánszemélyek zsebében.

A 27 százalék tb járulékból a járulékalap felső határa felett 162 milliárd marad a magasabb jövedelműeket foglalkoztató munkáltatóknál.Társasági adónál a beterjesztett javaslat 247 milliárd kiesést tervez. Összesen tehát 572+162+247= 981 milliárd forint hiányzik majd az államkaszából jövőre. Ez szinte „fillérre” megegyezik azzal az 1000 milliárd forintos összeggel, amit a 2011-es adócsökkentés forrásigényeként az adozona.hu megjelölt.

Ellenőrizzük: a kormány forrásként 200 milliárd bankadót, 360 milliárd válságadót, 360 milliárd magánnyugdíj tagdíj átirányítását és 529 milliárd forint felhalmozott magánnyugdíj tagdíj költségvetésbe bevonásával számolt. Ez összesen 1 249 milliárd. Költségvetéssel foglakozó szakemberek korábban elmondták, hogy önmagában ahhoz, hogy a 3,8 százalékos hiány 3 százalék alá csökkenjen, 250 milliárdra van szükség. Ha ehhez hozzáadjuk a 1 000 milliárdos adócsökkentést, akkor ellenőrző számként megkapjuk az 1249 milliárdot. Nem kétséges tehát, hogy az elmúlt 20 év legnagyobb adócsökkentése valósul meg 2011-re, a kérdés csak az, hogy bejönnek-e Matolcsy György várakozásai az adócsökkentés gazdaságélénkítő hatását illetően.

Angyal József okleveles adószakértő, matematikus

Forrás: Adózóna.hu
www.adozona.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *