Az átverés-mentesítés 4 szabálya

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live

Néhány hete a céges csalásokra hívtam fel a figyelmet. Úgy tűnik azonban, hogy a téma sajnos kimeríthetetlen, hiszen áprilisban újabb cégeket károsító csalás ütötte fel a fejét. Most azonban hivatalos szervnek tüntette fel magát a cég, hogy így pénzt szedjen ki hazai vállalkozások zsebéből. Az „agyafúrt” ötletgazda cégét Magyar Kereskedelmi Nyilvántartó Intézetnek nevezte el. Mi történt és hogyan védhetjük meg cégünket hasonló esetben?


A történet röviden

A magát Magyar Kereskedelmi Nyilvántartó Intézet Kft-nek elnevezett cég 2013. novemberében alakult meg egyszemélyes gazdasági társaságként. Ügyvezetője maga a cég egyetlen bejegyezett tulajdonosa. A cég ezután teljesen hivatalos levélnek látszó levéllel kereste meg a hazai cégeket, amiben felhívta őket, hogy egy megadott bankszámlára fizessenek be 24.000 forint közzétételi díjat az „MKNI nyilvános jegyzékében” történő közzétételért. A mulasztókat még kissé meg is ijesztették, hiszen azt közölték, hogy aki a megadott határidőig nem fizet, az nem lesz elérhető az „MKNI” adatbázisában és a kizárást követően további 10.000 forint adminisztrációs díj is terheli majd. A levél formája és szövegezése kísértetiesen hasonlít egy hivatal által küldött felhívásra, így nem csoda, hogy lehetnek olyan cégek, akik teljesítették a fizetést.

Hogyan védekezhetünk a hasonló csalásokkal szemben?

A legjobb védekezés az lenne, ha minden egyes hivatal, hatóság létezésével vagy éppen nem létezésével tisztában lennénk. Ez azonban az egyre burjánzó adminisztráció miatt szinte már lehetetlen, hiszen ki tud minden egyes hivatalt, szervet, sőt minden egyes díjat, illetéket, eljárási költséget, adót fejben tartani? De ha ez netán sikerülne is a legelszántabbaknak, még akkor sem biztos, hogy az állandóan változó jogszabályi előírásokkal is naprakész tud maradni hősünk. Mit lehet hát tenni? Íme, néhány átverés-mentesítő kulcs szabály!

Ha valamit nem ismerünk, nézzünk utána!

Ha olyan levél vagy megkeresés, netán felhívás érkezik, melyről semmit sem tudunk, ne szégyelljünk utána nézni, vagy segítséget kérni! Jobb előre gondolkodni, mint utólag megpróbálni rendbe hozni a dolgot. Van pár dolog, melyet mi magunk is ellenőrizni tudunk.

Az átverés-mentesítés 4 szabálya

  1. Keressünk rá az interneten, hogy létező szerv keresett-e meg bennünket! Ma már az interneten rengeteg adat megtalálható. Mindig arra figyeljünk, hogy lehetőleg hivatalos forrást válasszunk az ellenőrzéshez. Lehet ez a kormányzati szervek hivatalos oldala, vagy akár a hivatalos cégnyilvántartás. Ma már a hivatalos cégnyilvántartás adatai bárki számára ingyenesen hozzáférhetőek a www.e-cegjegyzek.hu oldalon keresztül.
  2. Ne csak a név hangzására figyeljünk, mindig ellenőrizzük, hogy gazdasági társaságról van-e szó. Bár esetünkben a Magyar Kereskedelmi Nyilvántartó Intézet levelében nem jelölte meg, hogy tulajdonképpen egy Kft., a cégnyilvántartásba beütve a nevet, rögtön kiderül, hogy ilyen név alatt egy Kft. található. Ez már önmagában is erős gyanúra adhat okot, hiszen a legtöbb hivatalos szerv nem cégként működik. Cégnévnek viszont nem választható olyan név, ami megegyezik valamelyik hivatal nevével.
  3. A cégekről nyilvántartott adatok a cégnéven kívül mást is elárulnak, mégpedig azt, hogy mikor jött létre, és ki a tulajdonosa. Vannak olyan gazdasági társaságok, melyek állami tulajdonban vannak, azonban ha egy cégnek magánszemély a tulajdonosa és hivatalos minőségben lép fel, az biztos, hogy gyanút keltő körülmény.
  4. Ha az általunk megtalált adat alapján nem vagyunk biztosak benne, hogy valóban jogszerű megkeresésről van-e szó, forduljunk ügyvédünkhöz, aki segít a döntésben. Ne feledjük, hogy cégvezetőként hitelesnek tűnhet olyan kérés is, ami nem biztos, hogy jogszerű.

Forrás: Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
www.kocsis-iroda.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *