Hogyan legyen pénzünk a semmiből?

A nagykönyv szerint a kezdeti lépésekhez szükséges tőkét egy start-up vállalkozásnak a családtól, barátoktól kellene összegyűjtenie – nyilatkozta a Napinak Horgos Lénárd, az M27 Absolvo Consulting Kft. partnere. Ugyanakkor amíg Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban általában nem jelent gondot a kezdeti lökés megadása, ezt itthon már jóval nehezebb feladatnak nevezte a szakember, aki szerint a kezdő vállalkozók a legtöbbször meg sem merik említeni a lehetőséget a hozzájuk közel állóknak.

Amennyiben azonban mégis összejön a „házi” pénz, úgy sem lehet hátradőlni, hiszen a vállalkozás a kockázati tőke igénybevételéhez képest több dologról is lemarad. Az utóbbi esetben ugyanis a menedzsment nemcsak pénzt kap, hanem többek közt vállalatirányítási tanácsokat vagy segítséget a marketingstratégia elkészítéséhez, míg ez a nagypapától kapott pénz esetében vélhetően hiányzik – magyarázta Horgos.

A kockázati tőkebefektetőkkel kapcsolatban pedig azt emelte ki, hogy ma már jóval kedvezőbb a helyzet, mint öt-tíz évvel ezelőtt, hiszen – főképp a Jeremie alapoknak köszönhetően – jelenleg több mint száz magyar kisvállalkozás számíthat arra, hogy a feltételek teljesülése esetén akár több tíz millió forint kezdeti (magvető) finanszírozáshoz juthat. Ezzel kapcsolatban azonban hátránynak nevezte, hogy ezek a tőkealapok csak a legritkább esetben finanszírozzák az úgynevezett ötletfázist, a forrás megszerzéséhez már szükséges néhány kezdeti lépés megtétele.

Jó hír viszon a kezdő vállalkozásoknak, hogy az utóbbi hónapok kamatcsökkentéseinek köszönhetően előfordulhat, hogy a bankok – ahelyett hogy banki betétben tartanák a pénzüket – talán-talán bekapcsolódnak az induló vállalkozások, a start-upok finanszírozásába – véli Horgos, ám hozzátette: ez a jelenség valószínűleg nem érint majd tömegeket, hiszen a banki betéthez képest egy ilyen befektetés jóval nagyobb kockázatot jelent.

A hitelezés kapcsán elmondható, hogy a jelenlegi banki finanszírozási rendszer nem preferálja a korai fázisú cégeket, a bank “jobban szereti”, ha gépet kell venni, vagy ha már van valamennyi árbevétele és termel az adott cég, hiszen az eszközök (ingatlan, gépek) fedezetet jelentenek, mérsékelve a kockázatokat. Segíthet, ha a start-up cégnek sikerül egy garanciaintézet részvételét megszereznie az ötletéhez, ám ilyenkor is elő kell teremteni 10-20 százaléknyi saját forrást.

Valamennyivel könnyebb lenne uniós pályázaton keresztül forráshoz jutni, ám egyrészt jelenleg viszonylag kevés a lehetőség – bár hamarosan várható egy, start-upokat támogató pályázati felhívás megjelenése, ahogy a kezdő vállalkozók is nyártól pályázhatnak maximum 6 millió forintra egy TÁMOP pályázat keretében -, másrészt állandó probléma, hogy a pályázati kiírások általában merevek, azaz szigorúan meg van határozva, milyen célokra költhető a pénz, mennyi idő van a projektre, nem beszélve a bírálati időszakról – sorolta Horgos.

Az utóbbi sok cégnél jelent állandó problémát, hiszen bár néhány projekt és iparág elviseli, hogy áll 1-1,5 évig, a többségnél nem ez a helyzet. Jó hír, hogy a következő uniós költségvetési időszakban (2014-2020 között) egyre nagyobb hangsúlyt kap az innováció, a gazdaságfejlesztés, a forrásokat pedig a jelenleginél hangsúlyozottabban adnák a kkv-knak. Ugyanakkor hatalmas változásra nem lehet számítani, az igazán kezdő cégek továbbra sem lesznek kiemelten preferáltak, hiszen a kockázat ugyanúgy megmarad, és nincs olyan intézményrendszer, amely a ciklus végén azzal akarna dicsekedni, hogy a források töredéke került csak olyan céghez, amely ma is talpon van.

Más megoldások is lehetségesek. A közösségi finanszírozást izgalmas területnek nevezte a szakember: egy tanulmány szerint világszerte idén már 6 milliárd dollár talál gazdára ilyen módon. Ha ebből 20-50 ezer dollár eljut Magyarországra, akkor azt már sikerként lehetne elkönyvelni. A tapasztalatok alapján a magyar ötletgazdák egyelőre nem gondolkoznak e lehetőségben. Kockázatok itt is vannak, hiszen sokan attól félnek, hogy egy közösségi finanszírozási portálra feltöltött ötletet könnyen ellophatnak. Bár egy szabadalom megoldás lehet erre a problémára, kérdés, hogy a forráshiányban szenvedő vállalkozás hogyan fizetné ezt ki, emellett gyakran egy ötletet nem lehet elég pontosan körülírni, így levédetni sem.

Egy másik alternatív megoldás az úgynevezett blind invest, azaz vak befektetés. Ennek lényege, hogy egy befektető meghallgat tíz céges prezentációt, majd ötbe beletesz pármillió forintot azzal, hogy jöjjenek vissza fél év múlva, ki mit kezdett a pénzzel. Ez egy nagyon kockázatos beruházási forma, amely Magyarországon még kevésbé ismert, inkább az Egyesült Államokban elterjedt.

Forrás: Index.hu
www.index.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *