Borzasztóan megdrágult az életünk

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live

Szeptemberben a fogyasztói árak 6,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Egy hónap alatt jelentősen emelkedett az üzemanyagok és a dohányáruk ára, miközben árcsökkenés következett be a tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások körében.

Egy hónap alatt a fogyasztói árak 0,4 százalékkal emelkedtek. Ezen belül az élelmiszerek ára 0,6 százalékkal nőtt. Emelkedett a liszt, a sertéshús, a baromfihús, a tojás, a sajt, a szalámi, a szárazkolbász, a sonka és az étolaj ára. Csökkent viszont a csokoládé, a kakaó és az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, a friss zöldség, a gyümölcs ára.

A ruházkodási cikkek árai emelkedtek a legjobban, 1,4 százalékkal, a szezonváltás következtében. Az átlagot meghaladó mértékben emelkedett a szeszes italok, dohányáruk, illetve az egyéb cikkek ára is. Ez utóbbin belül a járműüzemanyagok ára 2,8 százalékkal nőtt. Árcsökkenés volt a háztartási energia, a tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások körében.

Egy év alatt, 2011. szeptemberhez viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 7,5 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a tojás, a sertészsiradék, az idényáras élelmiszerek, a csokoládé, a kakaó és a sertéshús ára.

Az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett a szeszes italok és a dohányáruk ára. A szolgáltatások esetében 4,5 százalékos volt az áremelkedés, ezen belül a szemétszállítás 7,9 százalékkal, a csatornadíj 5,2 százalékkal drágult. A ruházkodási cikkek szintén átlag alatt drágultak, míg a tartós fogyasztási cikkekért átlagosan egy százalékkal kellett kevesebbet fizetni tavaly szeptemberhez képest.

A meglepetést leginkább az élelmszirárak vártnál nagyobb gyorsulása okozta, míg a várakozásoknál nagyobb mértékben nőttek a dohányáruk árai és az üzemanyagárak is, közölte Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

A vártnál nagyobb mértékben csökkenő árak a tartós fogyasztási cikkek esetében tükrözik a forint erősödését és a változatlanul igen gyenge belső keresletet, de a szezonalitástól elmaradó mértékben emelkedtek a ruházati cikkek árai is hasonló tendenciát mutatnak.

Az élelmiszerárak szerinte továbbra is igen jelentős felfelé mutató kockázatokat jelentenek, amit a mezőgazdasági termelői árak 18,1 százalékra ugrása is jelez.

A Takarékbank elemzője arra számít, hogy az infláció az év hátralevő részében visszaesik 6 százalék közelébe. Decembertől tovább emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója is, ami az azt követő hónapokban jelenhet meg az árakban.

Januárban és februárban kiesik az idei áfaemelés hatása, így az infláció az év elején 4,5-5 százalék közé mérséklődhet. Mivel a belső kereslet továbbra is csökkenti az inflációt, valamint a jövő év második felében feltehetően az idei élelmiszerár robbanás hatása is kiesik a bázisból, az infláció további enyhülésére számítunk, amit a jövő év közepétől bevezetésre kerülő elektronikus útdíj sem fékez érdemben.

Suppan szerint idén 5,9 százalék, jövőre 4,2 százalék lehet az átlagos infláció. Kockázatot az inflációs várakozások beragadása jelenti. Mivel az inflációt külső ársokkok okozzák, amit a monetáris politika érdemben nem tud befolyásolni, a belső kereslet pedig középtávon is gyenge marad, ezért arra lehet számítani, hogy miután az ársokkok kikerülnek a bázisból, az inflációs cél elérhetővé válik. Erre azonban 2014 első fele előtt nem számítunk.

Ezért, amennyiben a monetáris tanács arra számít, hogy a 2014-es inflációs célok nincsenek veszélyben, a kamatcsökkentési sorozat szerinte folytatódhat, mivel a kockázati megítélés jelentősen javult az elmúlt hetekben. A váratlanul magas szeptemberi infláció miatt azonban kérdéses, hogy októberben folytatódik-e a kamatcsökkentés, vagy egy hónap szünet után novemberben kerül sor a következő kamatcsökkentésre.

„A fogyasztói árak négy éve nem látott mértékű növekedése nagy valószínűséggel elérte csúcspontját, és az év hátralevő részében már az infláció csökkenésére számítunk. Habár lehet még olyan egyedi hatásokkal számolni, mint az olaj világpiaci árának emelkedése, vagy az élelmiszerek drágulása, azonban ezeknek sem lehet olyan számottevő hatása, amely továbbra is fenntartaná a gyorsuló inflációs pályát. Jövő januártól pedig az idén év elején életbe lépett adóemelések hatása is kiesik, így a legfrissebb MNB inflációs jelentés szerint akár 5% alá is csökkenhet a fogyasztói termékek drágulása” – mondta el Horváth István a K&H befektetési igazgatója.

„Mindez azt jelzi, hogy amennyiben a jelenlegi, kedvező kockázati környezet fennmarad, a rekord magas infláció várhatóan nem bizonytalanítja el a Monetáris Tanács kamatcsökkentésre szavazó tagjait, így folytatódhat a jegybanki lazítás. Az alapkamat további csökkentése esetén sem várunk azonban további jelentős hozamcsökkenést a magyar eszközök tekintetében, mivel a piac láthatóan már beárazta a lazítást” – véli a szakember.

Forrás: Index.hu
www.index.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *