Simor: veszélyesek a jelenlegi hozamszintek

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live

A jelenlegi hozamszintek nehezen fenntarthatóvá teszik az államadósság finanszírozhatóságát, ahhoz, hogy ebben jelentős változás következzen be, szükség lenne az IMF-fel való megállapodásra – mondta keddi sajtótájékoztatóján a jegybank első embere. A héten bemutatásra kerülő friss előrejelzésében az intézmény azzal számol, hogy a korábban vártnál jobban elszaladhat az infláció.

A vártnál jobban elszaladhat az infláció, de a kamat egyelőre marad

Mint ismert, keddi ülésén változatlanul 7 százalékon hagyta az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, így már december vége óta nem történt változtatás. “A mai ülésen három javaslat volt a tanács előtt: egy 25 bázispontos emelés, egy 25 bázispontos csökkentés és egy tartás. Végül túlnyomó többség a tartásra voksolt” – vázolta fel a döntést követő sajtótájékoztatón Simor András, a jegybank elnöke.

A részletesen csütörtökön bemutatásra kerülő friss inflációs jelentéssel kapcsolatban hozzátette: az idei évre 5,6 százalékos inflációra számít az MNB előrejelzése, decemberben még “csak” 5 százalékos pénzromlást vártak, míg 2013-ban 3 százalékos lehet az árnövekedés üteme a korábban várt 2,6 százalék helyett. A növekedéssel kapcsolatban nem módosult érdemben a nemzeti bank prognózisa: idén 0,1, jövőre pedig 1,5 százalékos GDP-bővülésre számítanak.

“Az idei évre a növekedés szerkezetére vonatkozó előrejelzésünk változott meg, sokkal inkább a nettó exporttól várjuk a növekedést, mint decemberben, a belföldi felhasználás a prognózis szerint visszafogottabban alakul a korábban vártnál” – emelte ki Simor. Az inflációval kapcsolatban hozzátette: a tanács tagjai úgy látják, hogy az indirekt adóemelések, a forint gyengülése és a magas olajár miatt huzamosabb ideig a 3 százalékos cél felett maradhat, azonban 2013-ra elérhetőnek tartják a célt. A januári és a februári adatok a vártnál magasabban alakultak részben az indirekt adóemelések jósoltnál nagyobb hatása miatt, de az alapfolyamatokban is lát várt feletti emelkedést a tanács, Simor szerint ezek a kedvezőtlen adatok némileg növelték az inflációs kockázatokat.

A munkaerőpiacon a nemzeti bank arra számít, hogy a kormány erőfeszítéseinek köszönhetően emelkedik majd az aktivitási ráta, a foglalkoztatás viszont nem nő érdemben, ezért a munkaerőpiac továbbra is laza maradhat, huzamosabb ideig magas maradhat a munkanélküliség.

Szintén az inflációs jelentés kapcsán a sajtótájékoztatón elhangzott: a 3 százalékos cél eléréséhez a jegybank elemzése szerint arra van szükség, hogy több negyedéven keresztül a jelenlegi szinten maradjon a kamat. Csökkentésre akkor van lehetőség, ha hazánk kockázati megítélése érdemben javul, és az inflációs kockázatok nem növekednek a következő időszakban.

Jönnie kellene az IMF-nek

“Összességében hazánk kockázati megítélése az elmúlt egy hónapban nem változott érdemben. A nemzetközi helyzet javult, Magyarország relatív megítélése viszont romlott, a kettő eredője a változatlan helyzet” – emelte ki Simor. Hozzátette: az államadósság, azon belül a devizaadósság továbbra is magas, ezért az ország érzékenyen reagál a pénzpiaci sokkokra. “A finanszírozhatóság szempontjából a jelenlegi hozamszintek nehezen fenntarthatóvá teszik az államadósság finanszírozását, ahhoz, hogy ezen a téren javulás következzen be, szükségesnek látjuk az IMF-fel való megállapodást” – hangsúlyozta Simor András.

Az IMF/EU-megállapodással kapcsolatban a múlt hónaphoz hasonlóan ma is óvatosan nyilatkozott Simor. “A Monetáris Tanács elég világosan kommunikálta az utóbbi hónapokban, hogy a kockázati megítélésünk monetáris politikai tényező, az IMF-megállapodás pedig a kockázati megítélést befolyásoló tényező, ezekből következik, hogy a megállapodás és annak időpontja a monetáris politikát befolyásoló tényező” – vezette le újságírói kérdésre az elnök.

Az MNB elnöke szerint ha a kormány belátható időn belül számít megállapodásra a Valutaalappal, akkor logikus, ésszerű és üzletileg alátámasztott vélemény, hogy nem akarunk az egyezség előtt devizakötvényt kibocsátani, hiszen a megállapodás után várhatóan javul majd kockázati megítélésünk, ezért előtte nem éri meg drágábban a piacra kimenni.

A nemzeti bank most bevezetésre kerülő új kétéves eszközével kapcsolatban kérdésre válaszolva Simor elmondta: nincs limitösszeg, elvileg korlátlan mennyiségben áll a bankok rendelkezésére az új eszköz, de ha a likviditási helyzet indokolja, akkor van lehetőség ennek korlátozására. Az elnök hozzátette: folyamatosan vizsgálták új típusú eszközök bevezetésének lehetőségét, azért most döntöttek mellette, mert az utóbbi negyedévben érzékelték, hogy a hitelezési hajlandóság mellett már a hitelezési képesség is gátolja a bankok hitelkihelyezését.

Beke Károly

Forrás: Mfor.hu
www.mfor.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *