Lassan halad a Széll Kálmán-terv

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live

Tavaly tavasszal ismertük meg a Széll Kálmán-tervet, aminek nagyon jó volt a fogadtatása, az intézkedéscsomag ugyanis fontos és régóta halogatott szerkezeti átalakításokról, kiigazításról szólt. Csaknem egy év után azonban az látszik, hogy mégsem lett belőle sikertörténet: számos pontja egyáltalán nem, vagy csak részben valósult meg, határidőit nem sikerült betartani. A csomagtól remélt gazdasági stabilitás megteremtését pedig a kormány egyéb, váratlan ötletei lehetetlenítették el.

Általános optimizmus fogadta tavaly márciusban a kormány Széll Kálmán-tervét: a Matolcsy György és Navracsics Tibor által ismertetett csomag mintegy 455 milliárdos költségvetési kiigazításról, fontos reformlépésekről, rég halogatott intézkedésekről szólt. Igaz ugyanakkor, hogy bár az irányokkal a legtöbben egyetértettek, sokan szóvá tették, hogy a részletek nem kellően kidolgozottak.

Sok múlik a részletszabályokon és a megvalósítás eredményességén, mondták az óvatosabbak, és csaknem egy év elteltével látszik, hogy igazuk volt. Az eredmény egyelőre felemás, a célkitűzéseknek nagyjából a fele valósult meg, a törvényalkotások módja és a Széll-tervtől függetlenül bejelentett kormányzati intézkedések pedig tovább árnyalták az erőfeszítések pozitív hatásait. Maga az Állami Számvevőszék is azt mondta októberben, a 2012-es költségvetést véleményezve: a 2012-re tervezett 550 milliárdos megtakarításból „alátámasztottság hiányában 388 milliárd forint megtakarításról még részben sem” tudnak véleményt mondani.

A terv egyik alapvetése, miszerint „vissza kell nyerni mozgásterünket az IMF-től”, eleve meghiúsulni látszik. Ez azonban még önmagában nem lehetetlenítené el az egyes részfeladatok megvalósítását, sőt egyéb feltételei mellett maga a Valutaalap is kérheti a kormánytól, hogy következetesen végigvigye a Széll-terv célkitűzéseit, vagy annak bizonyos elemeit.

Elszámoltatás

A várakozásoknak megfelelően halad a tervnek a – gazdaságpolitikai szempontból talán legkevésbé fontos – része, az elszámoltatás. „A felelősség tisztázása és számonkérése nélkül nem lehet biztos alapokon jövőt építeni” – állítja a dokumentum, majd hozzáteszi, az elszámoltatási kormánybiztos összesen hatvanöt korrupciógyanús ügyet vizsgál az elmúlt nyolc évből.

Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos titkárságán az Indexnek elmondták, eddig ötvenegy ügyben volt feljelentés. Hogy ezek közül hány esetben derülhet ki tényleges bűncselekmény és lehet felelősségre vonás, egyelőre kérdéses, a vizsgálatok alighanem évekig elhúzódhatnak. A kormánybiztos honlapjáról kiderül, a feljelentések többsége olyan kisebb ügyekhez kapcsolódik, mint például a nagybereki madárrezervátum illetve a mezőhegyesi ménesbirtok esete, de olyan szimbolikus ügyekben is nyomoznak, mint például a Sukoró-ügy, illetve a Malév privatizációja.

Utóbbi kapcsán a kormány egy úgynevezett Fehér Könyvet is kiadott, ebben részletezik azokat a lépéseket, amelyek eredményeként a Malév a jelenlegi nehéz pénzügyi helyzetbe jutott. Hiába sikerül azonban rámutatni a felelősökre, a helyzet rendezése a jelenlegi kormány feladata; most például többek közt arról kell döntenie, hogyan és miből fizetik vissza azt a százmilliárd forintnyi, Malévnak nyújtott állami támogatást, amit az Európai Bizottság jogellenesnek talált.

Államadósság

Az elmúlt nyolc év hibáinak látványos feltárásában tehát nem halad rosszul a kormány, kisebb sikerekről tud azonban beszámolni az államadósság elleni háborúból. „Az adósság olyan ellenségünk, amelyet vagy mi győzünk le, vagy az győz le minket, középút nincs” – írják a Széll Kálmán-tervben.

Bár a becsatornázott magánnyugdíjpénzek nyáron valóban okoztak egy egyszeri csökkenést, hamar visszajutottunk a korábbi GDP-arányos adósságszintre; igaz, részben árfolyamhatások miatt (amely hatások viszont nem függetlenek a kormány gazdaságpolitikai lépéseitől). Az év közben elért történelmi csúcsánál alacsonyabban, ám az egy évvel korábbinál így is 4,6 százalékkal magasabban, 20 955,5 milliárd forinton zárta az elmúlt évet a központi költségvetés adóssága. Ha ehhez hozzátesszük az önkormányzati szektor ezer milliárdos nagyságrendű adósságát is, akkor az valószínűsíthető – pontos szám csak tavasszal lesz –, hogy a teljes államadósság GDP-arányosan év végén ismét meghaladta a 80 százalékot.

Orbán Viktor miniszterelnök karácsonykor azt nyilatkozta, hogy az egész Európát érintő válság miatt a forint árfolyama gyengül, és ez növeli az adósságunk mértékét. Szerinte az adósság elleni harcot a kedvezőtlen árfolyamok idején is folytatni kell. Orbán akkor azt mondta, nyolcvan százalék alatti tartományban van az államadósság, a kormány adósságcsökkentő politikája nélkül kilencven százalék körüli szinten lenne. A Széll Kálmán-terv 2011-ben az adósságot a GDP 75 százalékára csökkentette volna, a 2012-es év tervei 70 százalékról szóltak.

Munkahelyteremtés

A kormány szerint 2012-ben a Széll-terv munkaerőpiaci átalakításainak 195 milliárd forint a költségvetési hatása.

„A cél olyan gazdaságpolitika bevezetése, amely elősegíti, hogy Magyarországon egy évtizeden belül egymillió új, adózó munkahely jöjjön létre” – szerepelt még a kormányprogramban, a Széll-terv megerősítette a korábbi vállalást. Az eredmény felemás: egy év alatt a foglalkoztatottság leginkább a közmunkaprogramok felfutásának köszönhetően 42 ezer fővel nőtt, a munkanélküliség ráta 11 százalék körüli szinten maradt.

Hogy idén hogyan alakul a foglalkoztatottság, egyelőre kérdéses, mivel a munkaerőpiacon nehézséget okozhat a minimálbérek jelentős mértékű emelése, ami növelheti az elbocsátásokat, illetve a szürke- és feketegazdaság felé terelhet egyes gazdasági szereplőket.

A közmunkaprogram megvalósítására kitűzött határidők betartásával nem áll rosszul a kormány, magát a programot azonban számos kritika érte. A leggyakrabban elhangzó érv, hogy a közmunka a foglalkoztatottsági adatok kozmetikázására ugyan jó lehet, önmagában azonban kevés, tartósan nem oldja meg a munkanélküliség kérdését.

A gyors és hatékony modern gépi munkák helyett alkalmazott szakképzetlen munkaerő legfeljebb az uniós támogatások miatt lehet olcsóbb, a munkaerőpiacra való visszatérést nem segíti. Közmunkaprogramok helyett, vagy mellett szakképzési programokra van szükség és olyan gazdasági környezetre, amely munkahelyeket teremtő befektetőket vonz az országba.

 Forrás: Index.hu
www.index.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *