Lejtmenetben a feltörekvő országok

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live

Már a feltörekvő országok is lendületüket vesztették, egyre kevesebb erejük marad arra, hogy segítsenek kirántani a világgazdaság szekerét a kátyúból. Igaz, négy zászlóshajójukkal – Kína, India, Oroszország és Brazília – még így is sokan szívesen cserélnének.

A 2008-as válság nyertesei közé sorolt BRIC-országokban (Brazília, Oroszország, India és Kína angol nevének kezdőbetűiből alkotott rövidítés) sem minden fenékig tejfel: az inflációs nyomást a jegybankok sorozatok alapkamat-emelésekkel próbálják enyhíteni, miáltal a gazdaság finanszírozása nehezebbé vált, s ez a növekedési mutatók visszaesésében is előbb-utóbb testet ölt. Igaz, a baj nem vethető össze az euróövezeti adósságválság okozta problémákkal, de jelzi, hogy egyik ország sem annyira erős önmagában, hogy teljesen függetleníteni tudná magát a világban zajló eseményektől.

Persze az 5-10 százalék közötti növekedési mutatójukat sokan megirigyelhetik szerte a világban, ám azt is látni kell, hogy ezekben a országokban a társadalom végletes kettészakadása miatt bőven van honnan feljönni, s csökkenteni a kirívó egyenlőtlenséget az élet szinte minden területén.

Indiában most például a költségvetési hiány betarthatósága felől merültek fel igen komoly kétségek – ismerte el Pranab Mukherjee pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy a deficitet a GDP arányában számított 4,6 százalékra, azaz négyéves mélypontjára szeretnék leszorítani a jövő márciussal végződő költségvetési évben. A növekedést illetően is sorra érkeznek a vészjelzések, igaz azt a bizonyos harangot még nem kongatták meg a Föld második legnépesebb országában.

Szeptemberben az ipari termelés növekedési üteme két és fél éves mélypontra esett, míg a jövő kilátásait tükröző beszerzési menedzserindex (PMI) az augusztusi 52,6 pontról 50,4 pontra csökkent, vészesen megközelítve a választóvonalnak tartott ötvenes, még expanziót jelző szintet. A PMI 2009 márciusában volt ennyire alacsony. Ebben ludas a gazdaság finanszírozását megnehezítő magas alapkamat, amit legutóbb szeptember közepén módosítottak 8-ról 8,25 százalékra, miután az infláció augusztusban 9,78 százalékkal 13 havi csúcsára ért.

A Duvvuri Subbarao vezette jegybank egyébként is aktívan küzd az infláció leszorítása ellen, ezt jelzi, hogy tavaly március óta 3,5 százalékpontot srófoltak a kamaton, ilyen gyors felfutásra a jegybank 1935-ös megalapítása óta nem volt példa.

Mindenesetre a gazdaság is érzi ennek a fékező hatását, az Ázsiai Fejlesztési Bank áprilisban még 8,2 százalékos GDP-bővülést várt Indiától a folyó költségvetési évben, ám ebből a mostani korrigált prognózis szerint csupán 7,9 százalék valósulhat meg.

A tőzsde sem a legszebb napjait éli: év eleje óta a mumbai Sensex index 23 százalékos veszített értékéből, köszönhetően az európai adósságválságnak, a világgazdaság lassulásának és a kamatemelések vállalati profitokat lemorzsoló hatásának.

OROSZORSZÁG

Oroszországot, mint a világ legnagyobb energiahordozó exportőrét súlyosan érinti a világgazdasági lassulás, ami az energiaigények mérséklődésének következtében az ország bevételein mély nyomot hagy. A 2008-as válsághoz hasonló piaci összeomlástól egyelőre nem tartanak a szakemberek, emlékeztetve arra, hogy 2009-ben az orosz GDP Európa-rekordot felállítva 7,8 százalékkal zsugorodott.

Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szeptemberi országjelentésében az olajbevételek miatti rendkívüli sérülékenységre figyelmeztetett, utalva arra, hogy a költségvetés tarthatósága érdekében kiadáscsökkentő intézkedéseket kell hozni, például a nyugellátások területén. Egyben a vészes exportfüggőség enyhítésére, a több lábon állásra szólították fel Moszkvát, utalva arra, hogy az orosz alaptípus, az Ural hordója az utóbbi két hétben tíz százalékos eséssel már benézett a száz dolláros szint alá. A költségvetés tartásához pedig az idén 109, jövőre pedig 112 dolláros átlagár szükséges.

Ahogy csökken az olajár, úgy mérséklődik a GDP is, amely – éves összehasonlításban – immár a harmadik egymást követő negyedévben mutat visszaesést. A hazai össztermék 2011 második negyedében 3,4 százalékra esett, miközben 2010-et még hajszállal 5 százalék alatti plusszal zárták. A növekedésre jó hatással lesz az idei kitűnő gabonatermés, ami a tavalyi szárazság és tűzvészek miatti 60,9 millió tonnáról 93 millióra nő az aratás lezárultával. Ebből 25 millió tonnányit exportálni is tudnak, ami nem megvetendő tétel a tavalyi kiviteli stop után.

Ahogy Matolcsy György a 300 forintos euróra, úgy az oroszok a 60 dolláros olajárra is készítenek vészforgatókönyvet. Amennyiben ezen a szinten rendezkedik be tartósan az olaj jegyzése, az 1,5-2 százalékpontos recessziót hozhat Oroszország számára – ismerte el Elvira Nabiullina gazdasági miniszter. Egy 80 dolláros jegyzés esetén azonban maradnának a pozitív régióban, 2-2,5 százalékos bővülési tempót tudnának produkálni – tette hozza egy csütörtöki moszkvai befektetői konferencián.

A hivatalos idei kormányprognózis 4,1 százalékról szól, ehhez azonban egy erős utolsó negyedév kellene. A kormány 2014-ig a 2,5-3,7 százalékos sávba várja a gazdasági növekedést. A költségvetési deficitet Moszkvában is kőbe vésték, 4,5 százalékból nem engednek. A következő években legfeljebb 0,7-1,5 százalékos GDP-arányos deficitet engedélyeznek.

Az alapkamat indiai szinten, tehát 8,25 százalékon áll az oroszoknál, s ezen most nem is fognak nagyon változtatni, tekintettel arra, hogy a szeptemberi infláció 12 havi mélypontjára ért, miután az élelmiszerek drágulási üteme jelentősen veszített lendületéből. A fogyasztói árindex az augusztusi 8,2 százalékról 7,2 százalékra süllyedt minimálisan elmaradva a jegybank által 7 százalékban meghatározott inflációs céltól.

KÍNA

A világ legnagyobb felvevőpiacának szerepét Amerikától 2016-ban átvevő Kína is a lassulás útjára lépett. A HSBC beszerzői menedzserindexe immár harmadik hónapja csökken – már 49,4 pontnál tart -, a feldolgozóipar összehúzódását, ezzel a negyedik negyedéves GDP-növekedés ütemvesztését előrevetítve. Az exportmegrendelések folyamatosan csökkennek, a kínai áruk egyik legfőbb felvevőpiacának számító Európai Unióba irányuló kivitel például az év első nyolc hónapjában csupán 18,5 százalékkal haladta meg az előző éve hasonló időszakáét, ez az utóbbi tíz év 23,9 százalékos átlagához képest tragikusan rossz adat.

Az exportra épülő növekedés irányából hangsúlyeltolódás figyelhető meg a belföldi fogyasztás irányába, ez az infláció felpörgését okozta (augusztusban 6,2 százalékos volt az árindex), amit Peking automatikus kamatemelésekkel, a hitelezés adminisztratív eszközökkel történő visszafogásával próbált kezelni.

Az exportlehetőségek szűkülése kiegészülve a globális válságjelek halmazával arra vezette az IMF és az Ázsiai Fejlesztési Bank szakértőit, hogy átírják a kínai növekedési prognózisaikat. Az IMF a júniusi 9,6 százalékot 9,5 -re vette vissza 2011-re vonatkozóan, míg a 2012-es 9,5 százalékos becslését 9,0 százalékosra rontotta. Az Ázsiai Fejlesztési Bank idei prognózisát 9,6-ról 9,3 százalékra, a jövő évit 9,2-ről 9,1 százalékra mérsékelte.

Az elemzők szerint a kínai gazdaság óvatosan fékez, látványos összeroppanásokra nem lehet számítani. A hivatalosa statisztikai adatok szerint a 2010-et záró negyedévben még 9,8 százalékos volt a növekedés, ez az idei első negyedben 9,7 százalékosra, majd a másodikban 9,5 százalékosra zsugorodott.

A hatalmas volumenű – a következő két évtizedben 10,5 ezermilliárd dollár összköltségű – infrastrukturális beruházások is hozzájárulnak ahhoz, hogy Kína a következő öt évben is 7-8 százalékos sávban tudja tartania a növekedés sebességét. Zsu Hsziao-csuan, kínai jegybank kormányzója szerint a növekedés markáns lesz a következő időszakokban is, noha rövid távon a tőkebeáramlás és az árak elszabadulása kezelendő problémát jelent számukra. A nagy kérdés az, hogy az ország a a belső fogyasztás ésszerű növelésével kompenzálni tudja-e kieső exportját.

BRAZÍLIA

A feldolgozóipar a negyedik BRIC tagállamban, Brazíliában sem mutat meggyőző formát, jobbára a stagnálás jellemzi a teljesítményét, miközben az egyre jobban élő brazilok importja erősen megnőtt, e két hatást nyomást alatt tartja a GDP-növekedés ütemét. Az egy évvel korábbi 9 százalékos növekedés ütem folyamatos morzsolódással az idei első negyedévben 5,4, a másodikban 3,1 százalékosra váltott. Az összetevők közötti szereposztásban is változás történt, az ipar hozzáadottértéke csökkent, míg a szolgáltatásoké dinamikusan nőtt.

A lakosság és a kormányzati szektor költekezése tartja mozgásban a brazil gazdaságot. A lakosság fogyasztása az utóbbi 12 hónapban 5,1 százalékkal nőtt, míg a kormányzati kiadások a második negyedévben már 5,9 százalékos pluszt mutattak az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az import az utolsó négy negyedév átlagában 13,4 százalékkal nőtt, míg a kivitelnél csupán 6,3 százalékos volt a többlet. A kereskedelmi mérlegben mindez 0,9 százalékos GDP –arányos hiányt keletkeztetett a második negyedév végére.

Az import visszafogása érdekében alapkamat-csökkentéseket hajtott végre a jegybank, mára 12 százalékra lenyomva az irányadó rátát. Ezzel párhuzamosan a reál jelentősen gyengült a dollárhoz képest (1,59-ről 1,86-ra), megdrágítva az importtermékeket.

A Brazíliában lezajló kedvezőtlen gazdasági folyamatokat az IMF sem nézte tétlenül, a szervezet szeptemberben 0,3 százalékponttal 3,8 százalékosra csökkentette az idei, és 3,6 százalékosra a jövő évi várt növekedési ütemet. Mindkét adat elmarad az egyaránt négy százalékosra belőtt 2011-es és 2012-es átlagos világgazdasági növekedéstől. Az IMF értékelésében méltatta a brazil kormány erőfeszítéseit, azt, hogy kézben tartja az inflációt, s hogy a költségvetést a mostani gazdasági folyamatokhoz igazította. Kezelendő költségvetési kockázatot látnak ugyanakkor a társadalmi ellátórendszereknél.

Kriván Bence

Forrás: NOL.hu
www.nol.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *