Áfában Európa-bajnokok vagyunk

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live
Adószabályok

Adószabályok

Magyarországon van az Európai Unió egyik legmagasabb áfakulcsa, a személyi jövedelemadó esetében viszont az uniós átlag felét fizetjük csak – derül ki az Eurostat friss adataiból. A brüsszeli statisztikai hivatal azt is kimutatta, hogy a válság 2008-as kezdete óta a tagállamok fele emelte meg az áfát, azaz a válságban ehhez az adónemhez nyúlnak hozzá a legkönnyebben a kormányok.

Az összesített adóterhelés tekintetében csak 2009-es adatok állnak rendelkezésre, akkor a magyar adóteher kicsivel magasabb volt az EU-átlagnál. Azóta viszont az szja-csökkenés valószínűleg az uniós átlag alá vitte a teljes terhelést. Az idén januári adócsökkentéssel a magyar szja az alacsonyabbak közé tartozik Európában, áfa tekintetében azonban az élen járunk.

A legmagasabb európai áfakulcs

A 25 százalékos magyar áfakulcs az Eurostat adatai szerint a legmagasabb a kontinensen, holtversenyben Dániával és Svédországgal állunk az élen. Az átlagos kulcs 19,4 százalék az EU-ban, azaz nagyjából 5 százalékkal magasabb hazánkban ennél a terhelés. A legalacsonyabb áfát Cipruson és Luxemburgban fizetik, ott 15 százalékkal adóznak a termékek és a szolgáltatások alapesetben.

Az Unió statisztikai hivatala azt is megvizsgálta, hogyan változott az áfakulcs 2008 és 2011 között. Ebben a tekintetben is az élen járunk Romániával holtversenyben, ugyanis nálunk 5 százalékkal nőtt a kulcs, akárcsak délkeleti szomszédunknál. Magyarországon ez 20-ról 25 százalékra való emelést jelentett, míg a román kormány 19-ről 24 százalékra emelte fel a kulcsot.

Persze a 25 százalékos kulcs nálunk is a legmagasabb, bizonyos termékekre és szolgáltatásokra 18, illetve 5 százalékos áfa érvényes. A kormány a 2011-es költségvetésben a tavalyi 2313,6 milliárd forint után 2558 milliárd forintnyi áfabevételt tervezett, május végéig ennek 38,6 százaléka teljesült, azaz 986,9 milliárd forint folyt be a büdzsébe.

Az áfa egyébként nem csak nálunk emelkedett az utóbbi három évben, az Eurostat kimutatása szerint az uniós tagállamok fele növelte a fogyasztási adó kulcsát 2008 óta. A magyar és a román kormány öt százalékos növelése után a sorban a lettek és a görögök a másodikak, akik egyaránt négy százalékkal növelték az adó mértékét.

Csak nálunk emelkedett a társasági adó tíz év alatt

Az Eurostat az áfa mellett a társasági adó és a személyi jövedelemadó kulcsát is vizsgálta a tagállamokban. A vállalatok adóztatására szintén nem lehetünk büszkék, hiszen 2000 és 2011 között csak Magyarországon emelkedett a terhelés 19,6 százalékról 20,6 százalékra. Ez valószínűleg a bankadónak és a válságadóknak köszönhető. A társasági adó kulcsa egyébként évi 500 milliós forgalomig 10 százalék, az afölötti részre pedig 19 százalék. Az eredeti tervek szerint 2013-tól a teljes adóterhelés 10 százalék lett volna, azonban a Széll Kálmán Terv keretében a kormány végül visszavonta ezt az intézkedést, így egyelőre marad a jelenlegi rendszer.

Az emelkedés ellenére a 20,6 százalékos társasági adó még mindig alacsonyabb az Unió 23,2 százalékos átlagánál, mely 8,7 százalékkal csökkent tíz év alatt. Azt mondhatjuk tehát, hogy amíg korábban az alacsony adókulccsal próbált Magyarország operálni és a beruházásokat hazánkba vonzani, mostanra szinte teljesen bezárult az olló az európai átlag és a magyar adókulcs között.

Ha a kormány tartotta volna magát a 10 százalékos tánya-kulcshoz és kivezette volna a válságadókat, akkor viszont 2013-ra a legalacsonyabbak között lehetett volna a vállalatok terhelése Magyarországon, hiszen jelenleg Bulgáriában és Cipruson van 10 százalékos kulcs. Az európai dobogóra felfértek még az írek a maguk 12,5 százalékos adóterhelésével. A legmagasabb a máltai 35 százalékos társasági nyereségadó, őket követik a franciák 34,4 százalékkal.

A magyar kormány a 2011-es költségvetés alapján 1282,6 milliárd forintnyi befizetésre számít a gazdálkodó szervezetektől a tavalyi 1125,8 milliárd forint után. Ebből májusig 387,8 milliárd teljesült, ami az előirányzat 30,2 százaléka.

Szja-ban viszont jól állunk

A személyi jövedelemadó terén dobogós helyen állunk a csökkentés mértékét illetően. Az idei 20,3 százalékos magyar adókulcs 23,7 százalékkal alacsonyabb, mint a 2000-ben mért 44 százalék. A 20,3 százalék egyébként úgy jön ki, hogy a 16 százalékos kulcs szuperbruttóját, azaz 127 százalékát kell venni. Jövőre a szuperbruttó felezésével tehát tovább csökken a magyar adóterhelés.

Az elmúlt tíz évben a legnagyobb csökkentést Bulgária érte el az szja-ban, náluk 40-ről 10 százalékra csökkent a kulcs. A dobogó második helyén Románia áll 24 százalékos csökkenéssel, majd a magyar 23,7 százalékos mérséklés a harmadik. A számunkra bezzegországként emlegetett Szlovákia tíz év alatt 42-ről 19 százalékra csökkentette a személyi jövedelemadó kulcsát.

A legrosszabbul a britek jártak az elmúlt évtizedben, náluk 40-ről 50 százalékra nőtt az adóterhelés. Rajtuk kívül csak Portugáliában és Svédországban magasabb most az szja-kulcs, mint 2000-ben. És még így sem az 50 százalékos brit adókulcs a legmagasabb, hiszen Svédországban 56,4 százalékát, Belgiumban pedig 53,7 százalékát veszi el az állam a bruttó bérnek.

A magyar költségvetés az idei évre 1362,8 milliárd forintnyi személyi jövedelemadó-bevétellel számol, a tavalyi 1767,9 milliárd után. A csökkenés a januártól bevezetett 16 százalékos adókulcsnak köszönhető. Az év első öt hónapjában 598,6 milliárd forint folyt be a költségvetésbe ezen a jogcímen a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt 763,7 milliárd forint után.

Beke Károly

Forrás: Mfor.hu
www.mfor.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *