Kártérítés vagy kártalanítás?

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live

Habár hangzásra nagyon hasonlítanak, valójában két alapjaiban eltérő jogintézményről van szó. Alapvetően a kártalanítást a kártérítéstől a jogellenesség választja el. Mindkét esetben károkozás történik, de a kártalanítás esetében ez a károkozás nem jogellenes.

A kártérítés megállapításának a jogellenes magatartás elengedhetetlen feltétele. A kártalanítás viszont nem jogellenes magatartáson alapul, sokszor inkább egy szükséghelyzet következménye.

Szükséghelyzetben, ha másnak életét, testi épségét, vagyonát olyan közvetlen veszély fenyegeti, ami más módon nem hárítható el, előfordul, hogy más dolgát a veszély elhárítása érdekében használjuk és esetleg kárt okozunk benne. Ezzel a cselekedetünkkel ugyan nagyobb kárt hárítunk el, egyidejűleg azonban mi magunk is kárt okozunk. Ezt csak a szükséges mértékben tehetjük. A másik kárát ilyenkor is meg kell térítenünk. Mivel a cselekedetünk nem jogellenes, nem kártérítésről hanem kártalanításról van szó.

Ha a szomszédunk telkét vagyunk kénytelenek használni például építési munkák során építési anyagok tárolására, a szükséges mértékben megtehetjük, de kártalanítanunk kell őt. A bírói gyakorlat kimondta, hogy mobiltelefon átjátszótorony létesítése miatt a szomszédos ingatlanok tulajdonosai a berendezés hatásával összefüggésben az ingatlanaik értékvesztése miatt kártalanításra jogosultak.

Amikor közérdekű célból az államnak szüksége van egy meghatározott ingatlanra (pl. autópálya építés), azt kisajátításnak hívjuk. Az ingatlan tulajdonosát ekkor is kártalanítás illeti meg, ami elsősorban csereingatlannal történik, vagy ha erre nincs lehetőség, akkor pénzzel.

A kártalanítástól eltérően a polgári jogi kártérítési felelősségnek négy alapvető feltétele van: jogellenesség, felróhatóság, kár és okozati összefüggés a kár és a felróható tevékenység (mulasztás) között. A feltételek közül a jogellenesség, a kár, valamint az okozati összefüggés szükségképpeni elemek, tehát ezek megléte nélkül nem állapítható meg kártérítési felelősség. Ezzel szemben a felróhatóság hiánya bizonyos esetekben nem jelenti azt, hogy nem lehet kártérítésre kötelezni valakit, mert vannak olyan esetek, amikor vétkesség nélkül is fennáll a kártérítési kötelezettség. Ilyen például a veszélyes üzemi felelősség, mely azokat terheli, akik fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatnak.

Forrás: Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
www.kocsis-iroda.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *