Új szabályozás

Az Európai Unió Tanácsa nemrégiben elfogadta az áfa-irányelv végrehajtási rendeletét, amelynek célja, hogy biztosítsa az áfa-irányelv egységes alkalmazását, különös tekintettel az Európai Unió Bíróságának ítéleteiben foglalt elvek érvényesítésére. A rendelet legtöbb rendelkezése 2011. július 1-jén lép hatályba.

A rendelet előírásai a hatálybalépés napjától kezdődően kötelezően és közvetlenül alkalmazandók lesznek Magyarországon külön parlamenti jóváhagyás nélkül – ismerteti a cég hírlevelében Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere. A rendelet fontos értelmező rendelkezéseket tartalmaz az áfa-irányelv 2010. január 1. óta hatályos szabályaihoz kapcsolódóan is.

A gazdasági tevékenység székhelyének meghatározására a rendelet új eljárást, feltételrendszert vezet be. Ennek értelmében az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye a vállalkozás központi ügyvezetésének helye. Ennek meghatározása során a következő tényezőket kell figyelembe venni: hol hozzák meg a vállalkozás irányítására vonatkozó alapvető döntéseket; hol van a vállalkozás létesítő okirat szerinti székhelye; hol van az ügyvezetés üléseinek helye. Ha e szempontok figyelembevételével nem határozható meg egyértelműen a gazdasági tevékenység székhelye, akkor a fenti tényezők közül annak van döntő szerepe, hogy hol hozzák a vállalkozás irányítására vonatkozó alapvető döntéseket.

Ezzel kapcsolatban Veszprémi István megjegyzi, hogy a rendelet szerinti gazdasági tevékenység székhelye eltérhet a társasági adó törvény szerinti üzletvezetés helyétől, valamint a cégjogi értelemben vett bejegyzett székhelytől.

Nem mindegy a telephely

Az új rendelkezések főként azon társaságok tekintetében relevánsak, amelyek szolgáltatást nyújtanak egy olyan cégnek, amelynek bejegyzett székhelye külföldön van, de a rendelet szerinti gazdasági tevékenység székhelye Magyarországon, mivel ebben az esetben könnyen előfordulhat, hogy a szolgáltatást áfásan kell számlázni. Továbbá azon társaságok esetében, amelyek szolgáltatást vesznek igénybe egy olyan cégtől, amelynek bejegyzett székhelye belföldön van, és áfát számít fel a társaság felé, mivel ebben az esetben vizsgálni kell, hogy a szolgáltatónak a rendelet szerinti gazdasági tevékenység székhelye valóban Magyarországon van-e. Figyelemmel kell lenni az új rendelkezésekre akkor is, ha azon cégcsoportban, amelyhez a társaság tartozik, van olyan Magyarországra szolgáltatást nyújtó külföldi bejegyzésű cég, amelynek a rendelet szerinti gazdasági tevékenység székhelye Magyarországon van, mivel ebben az esetben a szolgáltatónak magyar áfát kell felszámítania a számlán.

A rendelet az állandó telephely fogalmára is eligazítást ad. Azon esetekben, amikor egy vállalkozás adóköteles ügyletet teljesít abban az országban, amelyben állandó áfa telephellyel rendelkezik, többször kérdésként merül fel, hogy kell-e áfát felszámítania a számlán, avagy fordított adózást kell alkalmaznia. A rendelet e tekintetben elhatároló ismérveket, feltételeket határoz meg. Ennek megfelelően vizsgálni kell, hogy az állandó telephely részt vesz-e a teljesítésben. Önmagában az a tény, hogy a vállalkozás rendelkezik az adott országban állandó telephellyel, még nem jelenti azt, hogy az állandó telephely az adott országban teljesülő termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás teljesítésében részt vesz.

Nagyon kell figyelni az adószámra is

Amennyiben az adott erőforrásokat a telephely kizárólag adminisztratív támogatási feladatokhoz – például könyveléshez, számlázáshoz és követelések beszedéséhez – használja fel, akkor ezek nem tekinthetők a teljesítéséhez felhasznált erőforrásoknak – hívja fel a figyelmet a Deloitte. Figyelembe kell venni továbbá, hogy az adóalany az állandó telephely szerinti tagállam által kiadott adószáma alatt bocsátotta-e ki a számlát, kivéve, ha a körülményekből arra lehet következtetni, hogy helytelenül alkalmazta ezt az adószámot.

Új jogszabályi fikciót állít fel a rendelet, miszerint, ha a társaság gazdasági tevékenységének székhelye belföldön van, akkor a székhelyt mindig a teljesítéssel érintettnek kell tekinteni a társaság által belföldön teljesített ügyletek esetében. Ennek a hatását a következő példával illusztrálja a hírlevél. Ha valamely társaság gazdasági tevékenységének székhelye belföldön van, akkor a Magyarországon általa nyújtott szolgáltatásokat akkor is magyar áfa felszámításával kell számláznia, ha a társaság egyébként rendelkezik külföldi áfa telephellyel. Ebben az esetben ugyanis nem kell vizsgálni, hogy a székhely a teljesítésben részt vesz-e. Ez azt is jelenti, hogy ha az adott társaságnak szolgáltatást nyújtó adóalany gazdasági tevékenységének székhelye belföldön van (és erről a szolgáltatást igénybe vevő társaság megbizonyosodott), akkor a társaság befogadhat áthárított áfát tartalmazó számlát.

Külföldi partnernél számít, ha van-e belföldi telephelye

Továbbra is igaz az állítás: amennyiben az adott társaság külföldön rendelkezik telephellyel, és a telephely a külföldi teljesítési helyű szolgáltatás teljesítésében érintett, akkor a társaság nem bocsáthat ki számlát a magyar adószáma alól, hanem azt a külföldi telephely adószáma alól kell megtennie.

Ha valamely társaság külföldinek nyújt főszabály szerinti szolgáltatást, akkor csak abban az esetben számlázhat áfa nélkül, ha kellő gondossággal meggyőződött arról, hogy a vevője adóalany, adóalanyi minőségében veszi igénybe a szolgáltatást, és nincs belföldön áfa telephelye, illetve, ha van telephelye, az a szolgáltatás igénybevételével nem érintett. Ha a társaság bizonyos szolgáltatásokat (marketing, reklám, tanácsadás, ügyviteli szolgáltatások, jogok átengedése, stb.) nyújt harmadik országbeli igénybe vevő részére, akkor csupán arról kell meggyőződnie, hogy a megrendelőnek nincs belföldön telephelye, illetve, ha van telephelye, az a szolgáltatás igénybevételével nem érintett – derül ki a hírlevélből.

Forrás: Privátbankár.hu
www.privatbankar.hu