Kína keze messzebbre ér, mint a Világbanké

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live
Kína hitelez

Kína hitelez

A gazdasági befolyás növelése mellett Kínának vonzóak a fejlődő országok természeti forrásai is, ennek érdekében egyre több hitelt adott ezeknek az országoknak az utóbbi két évben.

A Kínai Fejlesztési Bank (CDB) és a Kínai Export- Import Bank (EximBank) összesen 110 milliárd dolláros hitelt adott 2009- és 2010-ben fejlődő országok kormányainak és cégeinek, írta a Financial Times [1]. A Világbank ehhez képest 100, 3 milliárd dollár értékben adott hitelt a 2008 közepe és 2010 közepe közötti időszakban, ami egyébként rekord összegnek számít a pénzügyi válságban.

Kína hitelkihelyezésének egyik mozgatórúgója az, hogy csökkentve a nyugati országok exportigényének való kiszolgáltatottságát egy kínai globalizációt igyekszik elindítani. A pénzügyi válság okozta hitelhiány lehetővé tette Kína számára, hogy előtérbe helyezze energia szektorának az érdekeit a nyersanyagtermelő országoknak biztosított kölcsönökkel.

Oroszországnak, Venezuelának és Brazíliának olajért adott hitelt a kínai kormány. Gána új infrastruktúra kiépítéséhez kapott pénzt, Argentína pedig vasútépítéshez.

A Világbank együttműködne

A Világbank tárgyalásokat folytat a kínai kormánnyal annak érdekében, hogy elkerülje a Kínával való versengést, bár az elmúlt években Kína maga is sok hitelt kapott a Világbanktól, sőt, az egyik legnagyobb hitelfelvevőnek számított. Most a Világbank igyekszik rávenni Kínát arra, hogy közösen hozzanak döntéseket a fejlődő országok pénzügyi támogatásáról.

Kína sikere abban rejlik, hogy bizonyos ágazatoknak, országoknak kedvezőbb feltételek mellett biztosít hitelt, mint a Világbank, és a hitelfelvevők átvilágítására sem helyez akkora súlyt. Ugyanakkor más, saját szempontjából kevésbé fontos ügyletekhez már csak a nemzetközi szinten elfogadott feltételek mellett ad hitelt.

Az Egyesült Államokat már aggodalommal tölti el az olajtermelő országok nagy arányú kínai támogatottsága, féltik az energiabiztonságot. Erica Downs a Brookings Institution szakértője szerint Kína abban érdekelt, hogy a hitelezett országok gazdasága jól működjön, a hitelek nem csökkentik az USA számára elérhető nyersanyagmennyiséget. Másfelől a hitelek olyan latin-amerikai kormányokat támogatnak, amelyek Amerika-ellenesek.

Kína a hitelezéssel arra is törekszik, a kínai jüan nemzetközileg teret nyerjen: a Venezuelának adott 20 milliárd dollár felét jüanban folyósította, és kínai termékeket és berendezéseket vettek belőle. Más esetekben a hiteleket egyenesen Kína külföldi valutatartalékaiból fizették. A CDB és az EximBank nem közöl részleteket a tengerentúli hitelezéseiről, a Financial Times a cégek, a kínai kormány, és a hitelfelvevő országok közleményeiből összegezte az adatokat, melyeket egyik kínai bank sem kommentált.

Forrás: Index.hu
www.index.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *