A válság nyertese?

Az elmúlt évtized legaktívabb időszakát élte meg a 146 éve alapított BÉT, hat új részvénypiaci bevezetésre és két új vállalati kötvénykibocsátásra került sor – a válság kedvező hatása, hogy a kisbefektetők sokkal aktívabbak, mint 2008 előtt – derül ki a Budapesti Értéktőzsde évértékelő elemzéséből.

A 2010-es évben a Budapesti Értéktőzsde Zrt. sikeres évet tudhat maga mögött a annak ellenére, hogy a  tőkepiacokat inkább kivárás jellemezte és a kezdeti lendület az év második felére alábbhagyott. Az elmúlt  esztendő legfontosabb előremutató folyamata a tőzsdei forrásbevonás iránt ismét megnövekedő igény a  vállalatok részéről. Ennek eredményeként a kibocsátások, tőzsdei bevezetések terén az elmúlt évtized legaktívabb időszakát élte meg a BÉT, hat új részvénypiaci bevezetésre és két új vállalati kötvénykibocsátásra  került sor. A tőkepiac újjáéledését mutatta a kereskedő  cégek számának dinamikus növekedése,  amelyben a részvényszekció mellett a hitelpapír szekció is élen járt. Az ország iránt ismét növekedő külföldi  befektetői érdeklődést is tükrözi, hogy a hét új szekciótag között négy nemzetközi befektetési bank is  található.

A 2009-es jelentős árfolyam-emelkedések után a tőkepiacokat inkább az oldalazó mozgás jellemezte,  amit azonban időről-időre növekvő volatilitás kísért. Míg tavaly az év eleji mélypontokról az árfolyamok  visszatértek aválság előtti szintek közelébe, 2010-ben csupán a meghatározó nemzetközi és hazai  hírekre reagáltak a piacok, de ezek az elmozdulások nem eredményeztek tartós változást az árakban.

A  válságból való kilábalás ütemét illetően megoszlanak a vélemények, amit a visszafogottabb piaci hangulat  is tükrözött. Az euróövezet körüli bizonytalanság, amelyet elsősorban a görög és az ír válság okozott, szintén hozzájárult a befektetők óvatosabbá válásához. A 2010. május 6-án az Egyesült Államokban bekövetkezett ’flash crash’, az árfolyamok hirtelen és nagymértékű esése, ugyan jelentős visszhangot kapott, de tartós hatása nem volt az árfolyamokra.

A befektetői aktivitás tekintetében az arányok visszarendeződése figyelhető meg 2010-ben. 2008  negyedik és 2009 első negyedévében a hazai magánbefektetők kedvét jelentősen meghozták az  alacsonynak tekinthető árfolyamok, ezért sokan kezdtek el aktívan kereskedni. 2010-ben a magánbefektetők részvénypiaci forgalmon belüli aránya csökkenő tendenciát mutatott, de még mindig a  válság előtti szint felett maradt – 25-30% között ingadozva -, ami tartósan megnövekedett aktivitásra utal.

Szintén ezt támasztja alá, hogy a tőzsdei kereskedési adatok végfelhasználóinak száma a magánbefektetők körében tartósan 15 000 körül alakult 2010-ben, ami nagyjából hháromszorosa a válság  előtti szintnek. A befektetii strukttúrában való átrendezidés részben annak köszönnheti, hogy 2010 első tíz hónapjában a külföldi befektetők fokozatosan elkezdtek visszatérni a hazai részvénypiacra, arányuk a  válság előtti szint körül alakult, áttlagosan 38,7% volt.

A Budapesti Értéktőzsde Zrt. azonnali piaci forgalma 2010-ben összesen 5 823 milliárd forint volt (átlagosan napi 22,9 milliárd forint), ez 6,2 százalékkal magasabb a 2009-es forgalomhoz viszonyítva.  Jelentős átrendeződés a forgalom összetételében nem történt, a domináns részvénypiac aránya 94,8  százalékra nőtt a korábbi 93,8%–ról. A hazai magánbefektetők körében nagy népszerűségnek örvendő certifikátok forgalmon belüli aránya tovább erősödött, 52%-kal meghaladta a 2009-ben bonyolított  tranzakciók értékét. A hitelpapír piacon az államkötvények arányaiban több forgalmat generáltak, mint az előző évben, miközben a kincstárjegyeknél ellenkező irányú változás figyelhető meg.

2010-ben folytatódott az a tendencia, hogy a hazai kis-és közepes vállalatok egyre nagyobb érdeklődést  mutatnak a tőkepiaci forrásbevonás iránt. A 2010-ben végbement hat új bevezetés és mellett két további  tőzsdei cég is a kötvénykibocsátást választotta friss tőkebevonása céljából, tehát a növekvő érdeklődés  egyre polarizáltabb tőkestruktúrák megjelenésével párosul. Valamennyi részvénybevezetés a „B”  kategóriában történt, összesen közel 70 milliárd forinttal növelve a piaci kapitalizációt, míg a két  kötvénykibocsátás összesen 8,8 milliárd forintot tett ki. Kivezetésre 2010-ben nem került sor.

A származékos piac forgalma 8,1 1 százalékkal nőtt 2010-ben, a teljes piaci forgalmon belüli súlya szinte a  tavalyival megegyező, 40,4 százalék. A kontraktusszámot tekintve gyakorlatilag nem volt változás.

A 146 éve alapított BÉT 2010-ben ünnepelte újranyitásának 20. évfordulóját. Az e elmúlt két évtizedben a  hazai tőkepiac és tőzsde gyors ütemben fejlődött, azonban vannak olyan területek, amelyeken a  kiszámítható és jól funkcionáló piaci környezet megerősítésére további lépések tehetők. A BÉT  folyamatosan törekszik arra, hogy a likviditást minden lehetséges eszközzel növelje, és ehhez fontos,  hogy minél több “tőzsdeérett” cég jelenjen meg a parketten, vonzóbbá téve a hazai termékpalettát.

A likvid piaci környezet másik fontos eleme, hogy a befektetők széles köre érje el a piacot, akik friss tőkét  biztosítanak a vállalatok forrásbevonásához, valamint elősegítik a másodpiac görddülékeny működését.

Forrás: Privátbankár
www.privatbankar.hu