Orbán Reagan elnök reinkarnációja?

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live
Forrás: FN.hu

Forrás: FN.hu

Bújtatott kínálatoldali gazdaságpolitikát folytat a kormány, de ezt nem egyértelműen és meggyőzően teszi – fejtette ki Bod Péter Ákos egykori jegybankelnök a GKI konferenciáján, ahol számos más kritika is elhangzott a kormány gazdaságpolitikáját illetően.

Sajátos mixtúra a kormány gazdaságpolitikája: tartalmaz kínálatoldali elemeket, mint a nagyszabású adócsökkentés, rejtett megszorításokat – ilyenek a válságadók -, s olyan népszerűségszerző összetevőket, mint a végkielégítések megadóztatása vagy a nők korábbi nyugdíjazása – elemezte a kormány elképzeléseit a GKI keddi konferenciáján Bod Péter Ákos közgazdász, egykori jegybankelnök.

Milyen a kínálatoldali gazdaságpolitika?

A kínálatoldali közgazdászok szerint a munkára és termelésre ösztönzésnek kell a gazdaságpolitika középpontjában állnia a keynesi keresletbővítés helyett. A kínálatoldali gazdaságpolitika a 70-es évek gazdasági gondjára, a stagflációra (a stagnálás és az infláció együttes jelenlétére) próbált megoldást kínálni.

A kínálatoldali gazdaságpolitika főbb elemei ezért az adócsökkentés, a munkaerőpiac versenyzőbbé, rugalmasabbá tétele, liberalizáció, dereguláció és a privatizáció. Ezekből egyelőre a Fidesz gazdaságpolitikájában az adócsökkentés jelent meg hangsúlyosan, s mellette a dereguláció, ami még jobbára csak ígéret. Az állami szférában az elbocsátások olcsóbbá tételével a munkaerőpiac ezen részét „rugalmasabbá” tették, hogy a versenyszférában is lesz-e hasonló „rugalmasítás”, majd az új munka törvénykönyve megalkotása után derül ki.

Bár a kínálatoldali gazdaságpolitika elemei felismerhetők, a külső szemlélőnek nem egyértelmű, hogy valóban kínálatoldali stratégiáról van-e szó vagy csak keresgélésről – mondta Bod Péter.

Ki kellene fejteni a kormánynak?

A kínálatoldali stratégiába ugyanis nem illik bele a nők korábbi nyugdíjazásának lehetősége, és a segélyből élők munkára szorítása is hiányzik – mondta a közgazda. A volt jegybankelnök vélte: a kormánynak – hogy javítsa Magyarország általános, nemzetközi megítélését – a kínálatoldali gazdaságfilozófiáját ki kellene fejtenie, és világossá tennie. Ez sem lenne tökéletes megoldás, mert a kínálatoldali közgazdaságtannak vannak támogatói, de vannak kritikusai is – Bod Péter szerint viszont a fejlett államok adósságainak növekedésével a támogatók válhatnak hangadókká.

A kritikusok szerint egyébként – mint egy korábbi cikkünkben írtuk – a kínálatoldali érveléssel a gyakorlatban rendszerint Keynes keresletnövelési gondolatát valósítják meg, csak igazságtalan módon, a magas jövedelműek támogatásával. John N. Smithin professzor szerint Reagan – a kínálatoldali gazdaságpolitika talán legismertebb gyakorlati megvalósítója – adócsökkentési politikája azért emelte ki a recesszióból az Egyesült Államokat, mert az állam közben eladósodott, s nem azért, mert az emberek többet dolgoztak.

Orbán és Reagan

Reagan 1986-os adóreformja a felső adókulcsot 50-ről 28 százalékra szállította le, viszont megemelte az alsó kulcsot 11-ről 15 százalékra, tehát – épp mint a jelenlegi magyar adóreform esetében a családi kedvezményre nem jogosultaknál – az alacsonyabb jövedelműeknek kellett több, a magas jövedelműeknek kevesebb adót fizetniük, mint annak előtte. Bár Széles Gábor nagyvállalkozó korábban azt mondta, hogy Orbán Viktor Kossuth reinkarnációja, de tekintettel a fentiekre, Reagan elnököt is szóba hozhatta volna. (Szélest azonban nem hívták meg a GKI konferenciájára, így ez a misztikus téma nem is merült föl a rendezvényen.)

A kormány az adócsökkentés miatt ugyan formálisan nem növeli a hiányt, de egyszeri tételek finanszírozzák a bevételkiesést. Így a „strukturális” – azaz a rövid távú és egyszeri hatások nélkül számolt – hiány viszont nő – mutatott rá a GKI rendezvényén több meghívott előadó.

A felszólaló közgazdák jellemzően magát az adócsökkentést pártolták, és szimpatizáltak a kínálatoldali lépésekkel.

Simor is kínálatoldali

Simor András jegybankelnök szerint a gazdasági növekedést csakis kínálati intézkedésekkel lehet elősegíteni, mert a keresletélénkítés „definíciószerűen” növeli az eladósodást. A jegybankelnök állítja, a korábbi és jelenlegi kormány több intézkedése növelte a kínálatot: az adócsökkentések, a rokkantnyugdíjazás szigorítása, a gyes megkurtítása, a transzferek (segélyek) szigorúbb feltételekhez kötése („munkára ösztönzés”). A kínálatot csökkentő intézkedések – a nők korábbi nyugdíjazása, a különadók, a jogbizonytalanság – Simor szerint a pozitív hatásokat lerontják, így az egyenlegük nulla.

A jegybankelnök rámutatott: a kínálatnövelő intézkedések azért annyit mégiscsak is elértek, hogy emelkedő foglalkoztatottság mellett is magas a munkanélküliség, mert emelkedik az aktivitás (magyarul: többen akarnak dolgozni, de nincs elég munkahely). Így a vállalatok jó helyzetben vannak, ez kedvező hatással van a bérinflációra – mondta a jegybankelnök. (Hogy a munkanélküliek is kedvezően értékelik-e a kínálatoldali lépések eme fejleményét, azt csak sejteni lehet, az érintettek nem látogatnak konferenciákat.)

Simor előadása nyomán az is fölsejlett, hogy aligha a jegybank kamatpolitikájától várható majd a gazdasági növekedés beindításának megsegítése.

Oszkó elmélete

Oszkó Péter volt pénzügyminiszter sem az adócsökkentést ostorozta, hanem – más előadókkal egyetemben – hiányolta a költségvetés kiadási oldalának csökkentését. A volt miniszter és nagyvállalati érdekvédő az adócsökkentés újszerű ideológiájával is előállt: szerinte akadnak olyan államok, ahol nem okoz versenyképességi hátrányt a magas állami újraelosztás. A mi régiónkban azonban az államok nem működnek hatékonyan, ezért kell az állam méretét csökkenteni – magyarázta Oszkó. Az nem derült ki világosan az előadó érveléséből, miért ne lenne járható út a magyar állam hatékonyabbá tétele.

A konferencia több előadója is megfogalmazta, hogy az egykulcsos adótól aligha várható, hogy a fogyasztást és ezen keresztül a növekedést érdemben támogatja majd, mivel leginkább azoknak nő majd jelentősen a jövedelmük, akik jelenleg is képesek megtakarítani.

Parragh László kamarai elnök viszont kakukktojásnak számított az előadók között: a kormányzati gazdaságpolitika bírálata helyett számokkal igyekezett bizonyítani, hogy a válságadókkal sújtott ágazatokban a szereplők monopolprofitot sajátítanak el. A kormányzattól államtitkárok – bár tervezték – végül nem voltak jelen a konferencián, így végső soron csakis Parragh ellenpontozta valamelyest a mai magyar gazdaságpolitikát ért bírálatokat.

A kormány – mint maguk az előadók is utaltak rá – jövő februárban ad majd ki egy dokumentumot középtávú reformelképzeléseiről.

Forrás: FN.hu
www.fn.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *