Mi most a menő a lakáspiacon?

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live
Mégsem a garzon a nyerő.

Mégsem a garzon a nyerő.

Nemcsak az új lakások építése állt le a lassan két éve tartó gazdasági válság következtében Magyarországon, hanem jelentősen megváltoztak az ingatlanvásárlók igényei is – a piaci szakértők tapasztalatai szerint a korábban sokszor főleg a külsőségekre adó vevőkör elkezdett racionálisan gondolkodni. Hogyan érhető ez tetten az ingatlanpiacon?

Jó ideje elfogytak a sorok az értékesítési irodák többsége előtt, a beruházók leginkább már csak a készletet árusítják ki – jelezte több, ingatlanértékesítésben dolgozó szakértő kérdésünkre. A világméretű pénzügyi válság alaposan átalakította az ingatlanvásárlók gondolkodását is – alaposabban körüljárják a kiszemelt ingatlant, és egyre többen nemcsak esztétikai-életminőségi, hanem pénzügyi szempontok szerint is döntenek.

Kisebbé vált a takaró

A Bajnai-kormány regnálása alatt meghozott lakás és hitelpiaci intézkedések hatására (mely jórészt egybevágott a bankok által már 2008 év végétől meghonosított finanszírozási gyakorlattal) a pénz nélküli ingatlanvásárlás gyakorlatilag véget ért, melynek köszönhetően jókora vevőmennyiség távozott a vételi oldalról, hiszen a lakásvásárláshoz szükséges minimális (jelenleg 25%-os) önerőt sem tudják előteremteni. Ma már csak az vásárolhat ingatlant, akinek legalább a néhány millió forintos beugró rendelkezésre áll – és természetesen megfelelő papírokat (vagy ingatlanokat) tud felmutatni a pozitív hitelbírálat érdekében.

Hasonló helyzet játszódott le az ingatlanpiacon, mint az autóértékesítésben: sokan egy kicsit nagyobbat álmodtak, mint amire pénzügyileg lehetőségük nyílt: a szinte nulla önerővel felvett 20-35 évre szóló, árfolyamveszteséggel súlyosbított devizahitelek visszafizetése pedig egyre nehezebb. Éppen ezért szakértők szerint, ha újra elindul a gazdasági növekedés – az ingatlanpiac szükségszerű beindulása mellett – már egy megfontoltabb vásárlóközönséget eredményez majd a hazai lakáspiacon.

Csökkentek az igények

A 2000-es évek ingatlanpiaci felfutásában sokan keresték a külsőségeket: sorban álltak a vevők a medencés, portaszolgálatos, fitnesz-teremmel rendelkező újépítésű társasházakért – majd amikor szembesültek ezek havi – általuk fizetendő – fenntartási költségeivel olykor indulatos hangú lakógyűléseken villámgyorsan az akár havi 40-50.000 forintos közös költséget követelő luxus megszüntetéséről döntöttek. A beruházok hamar rájöttek, hogy az ilyesmire főleg pénzügyi okok miatt nincs tömeges igény: az utóbbi időben döntő részben teljesen „köznapi” társasházi lakások épültek, célzottan figyelve a lehetőleg minél alacsonyabb közös költségre.

Mára több más kompromisszum is megszületett a vevői oldalon: csökkent az „életérzés” típusú vásárlási döntés jelentősége: a „mediterrán”, „prémium” vagy éppen „erdei” hangulatok helyett inkább a későbbi értékesíthetőség lehetősége, az ingatlan forgalomképessége, élhetősége, valamint a munkahelyhez, iskolához való közelsége vált elsődleges szemponttá az értékesítésben dolgozó forrásaink szerint.

Olcsó lakás, jó helyen, sok szobával

Az előzetes várakozásokkal ellentétben azonban nem tért vissza a „garzonkorszak” – az már a válság előtt kiderült, hogy egy család 35 négyzetméterre ugyan beköltözhet, ám a napi élet meglehetősen nehézkes: ennek köszönhetően továbbra is a másfél, egy plusz két félszobás ingatlanok a legkeresettebbek, ám az átlagos, vevők által igényelt alapterület továbbra is 50-60 négyzetméter között mozog.

Változtak a vevők preferenciái az ingatlan elhelyezkedésével kapcsolatban is: ugyan a budai, vagy belvárosi lakásokat keresők nem mentek át a VIII. kerület hasonló alapterületű, ám lényegesen olcsóbb ingatlanait nézegetni, a hangsúlyok érezhetően eltolódtak. Kevésbé lett preferált a külváros (ami maga után vonta a legkülsőbb kerületekben található ingatlanok nehezebb értékesítését), a döntő többség inkább a belső kerületekben, valamilyen tömegközlekedési kapcsolat közelében próbál vásárolni – ebből a szempontból a metróvonalak, illetve a 4-6-os villamos vonala számít a legvonzóbb környéknek.

Nem kell a kivagyiság

A vásárlók egy része könnyen lemondott a különféle extra szolgáltatásokról, nem elvárás már a hatalmas zöld park (sokba kerül a fenntartása), szuperpanoráma helyett elég a részleges is – sokkal fontosabb, hogy adott esetben az ingatlan mennyire kiadható (ebből a szempontból a nem felújított panelek hátrányból indulnak a közismerten magas fűtési költségek miatt). Érezhető a trendváltás a családi házak piacán is: egyes vevők a ház önálló élménye helyett mégis inkább egy olcsóbban megvehető és fenntartható társasházi lakást választanak, valamint ebben a piaci szegmensben is jobban odafigyelnek az alapterületre: a több száz négyzetméteres, óriási helyiségekkel rendelkező házak nagyon reprezentatívak ugyan, de méregdrága például a fűtésük.

Rövidtávon a piaci szakértők jelentős változást nem várnak, hiszen egyelőre szó nincs a korábban megszokott lakástámogatási rendszerek újraindításáról (nyilvánvalóan nem bírná el a költségvetés), a kormány részéről más tervek hangzottak el: inkább a bérlakásprogramot fejlesztenék, valamint a lakás-előtakarékosságot támogatnák jobban. Előbbi szándék mindenképpen dicséretes, bár a magyarok saját ingatlantulajdonhoz való ragaszkodását valószínűleg hosszú folyamat lesz megváltoztatni, az előtakarékosság pedig ugyan nem teszi lehetővé az azonnali vásárlást, ám a várhatóan jelentősen növekvő támogatási rendszer miatt aki tényleg vásárolni akar, annak érdemes lesz beszállnia.

Forrás: Mfor.hu
www.mfor.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *