Nyugdíj, de hogyan?

Nagy kedvezményekkel kecsegteti a kormány azokat, akik hajlandók otthagyni a magányugdíjpéntárakat. Az akció nyugdíjmentő törvénycsomag néven fut, és az állam azt ígéri, mindenki jól jár.

Szijjártó Péter rendkívüli tájékoztatón jelentette be, hogy a törvénycsomag keretében megmentik a jelenlegi nyugdíjasok, a magán-nyugdíjpénztári tagok és a leendő nyugdíjasok nyugdíját.

A miniszterelnök szóvivő kifejtette: azok a magán-nyugdíjpénztári tagok, akiknek pozitív reálhozamuk volt, úgy léphetnek majd át az állami nyugdíjrendszerbe, hogy megtartják a pozitív hozamot, azt a jövőre vonatkozólag biztonságba helyezhetik.

Jól járnak azok is, akik a magán-nyugdíjpénztári tagságukkal veszteséget szenvedtek el, őket ugyanis az állam kompenzálja az átlépés esetén, és nyilvántartja őket úgy, mintha az állami nyugdíjrendszerben lettek volna – mondta, hozzátéve, hogy megmentik a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíját is, ugyanis kimondják: a nyugdíjkasszából csak nyugdíjcélú kifizetéseket lehet majd eszközölni.

Matolcsy György még a sajtóértekezlet előtt beszélt a Figyelőnetnek a rendszer átalakításáról.  A miniszter szó szerint a következőket mondta: „Mindenki eldöntheti, hogy egy önkéntes nyugdíjrendszer része, vagy egy állami nyugdíjrendszer része kíván lenni. A második pillér, a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer megszűnik, mert már nem kötelező belépni, és nem kötelező maradni. Egyvalami lesz kötelező: választani. Ha valaki az önkéntes rendszerben marad, akkor nem lesz része az állami nyugdíjrendszernek. Ha valaki az állami rendszert választja, attól még lehet az önkéntesben is.”

Felfüggesztésből halálos ítélet

Minden bizonnyal az idei év legvitatottabb és legmerészebb húzása volt a kormány részéről a magánnyugdíjpénztárak ellen indított harc. Orbán Viktor a csatabárdot október 13-án a Széll Kálmán Alapítvány fővárosi rendezvényén ásta ki, amikor arról beszélt, hogy tipikus példája a magánérdek agresszív térnyerésének a közérdek kárára a magánnyugdíjpénztárak esete.

A kormányfő pár nappal később a Parlamentben hosszasan sorolta a rendszer hibáit. „Az állami nyugdíj az egyetlen, amely garantálni képes mindenki számára az értékállóságot, mert csak az állam olyan erős, hogy átvészeljen egy gazdasági válságot. Semmilyen magánvállalkozás nem tudja garantálni a nyugdíjakat” – mondta Orbán Viktor, aki azt is közölte, hogy a nyugdíjtőzsdének vége, az állam 14 hónapig nem utalja át a nyugdíjjárulékból a havi 30 milliárdot a magánbefektetők zsebébe.

A miniszterelnöki bejelentés sokkolta a 19 pénztár menedzsmentjét és az emberek igen jelentős részét, akik ráadásul napról napra egyre több olyan hivatalos nyilatkozattal is szembesültek, amelyek leginkább arról szóltak, hogy a pénztárak ellehetetlenítésére készül a kormány.

Matolcsy György a bejelentés után még azzal nyugtatta a piacokat, hogy sem a magánnyugdíj-pénztári tagokat, sem a biztosítókat nem érheti hátrány a kormány döntései nyomán. A nemzetgazdasági miniszter ígéretet tett arra, hogy a 2011 végéig tartó befizetési moratórium után jóváírják az állami nyugdíjkasszához befolyt, ám eredetileg a magánpénztárakhoz utalt befizetéseket.

Újabb orbáni csavar

Orbán Viktor ezzel viszont homlokegyenest más nyilatkozatot tett október 19-én. Az RTL Híradójának azt mondta, hogy nem felfüggesztették az utalást, hanem egyáltalán nem utalnak többet.

Ezt a kijelentés ugyan finomította Szijjártó Péter, amikor közölte, hogy főnöke tulajdonképpen arra gondolt, hogy sokan visszatérnek majd az állami rendszerbe, így okafogyottá válik majd az utalás.

Október 25-én végül átment a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényjavaslatot. Selmeczi Gabriella önálló indítványának lényege, hogy eltörlik a pályakezdők kötelező tagságát, 2011 december 31-ig szabadon át lehet lépni az állami nyugdíjrendszerbe és 2010. november 1-je és 2011. december 31-e között felfüggesztik a magánnyugdíjpénztárba az állami utalást.

Egy pillérnek annyi

A nemzetközi kritikák ellenére a kormánypártok képviselői ahol tudták csak ütötték a pénztárakat. A teljes megszüntetésüket sejteni lehetett, de erről először november 5-én az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén beszél Matolcsy György.

A munkavállalók és munkáltatók képviselői előtt a miniszter közölte, hogy a kormány két pilléren nyugvó, önkéntes és állami nyugdíjrendszert akar.

A 19 pénztár halálos ítéletét november 23-án megerősítette Orbán Viktor jobb keze. A miniszter a Napi Gazdaság kedden rendezett konferenciáján bejelentette: “a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer (…) megszűnik, a három pillérből kettő, az állami és az önkéntes marad”. A felhalmozott magán-nyugdíjpénztári vagyon kisebbik részét, a Nyugdíjbiztosítási Alap hiányának kiegyenlítésére fordítja a kormány, jövőre 530 milliárd forintot, 2012-ben 250 milliárd forintot, a többit az államadósság csökkentésére, ami középtávon évi 300-400 milliárddal csökkenti a költségvetés kamatterheit – magyarázta a miniszter.

A Stabilitás Pénztárszövetség nyílt államosítási kísérletnek nevezte a második pillér megszüntetését, és felhívta a figyelmet arra: a magánpénztári befizetések magántulajdont képeznek, amit az Alkotmány garantál.

Juhász Istvánné főtitkár a demokrácia nyílt megcsúfolásának nevezte, hogy a kormányzat az általuk többször kezdeményezett tárgyalásos út helyett erővel, fenyegetéssel, a magánpénztári rendszer iránti állampolgári bizalom megingatásával igyekszik elérni, hogy 3,090 millió pénztártag 3047 milliárd forintnyi egyéni számlán felhalmozott megtakarítását önként átadja egy ismeretlen, “a kormány által kijelölt szerv részére”.

Bár a magánnyugdíjpénztárak megszüntetése mellett igen jó közgazdasági érvek vannak a kormányzat tömegmédiában megjelenő kommunikációja keveset használ ezekből. Különösen nehezen értelmezhető azon érv, hogy a befizetések az állami rendszerben nagyobb biztonságban vannak, tekintettel arra, hogy az állam azokat azonnal elkölti.

Mindkét rendszer kockázatos

Az állampolgár valójában nem tud jó döntést hozni, amikor választhat majd, kilép-e magánnyugdíjrendszerből, avagy nem. A magánnyugdíj-pénztári rendszernél két nagy kockázat tűnik elő: a szabályozási és a hozamkockázat. További gond, hogy még a járadékszámítás szabályai sem ismertek. Az állami rendszer nagy kockázata, hogy senki nem tudhatja, miféle szabályok alapján számítják majd ki a nyugdíját, ha eljut odáig.

A bizonytalanságot jól mutatja a Századvég Alapítvány legfrissebb felmérése, mely szerint a  válaszadók 51 százaléka kész megfontolni az átlépés lehetőségét, 32 százalékuk elzárkózott ettől a lehetőségtől, 17 százalékuk pedig nem tudott vagy akart válaszolni a kérdésre.

Forrás: FN.hu
www.fn.hu