Hogyan dönthet egy cég?

A gazdasági élet szereplői túlnyomó részben a gazdasági társaságok. Döntéseik sok emberre vannak hatással, üzleti partnerekre, munkavállalókra és azok családjaira, és még hosszan sorolhatnánk. Fontos tehát, hogy megalapozott, jó döntések alapján működjenek. De hogyan dönthet egy cég?

Természetesen a döntések tartalmát tekintve nem tudunk minden esetre kiterjedő támpontot adni, azonban arra vonatkozóan igen, hogy milyen módon lehet érvényes döntést hozni.

A gazdasági társaságok működéséhez szükséges szabályok nagy része a gazdasági társaságokról szóló törvényben van lefektetve. Itt találhatjuk meg azokat a szabályokat, hogy miben, ki és milyen alakszerűségek mellett hozhat döntést.

Nézzük a kft-k esetét!

A társaságot érintő legfontosabb kérdésekben a taggyűlés dönthet. Ilyen például a számviteli beszámoló jóváhagyása, osztalékelőleg fizetésének elhatározása, pótbefizetés elrendelése és visszatérítése, az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, a társasági szerződés módosítása, tőke felemelés vagy leszállítás és még hosszan sorolhatnánk.

A törvény azonban nem csak azt írja elő, hogy miben dönthet, vagy miben kell a taggyűlésnek döntenie, de azt is szabályozza, hogy mindezt hogyan teheti meg.

Pontos szabályok vannak arra vonatkozóan, hogy ki és hogyan hívhatja össze a taggyűlést, milyen módon történik a szavazás, hogyan hozható meg egy-egy döntés.

A terjedelemre tekintettel a részletszabályokat nem tudjuk mindenre kiterjedően ismertetni, csupán néhány példát nézünk meg.

Mikor határozatképes a taggyűlés?

Egy taggyűlés akkor hozhat érvényesen határozatot, ha a törzstőke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. Ettől a tagok a társasági szerződésben el is térhetnek, hiszen úgy is dönthetnek, hogy ennél nagyobb részvételi arányt írnak elő.

De még ettől is el lehet térni, hiszen a törvény megengedi, hogy a tagok döntése alapján a határozatképességre vonatkozó szabályok ne minden esetben legyenek irányadóak, csak akkor, ha olyan kérdésben kellene döntést hozni, ahol a leadható szavazatok legalább háromnegyedes többségére van szükség annak elfogadásához.

Ki hívhatja össze a taggyűlést?

A fő szabály az, hogy az ügyvezető. Itt is dönthetnek azonban úgy a tagok a társasági szerződésben, hogy másnak is legyen összehívási joga. Törvény is ad meg olyan speciális eseteket, amikor más hívhatja össze a taggyűlést.

Hol tartható meg a taggyűlés?

Fő szabály szerint a társaság székhelyén vagy telephelyén, azonban itt is van lehetőség arra, hogy a tagok másként döntsenek a helyszínt illetően.

Mi igazolja a taggyűlés megtartását és a meghozott határozatokat?

A taggyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ez az ügyvezető feladata. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy a taggyűlésen milyen határozatokat hoztak meg a tagok.

Ezzel azonban nincs vége, hiszen a törvény előírja, hogy az ügyvezetőnek határozatok könyvét kell vezetnie, amiben pontosan és nyomon követhetően kell feltüntetni valamennyi, a társaság által meghozott határozatot.

Forrás: Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
www.kocsis-iroda.hu