Beleerősítenek az útépítők a következő szűk két évben: míg a 2010-es választásoktól a múlt év végéig csak egyetlen új autópályát és egy majdani autóút részét képező elkerülőt adtak át, idén elkészült még egy sztrádaszakasz, és nyáron, majd jövő nyáron és ősszel újabbakat fejeznek be. Szolnokot északról is elkerüli majd egy új gyorsforgalmi út, az M9-es alföldi építése 13 milliárdos kudarc volt. A kampányra időzített sztrádaavató most nem lesz.

Egyszer papíron, egészen pontosan egy uniós reklámkampányban tévedésből már átadták, miközben még nem volt kész, sőt, az építése hosszú hónapok óta állt. Idén nyáron viszont a mostani ismereteink szerint tényleg elkészül a mostani kormányzati ciklus harmadik új autópálya-szakasza, az M0-st néhány kilométerrel lerövidítő 6,3 kilométeres szakasz az 51-es főút és az M5-ös között.

Ha az eredeti tervek szerint haladt volna az építése, ezt az útszakaszt már több mint két éve használnánk, de nemcsak 2010-ben, hanem 2011-ben is tervezték már átadni. Csakhogy az építés jogát 2009 nyarán – hosszabb huzavona után – nettó 9,7 milliárd forintért elnyert konzorcium alig több mint egy évvel a közbeszerzés eredményhirdetése után szétesett, miután a társulást vezető Nemzetközi Vegyépszer, ahogy a Vegyépszer-csoport valamennyi cége, csődbe ment. Így, noha az utat 2010 végén már át is kellett volna adni, azon a múlt év elejéig érdemi munka nem is folyt.

Vendégmunkások, örülhettek

A többször módosított átadási határidő most 2013 nyara, és az állami sztrádaberuházó NIF Zrt. tervei szerint szintén befejeződik idén nyárra az M0-s déli részének Csepel-szigeti, lényegében a két Duna-ág közötti szakaszának kétszer háromsávosra bővítése is (ez a beruházás szintén nem ment zökkenőmentesen, 2009 őszén még azt is kilátásba helyezte Brüsszel, hogy felfüggeszti az M0-s uniós nagyprojekt jóváhagyását).

Ha valóban elkészül idén nyárra mindkét út, akkor legkésőbb a nyár végi, a balkáni és kelet-európai országokból Nyugat-Európába visszafelé tartó vendégmunkásokat már a mostaninál gyorsabban és biztonságosabban járható körgyűrű viszi át az M5-ösről az M1-es autópályára. Ráadásul az M5-ösnek a gyáli csomópont és a budapesti városhatár közötti szakaszán is megszűnhetnek a szinte állandósult torlódások.

A két M0-s szakasz összesen 17 kilométer hosszú lesz – 6,3 kilométer az új út, 11 kilométer a Csepel-szigeti szélesítés –, és összesen nettó 44 628 471 546, azaz nagyjából 44,6 milliárd forintba fog kerülni a hárosi Duna-ági és a soroksári Duna-ági hidakkal együtt. Ha mindkettőt átadják, akkor az M6-os és M7-es között már korábban befejezett szélesítéssel együtt a fővárost elkerülő körgyűrű teljes déli szakasza kétszer háromsávos lesz – igaz, a most csak szélesített szakaszokon várhatóan hamarosan megkezdődik a még 1990-es években épült régi útpályák teljes felújítása. Az új utakat betonból készítik, és 110 kilométer per órás sebességgel lehet majd használni őket.

Az M0-s kiszélesítése lehet egyébként a mostani, erőit inkább vasútfejlesztésre, elkerülők építésére és alsóbb rendű utak felújítására koncentráló kormányzat legnagyobb autópályás sikertörténete, már csak azért is, mert sokkal több sztrádaépítés és -átadás nem is volt és lesz 2010 és 2014 között. Az M0-s budai oldali szakaszának már befejeződött szélesítésén kívül eddig három: rengeteg csúszás után 2011 áprilisában adták át az M43-as autópálya 2008 óta épített Szeged és Makó közötti szakaszát, 2011 decemberében elkészült a majdani M85-ös gyorsforgalmi út részeként az enesei elkerülő, valamint idén januárban ideiglenesen forgalomba helyezték az M3-as autópálya új, Nyíregyháza és 49-es főút közötti 33 kilométerét. A következők az M0-sok nyári átadásai lesznek, és a mostani kormányzati ciklusra véget is érnek a sztrádaavatók, a mostani menetrendben nem szerepelnek 2014 tavaszára időzített kampánysztrádák.

2014, az átadások éve

Esetleg, ha nagyon felpörgetik a tempót – és kellően későn lesz a választás –, akkor át lehet adni a leendő M86 autópályának a Szombathely és Vát között épülő 9,2 kilométerét. Ennek egyébként már szintén régen készen kellene lennie, de ahogyan az M0-s új szakaszát, ezt is a Nemzetközi Vegyépszer építette, és annak csődje miatt itt is leállt a munka 2010 őszén. A mostani tervek szerint az új közbeszerzésen nyertes Magyar Aszfalt–Közgép-konzorciumnak 2014 júniusára kell elkészülnie a kétszer kétsávos autóúttal, amiből hat kilométer új nyomvonalon, 3,2 kilométer a 86-os főút mellé épül.

Szintén 2014-ben, de csak őszre várható az M43-as befejezése, a Makó és a román határ közötti kétszer kétsávos, 23,1 kilométeres gyorsforgalmi utat a Duna Aszfalt Kft. épít nettó 46,490 milliárd forintért. Bár 2012 januárjában úgy tűnt, tavasszal kezdődik a munka, végül csak augusztusban hirdették ki a közbeszerzés győztesét, így csak november végén vették át a munkaterületet, amikor viszont kezdődött az évnek az útépítésre nemigen alkalmas időszaka. Igaz, ennek ellenére a hivatalos álláspont továbbra is az, hogy 2014 őszére elkészülnek, és így teljesen tehermentesítik az ország egyik legzsúfoltabb főútjának számító 43-as főutat.

Elvileg még egy kelet-magyarországi gyorsút készülhet el jövőre, de bochumi tippmixmaffia legyen a talpán, aki erre fogadni is merne. A NIF mostani tervei szerint teljesen befejeződik az év végére az M3-as elátkozott, Nyíregyháza és Vásárosnamény közötti szakaszának építése. Ennek egy részét adták át idén – igaz, nem minden zökkenő nélkül, és szintén nem kevés csúszással –, de az utolsó, a 49-es út és Vásárosnamény közötti 11,9 kilométerére még várni kell. És mivel a NIF honlapja szerint az útnak még kivitelezője sincs – „a kivitelezési közbeszerzésre beérkezett ajánlatok értékelése folyamatban van”, közölte az állami cég kérdésünkre –, elég ambiciózusnak tűnik azt gondolni, hogy bő másfél év múlva ezt használni fogják az autósok.

A jövőnek épül

Idén nemcsak átadnak, hanem építeni is elkezdenek két gyorsforgalmi utat – egy harmadiknak pedig az előkészítése indult el –, amiket várhatóan 2015-ben és 2016-ban helyeznek forgalomba Két év múlva mentesítheti a főleg kamionokból álló tranzitforgalom alól kétszer kétsávos gyorsforgalmi út az egyik legzsúfoltabb magyar főutat, a 85-öst, legalábbis Győr és Csorna között.

Ez a Győr-Moson-Sopron megyei útszakasz, benne Csorna keleti-délkeleti elkerülőjével, nagyjából 14 kilométer hosszú lesz. A beruházásra három külön közbeszerzést írtak ki még az év végén, az útra elkerülőstül 34 milliárdot szán az állam. A pályázók február közepéig jelentkezhetnek, ha nem lesznek jogviták, az idei első félévben indulhatnak el a munkák. A legfontosabbnak a csornai elkerülő számít, ennek keleti része a város keleti forgalmi csomópontjától, a Keszeg-ér mellett haladva éri majd el a majdani M85-M86 északi csomópontját. Ezután a nyomvonal kétszer három sávon halad tovább az M85-M86 déli csomópontja felé, majd kétszer két sávon folytatódik Szombathely felé a Szilsárkánytól északra kiépítendő 86-os úti, Csorna déli csomópontig a NIF korábbi tájékoztatása szerint.

Várhatóan ősszel indul a mostani kormányzati ciklus utolsó nagyobb sztrádaépítése, a kelet-magyarországi M4-es autópálya mintegy harminc kilométeres szakaszáé Abony és Fegyvernek között. Mint korábban megírtuk, a közbeszerzési eljárást a tervek szerint idén áprilisában lesz, és komplikációmentes eredményhirdetés esetén a kivitelezési szerződést is megköthetik még a nyáron. Az egészen pontosan 28,9 kilométer hosszú, kétszer két sávos, leállósávval ellátott autópálya részeként épül meg Szolnok északi elkerülője egy új, Tiszapüspökinél épülő Tisza-híddal. Az utat a tervek szerint 2016 végén adnák át a forgalomnak.

A NIF tájékoztatása szerint ez a szakasz Budapest felől a leendő M4-M8 autópálya-csomópont után kezdődik és a Törökszentmiklós melletti keleti csomópont után fejeződik be. Ha elkészül, ez lesz az M4-es második hosszabb szakasza; az első a budapesti városhatártól Vecsést és Üllőt elkerülve ez utóbbi település keleti határáig tart. Arról, hogy az Üllőt Abonnyal összekötő szakasz mikor épül meg, egyelőre semmit nem tudni, mint ahogy arról sem, hogy mikor folytatódhat Fegyvernektől a Püspökladány–Berettyóújfalu irányon át a román határig keleti irányba ez az észak-alföldi autópálya.

Csúf alföldi kudarc

Csúfos kudarc viszont egyelőre a dél-magyarországi sztrádának számító M9-es: az útnak továbbra is egyetlen szakasza, a szekszárdi Duna-híd van készen, ami a dunántúli 6-os utat köti össze az alföldi 51-essel. És elvileg már 2011 óta használni lehetne ennek folytatását, az 54-es főútig tovább vezető 9 kilométert.

Az útnak azonban lényegében el sem kezdődött az építése – részben a Vegyépszer csődje, részben az elszállt régészeti árak miatt –, és a kormány egy tavaly decemberi Magyar Közlönyben (pdf, 29 512. oldal) megjelent kormányhatározattal el is állt a megvalósítástól: visszavonták a kiemelt uniós projekt státuszt, és döntöttek az építésre kapott majdnem 13 milliárd forintnyi uniós támogatás kifizetéséről. Az útnak egyébként csak a régészeti feltárásai milliárdos nagyságrendű kiadást jelentettek a költségvetésnek, nem is beszélve a területszerzésről. Igaz, az M9-esnek legalább nyugaton és legalább a tervezése halad, a napokban kezdődött el a Kaposvár-Bonyhád-Szekszárd szakaszának előkészítése – az építés viszont várhatóan csak 2015-ben vagy 2016-ban indul majd el.

Forrás: Index.hu
www.index.hu