Augusztusban közel 190 ezer ember részesült rendszeres szociális segélyben, bár év elején még bőven meghaladta a számuk a 200 ezret is. Ha Orbánék bevezetik a segélyplafont, ők kevesebbet kaphatnak.

Az elmúlt hetekben látott napvilágot a később kormányzati körökből is megerősített elképzelés, mely szerint a kormány segélyplafont vezetne be, sőt már a jogszabály-módosítás is kidolgozás alatt áll. Ez az önkormányzatok által fizetett szociális juttatásokra vonatkozna, a rendszeres szociális segélyre, a foglalkoztatást segítő támogatásra, a lakásfenntartási támogatásra és az ápolási díjra vezethetnék a segélyplafont. A Nemzetgazdasági Minisztérium az intézkedéstől 10-12 milliárd forintos megtakarítást remél a költségvetésben. (Az első Széll Kálmán Tervben foglaltak szerint egyébként a szociális ellátások maximalizálásából idén és jövőre is 15-15 milliárdot remélnek).

Mivel már a Széll Kálmán Terv-ben is megfogalmazták a készítők a szociális ellátások maximalizálását, a kormány ez irányú elképzelései már nem is okozhattak túlzottan nagy meglepetést, sőt nemrégiben maga Orbán Viktor is erre utaló kijelentést tett egyik beszédében. Szerinte nagyban segítené az országot, ha el tudnának jutni odáig, hogy kimondják, egy fizikailag munkára képes ember egy adott hónapban nem kaphat több szociális segélyt egy bizonyos összegnél, és ez nem haladhatja meg a munkabért, talán még a közmunkabért sem.

Csúcson a segélyen élők aránya

A fentiek apropóján úgy gondoltuk, megvizsgáljuk hogyan alakult az elmúlt két évben a rendszeres szociális segélyen élők száma. Kiderült: hiába lendíti fel a kormány a közmunkaprogramokat – melyek kiválthatnák a segélyezést -, hiába épített be már eddig is korlátokat akár az igénylés, akár az összegek terén, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) statisztikája szerint gyakorlatilag egy fokozatosan emelkedő trendet követ a segélyből élők száma Magyarországon.

2012 augusztusában a statisztika szerint 189 600 állástalan kapott szociális segélyt. (Ez a statisztikai adat tartalmazza egyébként a rendszeres szociális segélyben és a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők számát is). Ugyan előző hónaphoz képest augusztusban minimálisan a változás, 2011 azonos időszakához képest már 21 400 fővel éltek többen segélyből. Történelmi csúcsra egyébként 2012 februárjában került ez a létszám, akkor ugyanis 233 800 állás nélküli kapott rendszeres szociális segélyt. Bár ekkor a nyilvántartott álláskeresők száma is magas volt, mivel a közmunka programok még nem indultak be.

Ugyanakkor érdemes megnézni a kormányváltás évének első augusztusát is, melyhez mérve 32 300 fős növekedés következett be a segélyezettek számában; 2010 augusztusában ugyanis még “csak” 157 300-an kaptak rendszeres szociális segélyt Magyarországon.

Azonban még ennél is sokkal beszédesebb lehet a segélyezettek számát a nyilvántartott álláskeresők függvényében megvizsgálni. Ilyen összefüggésben ugyanis kiderül, hogy a munkanélküliek segélyezésének, a közmunka rendszerének átalakítása eredményeként lehet, hogy valamivel csökken az állástalanok száma, a segélyben részesülők egyre nagyobb részt képviselnek közülük. 2012 augusztusában az álláskeresők 36 százaléka élt szociális segélyből szemben az egy évvel korábbi 31 százalékkal, vagy akár a 2010 nyolcadik havi 29 százalékkal. Az emelkedő trendet mindenféle kormányzati intézkedés ellenére ez az adat és az alábbi grafikon is igazolja.

Ez csak a folytatás lenne…

2010 óta egyébként a kormány már eddig is több tízmilliárdot spórolt a segélyezési rendszer alakítgatásán, hiszen befagyasztották a családi pótlékot, amivel évi 30 milliárdot spórolnak, és az idei évtől 22 800 forintra vitték le a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (korábbi rendelkezésre állási támogatás) összegét a korábbi 28 500 forintról, ami 18 milliárd forintot hagyott a büdzsében.

Tavaly pedig már egy részleges segélyplafont is meghatároztak a rendszeres szociális segélyre vonatkozóan, melynek összege idén januártól nem lehet több, mint a közmunkabér 90 százaléka, vagyis 42 326 forint, családonként pedig legfeljebb egy ember részesülhet foglalkoztatást helyettesítő támogatásban. Sőt, ha egy családban az egyik fél szociális ellátásban a másik pedig foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül, a kettő összege szintén nem haladhatja meg a már említett 42 326 forintot.

Székely Sarolta

Forrás: Mfor.hu
www.mfor.hu