Idén már aligha indul el a új nemzeti légitársaság, a légi közlekedésben hamarosan jön a nyári menetrend, aki abból kimarad, egy évet elveszít. Bár a február 3-i Malév-leállás napján még a kormányzat is lehetségesnek tartotta a cég gyors újraindítását, a szavakat nem követték tettek. Főleg volt malévosoknak több csoportja is kísérletezett új cég létrehozásával, de jó modell és elég pénz sehol sincs.

A Malév február 3-i váratlan és kaotikussá vált csődjével a létező legrosszabb forgatókönyv valósult meg: a nemzeti légitársaság gépei úgy álltak le, hogy nem volt lehetőség azonnali újraindításukra. Holott ezt tartotta a lehetséges legjobb – és lényegében egyetlen működőképes – forgatókönyvnek a cég 2010-es visszaállamosítása előtt készített tanulmány (nem mellékesen: a mostani kormány  úgy vette át a Bajnai-kabinettől a kész tervet , hogy az abban foglaltakat a Fidesz ellenzékben még támogatta).

Majd eltelt másfél hónap, és úgy tűnik: nemhogy gyorsan, lassan sem sikerült senkinek új nemzeti légitársaságot alapítania.

Állammal, állam nélkül

Holott Orbán Viktor a Malév-leállás napján azt mondta: „nem lehetetlen a légitársaság újraindítása”, és a kormányzati kommunikáció akkor még arra utalt, hogy ez gyorsan megtörténhet. Ez érthető is lehet annak fényében, hogy – mint azóta kiderült – a légitársaság átszervezésének, és az egyik napról a másikra új cégként történő elindításának lehetőségét két éve alaposan kidolgozták. Nem sokkal később arról voltak hírek, hogy a magyar kormány Moszkvával egyeztet a Malév újraindítását lehetővé tévő újabb hitelről.

A fejlesztési minisztérium illetékesei a következő hetekben azonban már arról beszéltek, hogy az NFM komolyan dolgozik egy új befektető megnyeréséért, és március elején egy lapunknak küldött válaszban már jelezték: „nem lehet jogfolytonosság a Malév és az új társaság között, a két cég gazdasági tevékenysége sem lehet folytatólagos, és az új vállalatnak a magyar állam legfeljebb kisebbségi tulajdonosa lehet”.

Ekkortól az volt a kérdés, üzleti alapon, magántőkéből sikerül-e megfelelő szakmai és pénzügyi modellel és elegendő pénzzel újraindítani a céget. Mindeközben lehetett tudni – nemcsak a 2010-es tanulmányból –, hogy gyorsan kell reagálni, mert a légi közlekedésben a konkurencia azonnal benyomul az elérhető helyekre. Be is igazolódtak az ezzel kapcsolatos várakozások: a fapadosok elvitték az árérzékeny utasok jó részét, a maradékot  a hagyományos légitársaságok szerezték meg járatsűrítésekkel.

Az egykori Malév-járatok közül így csak a balkáni és a kelet-európai célállomások maradtak gazdátlanul – emiatt számol egyébként másfélmillió átszálló utas elveszítésével a Budapest Airport –, ezekkel viszont lényegében a mai napig nincs kapcsolata a korábbi régióközponti reptérnek, észak és dél, kelet és nyugat közötti átszállóhelynek szánt Ferihegynek. És emiatt mondják azt légi közlekedési szakemberek, hogy az „új Malévnak” olyan kis regionális légitársaságnak kellene lennie, amely főként ráhordó forgalmat generál a meglévő észak- és nyugat-európai járatokra.

Most vagy soha?

A helyzet azonban úgy néz ki, hogy sem ilyen, sem másmilyen „új Malév” nem jött létre. És idén várhatóan már nem is fog. A légi közlekedésben ugyanis a nyári időszámítás bevezetésével egyidejűleg, vagyis most hétvégén átállnak a nyári menetrendre – márpedig aki abba nem tud bekerülni, az lényegében bukik egy évet. A nyári menetrendbe való bekerülés azért fontos, mert ennek hiányában a budapesti reptér nem fogja a pályájára engedni a gépeket, márpedig légitársaságot a nyári csúcsszezonra érdemes indítani, nem őszre vagy télre (a charterpiacról már így is lemaradna az új cég, hacsak nem ezen a piacon is érdekelt tulajdonosa lenne).

Márpedig a dolgok mostani állása szerint a nyári menetrend napokon belüli életbe lépéséig esélytelen lenne elrendezni az indulás feltételeit, a gépbérlést, az alkalmazottak leszerződtetését, és megállapodni a többi reptérrel – még akkor is, ha lenne elég pénzzel rendelkező befektető. Ráadásul nincs is.

Lelkesedés volt

Habár minisztériumi információink szerint három üzleti csoport is komolyan tervezte egy új nemzeti légitársaság újraindítását – bár érdemi hírverést csak a kormányzati segítséggel három év alatt harminc-negyvengépes flottát vizionáló Malért csapott maga körül –, egyiknek sem sikerült a megfelelő megállapodásokat megkötnie. Amit egy forrásunk úgy fogalmazott meg: a másik két, részben szintén volt malévosokhoz és légiközlekedési szakemberekhez köthető csoporthoz hasonlóan „ők is sokat vártak a kormánytól, de nem kaptak semmit, és nekik sem sikerült magánbefektetőket, finanszírozó bankokat találniuk”.

Úgy tudjuk, a Malért mellett egy jelenleg is légi közlekedési piaci szereplő, valamint a Malév utolsó vezérkarainak egyike által alkotott csoport szeretett volna nemzeti légitársaságot gründolni. Az üzleti tervekben szerepel – vagyis inkább már csak szerepelt – öt-tíz gépből álló flotta, amely nyugat-európai légitársaságok számára felhordó járatokat üzemeltetett volna, illetve főleg a volt szovjet utódállamokra koncentráló elképzelés is.

Kértek, nem kaptak

Tudomásunk szerint az NFM-mel folyó tárgyalások elsősorban a Malév megmaradt értékes le- és felszállási jogairól (slotokról), illetve az induláshoz remélhető állami támogatásról folytak, de volt olyan befektetői csoport, amely azt is felvetette, hogy egy új nemzeti légitársaság indítását az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank hitelezőként segíthetné. Ezek az egyeztetések azonban eredmény nélkül zárultak.

A kormányzati fogadókészség vagy támogatási szándék hiánya mellett azonban az európai légiközlekedési piac jelenlegi állapota sem kedvezett az elindulásnak. Egy neve elhallgatását kérő ágazati szakértő szerint szinte lehetetlen lett volna most és ilyen hamar jelentős magántőkét találni egy új légitársasághoz. Ahogy fogalmazott: „egy nehéz helyzetű ágazatba a mai finanszírozási viszonyok közepette nyolc-tíz éves bizonytalan megtérülésre nem lehet befektetőt találni, de még finanszírozó bankot sem”. Ezt erősítik a versenytársak nyilatkozatai is, akik nem tartottak az új nemzeti légitársaságtól, mondván, hogy majd a piac betölti az így keletkezett űrt.

Most úgy tűnik, a főszezonra be is töltötte. Legközelebb jövő ilyenkor lesz értelme egy nemzeti légitársaság felállításával megpróbálkozni – feltéve, ha akkor még lesz bármilyen piaci rés, ahová be lehet lépni (hiszen a balkáni és kelet-európai légitársaságok, ha üzleti fantáziát látnak benne, valószínűleg a még meglévő fehér foltokra is rárepülnek).

Forrás: Index.hu
www.index.hu