Nem szólhat bele az EU a legmagasabb általános áfakulcs mértékébe – erősítette meg egy, a brüsszeli Európai Bizottság mellett dolgozó áfa-szakértő az Indexnek.

A szabály az – ahogy ezt pénteki sajtótájékoztatóján a nemzetgazdasági miniszter is elmondta -, hogy az általános kulcs nem lehet 15 százalék alatt, illetve, hogy a legfeljebb két kedvezményes kulcs egyike sem mehet 5 százalék alá. Uniós irányelveben (amit a tagállamoknak kötelességük betartani, olyanok, mint a jogszabályok) pedig valóban nincs nyoma semmilyen felső korlátnak.

Gentlemen’s agreement?

A pénzügyminiszterek tanácsa az áfa-irányelvvel együtt (még a ’90-es években) ugyan elfogadott egy a tanácsi jegyzőkönyvben szereplő nyilatkozatot is, amiből az volt kiolvasható, hogy a tagállamok pénzügyminiszterei elkötelezték magukat a tagországok közötti áfa-eltérések csökkentésében, illetve szinten tartásában. A megállapodás ugyanakkor nem kötelező erejű.

A dokumentumot azóta többször is meghosszabbítottak, sőt, a mellékelt nyilatkozat még azt is felvázolja, hogy a tagállamok milyen erőfeszítéseket tettek, hogy elkerüljék a legalacsonyabb és a legmagasabb adómértékek közötti 10 százalékpontos olló szélesedését, de a dolog még mostanra sem épült be a kötelező uniós joganyagba.

Az egységes piac ellen

Az adóharmonizációs törekvések az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az unióban, az adósságválság nyomán a gazdagabb, vezető uniós államok éppen azt vetették fel, hogy szükség lenne az adóverseny korlátok közé szorítására. Egyszerűsítve azt vetették fel, hogy nem járja, hogy az alacsonyabb adókkal a periféria államai elszívják a vállalkozásokat, majd a magasabb adókból gazdálkodó központi országoktól várják, hogy megmentsék őket.

Az áfakulcsok összehangolása is része az egységes piacnak, itt azonban a magasabb kulcs azért kevésbé érdekes, mert a fogyasztás elszívását az aránytalanul alacsony kulcsok szolgálják: egy autó, de már egy értékesebb műszaki cikk vásárlásánál is könnyen megérheti a határ túloldalán vásárolni, ha komolyabb eltérés van a forgalmi adóban. A szabályozás ezért elsősorban erre koncentrál.

A lényeg, hogy úgy tűnik, valóban nem kötelező a 25 százalékos plafon betartása, ettől függetlenül tény, hogy az uniós adóharmonizáció keretében a tagállamoknak kimondott célja a jelenlegi, legfeljebb 10 százalékpontos ingadozási sáv megőrzése.

Az NGM áfaemelésre vonatkozó javaslata most ezt az általános célkitűzést veszi semmibe, mert mint az alábbi grafikonon is látszik, a Cipruson illetve Luxemburgban alkalmazott 15 százalékos áfakulcsból legfeljebb 25 százalékos maximális áfaplafon következne, ha betartanánk a hallgatólagos, 10 százalékpontos sávot. A magyar kormánynak alighanem így is egyeztetnie kell Brüsszellel a tervezett adóemelésről, de pozíciói lényegesen jobbak, mint a luxusáfa-ügyében, ahol tényleges engedély kell a 35 százalékos, egyelőre meghatározatlan termékköre kivetni tervezett adókulcshoz.

A luxusáfa nem az általános kulcs megemelését jelentette volna, hanem egy negyedik kulcs bevezetését, ez pedig már más, jóval szigorúbb elbírálás alá esik az unióban. Luxuskulcsra egyébként az EU-ban nincs is példa, az általános mellett legfeljebb két kedvezményes, illetve alacsonyabb kulcs lehet. A luxusáfa a kettő közül egyik kritériumnak sem felelt volna meg – mondja az RSM DTM Magyarország adószakértője, Hegedűs Sándor.

Seholország

Sehol az EU-ban nincs 27 százalékos áfakulcs, de világviszonylatban is dobogós helyezést érnénk el a fogyasztás ilyen mértékű adóztatásával. Az európai élbolyt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteki bejelentéséig a dánokkal és a svédekkel együtt alkalmazott 25 százalékos áfakulccsal mi jelentettük, de a tervek szerint januártól lehagyjuk a leggazdagabb európai országokat, fölfelé.

Ráadásul semmivel nem jobb a helyzet, ha a perspektívát tágítjuk. A tervezett 27 százalékos kulcsnál csak két helyen, a kelet-afrikai Dzsibutiban van 33 százalékban maximált áfa, illetve egy 160 000 fős szigetországban, Szent Luca szigetén, itt még magasabb, 40 százalékos áfakulcsot alkalmaznak.

Mindkét országban azonban más a kivetés és az elszámolás módja, mint az országok többségében alkalmazott úgynevezett hozzáadottérték-adónak, magyarul áfának. A lényeg, hogy az általunk ismert számítási módszertant választó országokban a 25-26 százalékos adómérték világszerte a plafont jelenti, ettől csak lefelé térnek el az országok.

Svájcban például 8 százalékos általános kulcsot találunk, Kanadában és Japánban 5 százalékos kulcsot alkalmaznak. Az áfaverseny győztese Irán a maga 3 százalékos kulcsával, az országok többsége pedig 10 és 20 százalék közötti kulcsot alkalmaz.

Bejöhet?

A nyilvánvaló megszorítás célja, hogy a a kormány a 1,5 százalékra lerontott gazdasági növekedési kilátás mellett is tudja tartani a 2,5 százalékos GDP arányos államháztartási hiánycélt.

A gazdasági miniszter elmondása szerint ez egy 750 milliárdos kiigazítással elérhető, ebből 150 milliárd jönne be a 2 százalékpontos áfaemeléssel. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy ennyi pénz ténylegesen beérkezhet.

Az államkasszába ugyanis az összes idénre betervezett, 2300 milliárd forintos áfabevételből mintegy 350 milliárdot állami intézmények fizetnek be. Az egyik egyensúlyjavító terv viszont az, hogy az állami intézmények dologi kiadásai jövőre nem emelkedhetnek, magyarul, az intézmények a drágulás ellenére sem költhetnek majd többet, mint az idén. Ez esetükben kisebb fogyasztást, kevesebb beszerzést jelent, hiába tehát a magasabb kulcs, ha annak hatását a vásárlások visszafogása, a kisebb fogyasztás hatása csökkenti, esetleg kioltja.

Bár a nemzetgazdasági miniszter pénteken úgy fogalmazott, hogy a megemelt kulcs fogyasztáscsökkentő, illetve adóelkerülést növelő hatásaival számoltak, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vezetője, Romhányi Balázs szerint az állami intézmények áfabefizetéseinek változásával valószínűleg nem kalkulált az apparátus.

Azt azonban nehéz megítélni, hogy az elcsúszás pontosan mekkora lehet. Az idei bevételekre vetített két százalékpontos emelés durván 190 milliárdos pluszbevételt jelentene. Az NGM által közölt 150 milliárdos számban tehát a Matolcsy által is említett korrekció benne van, de mint írtuk, a végeredmény az állami áfabevételek csökkenése miatt ennél rosszabb lehet.

Sőt. Bár az NGM jövőre 0,2 százalékos fogyasztásbővülést vár, a bejelentett egyéb adóintézkedések (különösen a járulékemelés illetve az adójóváírás kivezetése) a vártnál nagyobb fogyasztási sokkot is okozhatnak a nettó bérek jelentős visszaesése miatt.

Mivel a fentebb levezetett összefüggés természetesen más gazdasági szereplőkre is igaz, tehát, ahol nem tudják növelni a kiadásokat, fizetéseket, ott mindenki kevesebbet fog vásárolni, így még tovább csökkenhet a potenciális adóbevételek nagysága.

Forrás: Index.hu
www.index.hu