Ipari kilátások

Az okokat eddig még nem ismertük, csak a becslés jelent meg. “Magyarország bruttó hazai terméke 2011 második negyedévében 1,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest stagnált” – olvasható a KSH csütörtök reggel megjelent statisztikájában. Ezt egyébként már az augusztus közepén megjelent gyorstájékoztatóból tudhattuk, most a felülvizsgálat csak megerősítette.

A másfél százalékos év/év alapú növekedés és a negyedév/negyedév alapú stagnálás már első látásra is kifejezetten rossz adat volt, hiszen a kormány és az elemzők még tavasszal is 3 százalék körüli idei GDP-növekedést vártak. Éppen a második negyedéves számok miatt kellett aztán ezt felülvizsgálni, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a napokban már úgy nyilatkozott, hogy a kabinet az idei és a jövő évre is két százalékos bővüléssel kalkulál.

Az elemzők mára szintén reálisabbnak tartanak egy két százalék körüli GDP-növekedést az egész évet tekintve, sőt vannak olyanok, akik még ennél is pesszimistábbak, két százalék alatti gazdasági növekedéssel kalkulálnak.

Mára kiderült az oka is

“A magyar gazdaság egészét tekintve heterogén az ágazatok második negyedévi teljesítménye” – állapítja meg a KSH. A mezőgazdaság átlagos teljesítményt mutat, de az előző évi alacsony szinthez képest ez jelentős, 24 százalékos növekedést jelent. A mezőgazdaság így 0,6 százalékkal járult hozzá a növekedéshez. A növénytermesztés volumene elsősorban a kalászos gabonák tavalyinál kedvezőbb terméseredménye következtében emelkedett, míg az állattenyésztés volumene – a sok éve tartó folyamatokhoz hasonlóan – stagnált.

Az ipar hozzáadott értéke 5,6 százalékkal növekedett, főként a feldolgozóiparban bekövetkezett 6,6 százalékos bővülés következtében. Az ipari termelés motorja – az elmúlt negyedévekhez képest kisebb mértékű növekedés ellenére – változatlanul az exportorientált vállalatok teljesítménye. A feldolgozóipari ágazatok többségében növekedés figyelhető meg. A legnagyobb mértékű növekedés a csekély súlyú textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásában volt a külpiaci értékesítés kedvező alakulásának köszönhetően. A legnagyobb mértékű visszaesés a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában következett be elsősorban a híradástechnikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti exportkereslet csökkenésének következményeként. Az ipar egészében 1,3 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. Az építőipar teljesítményének hatodik éve történő visszaesése tovább folytatódott (-10,3 százalék), minden építménycsoport termelése csökkent. A második negyedév során harmadával kevesebb új lakás épült, mint egy évvel korábban. A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttesen 1,5 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,3 százalékkal csökkent, így 0,2 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén 0,6 százalékos, míg a szállítás, raktározás területén 0,5 százalékos teljesítménybővülés mutatkozott. A szolgáltatásokon belül legnagyobb mértékben az információ, kommunikáció ág hozzáadott értéke nőtt (1,9 százalék).

Megállt a fogyasztás csökkenése

A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztásának korábbi negyedévekben tapasztalt csökkenése megállt (2011 második negyedévében 0,1 százalékkal növekedett). Ez a folyamat döntően annak köszönhető, hogy a háztartások fogyasztási kiadása, ha szerény mértékben is, de emelkedni kezdett (0,4 százalékkal nőtt). Ezen belül a lakberendezésre, a hírközlésre és a szabadidő és kulturális szolgáltatásokra fordított kiadások volumene kis mértékben emelkedett, míg az élelmiszerek fogyasztása lényegében változatlan maradt. Volumencsökkenés mutatkozott a lakásszolgáltatásokra, a közlekedésre és a vendéglátás- és szálláshely-szolgáltatásokra fordított kiadásoknál az előző év azonos időszakához képest.

A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 0,3 százalékkal lett alacsonyabb. A közösségi fogyasztás szerény mértékben növekedett (0,1 százalék).  A végső fogyasztás szintén 0,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest 0,1 százalékponttal járulva hozzá a GDP növekedéséhez.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás esetén a visszaesés újra nagy mértékű, 8,1 százalékos, amely folyamat 1,5 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. Miközben az építési beruházások jócskán elmaradtak az egy évvel korábbi értékektől, addig a gép- és berendezés-beruházások nőttek, főként a járműgyártás, az élelmiszer valamint az elektronikai iparhoz kapcsolódó egyedi nagyberuházások következményeként.

Egyedi nagyberuházások okoztak kétszámjegyű növekedést több kisebb súlyú ágazatban is, mint az egészségügyi, szociális vagy a művészetek, szórakoztatás, szabadidős tevékenységek területén. Mindemellett a nemzetgazdaság ágainak többségében továbbra is csökkenés jelentkezett. A nagy súlyú ágazatok közül az ingatlanügyletek és a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágakban továbbra is jelentős csökkenés figyelhető meg.

Még mindig sokat kaszálunk a külföldön

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron 675 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export és az import volumene immár csak egyszámjegyű növekedést mutatott, az export 8,8 százalékkal, az import 6,1 százalékkal növekedett. A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege 2,8 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az áruforgalom exportja 8,2 százalék, importja 6,6 százalékkal nőtt.

A gépek, szállítóeszközök (közúti jármű, általános rendeltetésű ipari gépek) és feldolgozott termékek (gyógyszer, gumigyártmány) exportja és importja az átlagnál nagyobb mértékű, míg az élelmiszerek, italok, alkoholtermékek (gabona, gabonakészítmények) és az energiahordozók összességében átlag alatti növekedést mutattak. Az energiahordozók importján belül figyelemre méltó a kőolaj és kőolajtermékek behozatalának kétszámjegyű emelkedése és a természetes és mesterséges gáz behozatalának jelentős csökkenése. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások exportja 11,3 százalékkal, míg importja 3,3 százalékkal nőtt.

Beke Károly

Forrás: Mfor.hu
www.mfor.hu